Tolnai Népújság, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-07-26 / 29. szám

4 2009. JÚLIUS 26., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA tiltakozás Itthon és a felvidéki magyarok körében is felháborodást keltett a június végén elfogadott szlovák nyelvtörvény-módosítás. Az ügy már nemzetközi szintre jutott. KRÉMOVÁ ZMRZUNA, AVAGY KRÉMFAGYI Magyarország nem hagy­ja annyiban: a pártok egységesen tiltakoznak a szlovákiai nyelvtörvény ellen. A pozsonyi kor­mány viszont hajtha­tatlan. Ambrus Vilmos Párkány régóta kétnyelvűség­ben él. A 11 ezer fős kisváros la­kosságának 70 százaléka ma­gyar, de az utcákon mindenütt kétnyelvűek a feliratok: az étte­rem restaurácia, az olasz fagyizó talianska zmrzlina, a könyves­bolt kníhkupectvo. És persze bé­késen zajlik az élet. A csinosan felújított, széles főutcán magya­rok és szlovákok napoznak a pa­dokon, vagy hűsölnek a fák ár­nyékában. „Párkány azelőtt kis település volt, aztán a hatvanas években építettek itt egy papír­gyárat, akkor települt be” - ma­gyarázza Szép Rudolf alpolgár­mester. Ő is, meg jóformán min­denki más is, akivel szóba ele­gyedünk, azt mondja, itt a helyi szlovákok is tudnak magyarul. Három gimnazista lány arról be­szél, az iskolájukban a szlovák z diákokkal ugyanúgy magyarul Ü szoktak beszélgetni, ahogy egy- ^ mással. Egyikük viszont a nyelv- 1 törvény kapcsán megjegyzi, | nem tudja, mi lesz majd azokkal £ az idős magyarokkal, amilyen a nagymamája is: „Egész életében magyarul beszélt, alig tud szlo­vákul. Most akkor neki tolmács­ra lesz szüksége, ha be akar menni az önkormányzathoz va­lamit elintézni?” Úgy tűnik egyébként, a fiata­lok körében nem beszédtéma a nyelvtörvény. Az egyik étterem felszolgálója is ezt állítja, de sze­rinte azért nagy a felháborodás. „Tényleg sok magyar nem tud jól szlovákul. Ha hivatalos he­lyen kell beszélniük, és valamit rosszul mondanak, akkor meg­büntetik őket?” - teszi fel a kér­dést. Szép Rudolf úgy látja, lehe­tetlenség a törvényt betartatni. Nem létezik, hogy lenne appará­tus, amelyik ellenőrizné a nyelv­törvény betartását, végrehajtá­sát - teszi hozzá. Mások azt mondják, a magyarok által több­ségben lakott településeken semmit sem jelent a nyelvtör­vény módosítása. Ott ugyanúgy a magyar lesz a hivatali nyelv, ahogy eddig is volt. Szép Rudolf sorolja: Párkány­ban a képviselő-testületi ülések megnyitása, a sport- és a kultu­rális rendezvények, a hivatali ügyintézés mind-mind két nyel­ven történik. „Egyébként meg kíváncsi lennék arra, hogy ha valaki a szeptember 1-jén ha­tályba lévő törvényt úgymond megszegi, és ezt az ügyet végig­viszi Strasbourgig, akkor elkép­zelhető, hogy a szlovák állam el­len pert lehet nyerni” - véleke­dik az alpolgármester. Szerinte a törvény visszalépés az emberi jogok tekintetében, még akkor is, ha sok településen érdemben nem fogja befolyásolni a nyelv- használatot. „Az a baj, hogy elő­hozhatja azt a feszültséget, ami­re semmi szükség. Sajnos az em­berek tudatalattijában ez mo­toszkál” - mondja Szép Rudolf. Hasonlóképpen vélekedik két 1 -------------­NAPI KÍNÁLAT Talianska krémová zmrzlina , Olasz krémfagylalt Ovocné poháré Gyümölcspoharak A dél-szlovákiai Párkány főutcáján minden felirat két nyelven olvasható. A nyelvtörvény szerint azonban bizonyos esetekben büntethető lesz a szlovák nyelv helytelen használata. SZENES MÁRIA (52) * KÖNYVELŐ Nem foglal­kozom a tör­vénnyel, így nem is tudom, hogyan fogják betartatni. Párkányban a jövőben sem lesz gond, itt a szlovákok is magyarul beszélnek. Nem hiszem, hogy az olyan településeken, mint a mienk, ahol többségben vannak a magyarok, gond lenne a tör­vény használatával. Hozzám ha valaki bejön, olyan nyel­ven beszélek vele, amilyenen megszólal. Ha szlovákul, ak­kor úgy, ha magyarul, akkor magyarul. HORNYÍK KATALIN (74) NYUGDÍJAS El vagyunk keseredve és fel vagyunk háborodva. Ez a törvény a nemzeti párt és Fico pártjának politikai alkuja. Én akkor sem fogok az önkormányzatnál szlová­kul beszélni, ha csak egy papírt viszek be. GORA PÁL (38) TECHNIKUS A hétköz­napok során nem foglalkozunk a nyelvtörvénnyel, nem szo­kott ez beszédtéma lenni. Egyébként meg szlovákul va­lamilyen szinten mindenki­nek tudnia kell. idős néni, aki egy cukrászda te­raszáról ül át az árnyékba, a fák alá. Azt mondják, a nyelvtör­vény igazából a magyarok köz­érzetét befolyásolja negatívan. Mindkét néni párkányi, mind- kettejüknek az a véleménye, hogy a magyarok körében ez a szabá­lyozás rossz hangu­latot teremt. Egyi­kük nagyon határo­zottan és felhábo­rodva mondja, mi­vel itt született, és mindig is ma­gyarul beszélt, nem fog megszó­lalni szlovákul még hivatalos helyen sem. „Ha szlovákul szól­nak hozzám, majd játszom a né­ma gyereket” - ígéri. Minden­esetre bíznak abban, hogy a kö­zelmúltban kettészakadt szlová­kiai magyar párt egységes lesz a nyelvtörvény kérdésében, és a magyarországi tiltakozások ta­lán eredményre vezetnek. Szlovákiában sok minden vál­tozott az utóbbi időben. Az üzle­tekben euróval kell fizetni, meg­ugrott a munkanélküliség, visz- szaesett az elsősorban autógyár­tásra épülő ipar teljesítménye, és már az esztergomi Suzuki- gyárba sem járnak át annyian dolgozni, mint korábban. „Az ország vezetői nem ezzel törődnek. Sok­kal inkább a nyelv­törvénnyel, mert az­zal megint el lehet kendőzni az igazi problémákat” - mondja Szép Rudolf. Mielőtt elköszö­nünk tőle, az irodája falán lévő Európai Unió-térképen mutatja: a határ mentén élők Csehország­ba, Lengyelországba és Magyar- országra járnak át vásárolni és tankolni. Mindezt így kommen­tálja: „Oda viszik a pénzt meg az áfát. De hogy ebből az országból így mi lesz, nem tudom”. ■ A nyelvtörvény betarthatatlan, és mérgezi a magyar-szlovák viszonyt. Abszurditás tíz pontban ■ A nyilvános érintkezésben ősztől szlovákul kell használni a szlovákiai földrajzi elnevezé­seket. Azt azonban, hogy mi a „nyilvános érintkezés”, a tör­vény nem határozza meg. m A kórházakban, egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a páciens­sel, ahol legalább 20 százalék­nyi magyar él. ■ A kisebbségi iskoláknak két nyelven kell vezetniük az ösz- szes dokumentációt. m Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, vagy más módon megsérti a törvény ren­delkezéseit, pénzbüntetést kap - ennek nagysága 100-tól ötezer euróig terjedhet. m A községi hangosbemondók­ban először szlovákul kell el­mondani a hirdetést, m Mindenféle nyilvános felirat esetében először a szlovák fel­iratnak kell szerepelnie, utána az „egyéb nyelvűnek”, m A szlovák feliratot nem lehet kisebb betűvel írni, mint a nem szlovákot. ■ A nem szlovák szöveg csak a szlovák teljes fordítása lehet. ■ Az emléktáblákon szlovák fel­iratnak is kell szerepelnie, amely nem lehet tartalmában rövi- debb, mint a kisebbségi nyelvű. ■ A kulturális és az oktatási­nevelési rendezvényeket két nyelven kell felvezetni, akkor is, ha ezt a közönségből senki sem igényli. Magyar tiltakozások, szlovák keménykedések június 30.: A szlovák parla­ment elfogadta a nyelvtörvény szigorítását. A 136 képviselő­ből 79-en igennel szavaztak, 30-an nemmel, 26-an tartóz­kodtak, egy képviselő pedig nem szavazott. Az MSZP és a Fidesz még aznap elítélte a jogszabályt. „A szlovák nyelv­törvény módosításának elfo­gadása intézményes magyar­üldözést jelent Szlovákiában ” - mondta Németh Zsolt, a Fi­desz szakpolitikusa. Lendvai Ildikó MSZP-elnök az európai normákkal szemben állónak nevezte a joszabályt. július 1.: Bajnai Gordon mi­niszterelnök közölte: a szlo­vák parlament döntése súlyo­san árt a szlovákiai magya­roknak és a szlovák-magyar kapcsolatoknak is. A kor­mányfő felvetette, át kell gon­dolni, hogy az új fejlemények függvényében mikor és mi­lyen tartalommal van ideje és értelme megtartani a kor­mányfői találkozót. Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint a nyelvtörvény „rend­ben van ”. július 4.: Bajnai Gordon ellátogatott a ma­gyarországi szlo­vákok napjára, ahol találkozott Dusán Caplovic szlovák miniszter­elnök-helyettessel. július 5.: Robert Fico szerint a nyelvtörvény az irredentizmustól védi az állam­nyelvet. július 6.: Bajnai Gordon újabb nyilatkozatában bírálta a nyelvtörvényt. július 10.: Bajnai Gordon nemzetközi és kétoldalú egyeztetést kezdeményezett a nyelvtörvényről. július 15.: Káka János, az SZDSZ frakcióvezetője szerint Szlovákia a törvénnyel „kiírja magát az Európai Unióból”. július 16.: „Magyarország ki­irtotta a területén élő nemzeti kisebbségeket, és a szlovák, valamint néhány más kisebb­ség maradékának szinte sem­miféle jogai sincsenek” - mondta Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. július 17.: Abszurditásnak nevezte a szlovák nyelvtör­vényt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Ivan Gasparovic szlo­vák köztársasági elnök aláír­ta a jogszabályt. július 20.: A magyar parla­menti pártok azt kérték, vonják vissza a törvény diszk­riminatív rendelkezéseit. Robert Fico visszautasította a nyilatkozatot. „A nyelvtörvény szent szlovák ügy” - mondta. július 21.: Robert Fico kije­lentette: Szlovákia semmi- iwjiai^.. lyen nyomásnak nem enged. A Ma­gyar Koalíció Párt­ja közölte, szep­temberre tüntetést szervez a törvény ellen. JÚLIUS 23.: Az Eu­rópai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kételye­ket is megfogal­mazott a nyelvtör­vénnyel kapcsolat­ban. 4 ( i

Next

/
Thumbnails
Contents