Tolnai Népújság, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-07-26 / 29. szám
4 2009. JÚLIUS 26., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA tiltakozás Itthon és a felvidéki magyarok körében is felháborodást keltett a június végén elfogadott szlovák nyelvtörvény-módosítás. Az ügy már nemzetközi szintre jutott. KRÉMOVÁ ZMRZUNA, AVAGY KRÉMFAGYI Magyarország nem hagyja annyiban: a pártok egységesen tiltakoznak a szlovákiai nyelvtörvény ellen. A pozsonyi kormány viszont hajthatatlan. Ambrus Vilmos Párkány régóta kétnyelvűségben él. A 11 ezer fős kisváros lakosságának 70 százaléka magyar, de az utcákon mindenütt kétnyelvűek a feliratok: az étterem restaurácia, az olasz fagyizó talianska zmrzlina, a könyvesbolt kníhkupectvo. És persze békésen zajlik az élet. A csinosan felújított, széles főutcán magyarok és szlovákok napoznak a padokon, vagy hűsölnek a fák árnyékában. „Párkány azelőtt kis település volt, aztán a hatvanas években építettek itt egy papírgyárat, akkor települt be” - magyarázza Szép Rudolf alpolgármester. Ő is, meg jóformán mindenki más is, akivel szóba elegyedünk, azt mondja, itt a helyi szlovákok is tudnak magyarul. Három gimnazista lány arról beszél, az iskolájukban a szlovák z diákokkal ugyanúgy magyarul Ü szoktak beszélgetni, ahogy egy- ^ mással. Egyikük viszont a nyelv- 1 törvény kapcsán megjegyzi, | nem tudja, mi lesz majd azokkal £ az idős magyarokkal, amilyen a nagymamája is: „Egész életében magyarul beszélt, alig tud szlovákul. Most akkor neki tolmácsra lesz szüksége, ha be akar menni az önkormányzathoz valamit elintézni?” Úgy tűnik egyébként, a fiatalok körében nem beszédtéma a nyelvtörvény. Az egyik étterem felszolgálója is ezt állítja, de szerinte azért nagy a felháborodás. „Tényleg sok magyar nem tud jól szlovákul. Ha hivatalos helyen kell beszélniük, és valamit rosszul mondanak, akkor megbüntetik őket?” - teszi fel a kérdést. Szép Rudolf úgy látja, lehetetlenség a törvényt betartatni. Nem létezik, hogy lenne apparátus, amelyik ellenőrizné a nyelvtörvény betartását, végrehajtását - teszi hozzá. Mások azt mondják, a magyarok által többségben lakott településeken semmit sem jelent a nyelvtörvény módosítása. Ott ugyanúgy a magyar lesz a hivatali nyelv, ahogy eddig is volt. Szép Rudolf sorolja: Párkányban a képviselő-testületi ülések megnyitása, a sport- és a kulturális rendezvények, a hivatali ügyintézés mind-mind két nyelven történik. „Egyébként meg kíváncsi lennék arra, hogy ha valaki a szeptember 1-jén hatályba lévő törvényt úgymond megszegi, és ezt az ügyet végigviszi Strasbourgig, akkor elképzelhető, hogy a szlovák állam ellen pert lehet nyerni” - vélekedik az alpolgármester. Szerinte a törvény visszalépés az emberi jogok tekintetében, még akkor is, ha sok településen érdemben nem fogja befolyásolni a nyelv- használatot. „Az a baj, hogy előhozhatja azt a feszültséget, amire semmi szükség. Sajnos az emberek tudatalattijában ez motoszkál” - mondja Szép Rudolf. Hasonlóképpen vélekedik két 1 -------------NAPI KÍNÁLAT Talianska krémová zmrzlina , Olasz krémfagylalt Ovocné poháré Gyümölcspoharak A dél-szlovákiai Párkány főutcáján minden felirat két nyelven olvasható. A nyelvtörvény szerint azonban bizonyos esetekben büntethető lesz a szlovák nyelv helytelen használata. SZENES MÁRIA (52) * KÖNYVELŐ Nem foglalkozom a törvénnyel, így nem is tudom, hogyan fogják betartatni. Párkányban a jövőben sem lesz gond, itt a szlovákok is magyarul beszélnek. Nem hiszem, hogy az olyan településeken, mint a mienk, ahol többségben vannak a magyarok, gond lenne a törvény használatával. Hozzám ha valaki bejön, olyan nyelven beszélek vele, amilyenen megszólal. Ha szlovákul, akkor úgy, ha magyarul, akkor magyarul. HORNYÍK KATALIN (74) NYUGDÍJAS El vagyunk keseredve és fel vagyunk háborodva. Ez a törvény a nemzeti párt és Fico pártjának politikai alkuja. Én akkor sem fogok az önkormányzatnál szlovákul beszélni, ha csak egy papírt viszek be. GORA PÁL (38) TECHNIKUS A hétköznapok során nem foglalkozunk a nyelvtörvénnyel, nem szokott ez beszédtéma lenni. Egyébként meg szlovákul valamilyen szinten mindenkinek tudnia kell. idős néni, aki egy cukrászda teraszáról ül át az árnyékba, a fák alá. Azt mondják, a nyelvtörvény igazából a magyarok közérzetét befolyásolja negatívan. Mindkét néni párkányi, mind- kettejüknek az a véleménye, hogy a magyarok körében ez a szabályozás rossz hangulatot teremt. Egyikük nagyon határozottan és felháborodva mondja, mivel itt született, és mindig is magyarul beszélt, nem fog megszólalni szlovákul még hivatalos helyen sem. „Ha szlovákul szólnak hozzám, majd játszom a néma gyereket” - ígéri. Mindenesetre bíznak abban, hogy a közelmúltban kettészakadt szlovákiai magyar párt egységes lesz a nyelvtörvény kérdésében, és a magyarországi tiltakozások talán eredményre vezetnek. Szlovákiában sok minden változott az utóbbi időben. Az üzletekben euróval kell fizetni, megugrott a munkanélküliség, visz- szaesett az elsősorban autógyártásra épülő ipar teljesítménye, és már az esztergomi Suzuki- gyárba sem járnak át annyian dolgozni, mint korábban. „Az ország vezetői nem ezzel törődnek. Sokkal inkább a nyelvtörvénnyel, mert azzal megint el lehet kendőzni az igazi problémákat” - mondja Szép Rudolf. Mielőtt elköszönünk tőle, az irodája falán lévő Európai Unió-térképen mutatja: a határ mentén élők Csehországba, Lengyelországba és Magyar- országra járnak át vásárolni és tankolni. Mindezt így kommentálja: „Oda viszik a pénzt meg az áfát. De hogy ebből az országból így mi lesz, nem tudom”. ■ A nyelvtörvény betarthatatlan, és mérgezi a magyar-szlovák viszonyt. Abszurditás tíz pontban ■ A nyilvános érintkezésben ősztől szlovákul kell használni a szlovákiai földrajzi elnevezéseket. Azt azonban, hogy mi a „nyilvános érintkezés”, a törvény nem határozza meg. m A kórházakban, egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. ■ A kisebbségi iskoláknak két nyelven kell vezetniük az ösz- szes dokumentációt. m Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, pénzbüntetést kap - ennek nagysága 100-tól ötezer euróig terjedhet. m A községi hangosbemondókban először szlovákul kell elmondani a hirdetést, m Mindenféle nyilvános felirat esetében először a szlovák feliratnak kell szerepelnie, utána az „egyéb nyelvűnek”, m A szlovák feliratot nem lehet kisebb betűvel írni, mint a nem szlovákot. ■ A nem szlovák szöveg csak a szlovák teljes fordítása lehet. ■ Az emléktáblákon szlovák feliratnak is kell szerepelnie, amely nem lehet tartalmában rövi- debb, mint a kisebbségi nyelvű. ■ A kulturális és az oktatásinevelési rendezvényeket két nyelven kell felvezetni, akkor is, ha ezt a közönségből senki sem igényli. Magyar tiltakozások, szlovák keménykedések június 30.: A szlovák parlament elfogadta a nyelvtörvény szigorítását. A 136 képviselőből 79-en igennel szavaztak, 30-an nemmel, 26-an tartózkodtak, egy képviselő pedig nem szavazott. Az MSZP és a Fidesz még aznap elítélte a jogszabályt. „A szlovák nyelvtörvény módosításának elfogadása intézményes magyarüldözést jelent Szlovákiában ” - mondta Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa. Lendvai Ildikó MSZP-elnök az európai normákkal szemben állónak nevezte a joszabályt. július 1.: Bajnai Gordon miniszterelnök közölte: a szlovák parlament döntése súlyosan árt a szlovákiai magyaroknak és a szlovák-magyar kapcsolatoknak is. A kormányfő felvetette, át kell gondolni, hogy az új fejlemények függvényében mikor és milyen tartalommal van ideje és értelme megtartani a kormányfői találkozót. Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint a nyelvtörvény „rendben van ”. július 4.: Bajnai Gordon ellátogatott a magyarországi szlovákok napjára, ahol találkozott Dusán Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettessel. július 5.: Robert Fico szerint a nyelvtörvény az irredentizmustól védi az államnyelvet. július 6.: Bajnai Gordon újabb nyilatkozatában bírálta a nyelvtörvényt. július 10.: Bajnai Gordon nemzetközi és kétoldalú egyeztetést kezdeményezett a nyelvtörvényről. július 15.: Káka János, az SZDSZ frakcióvezetője szerint Szlovákia a törvénnyel „kiírja magát az Európai Unióból”. július 16.: „Magyarország kiirtotta a területén élő nemzeti kisebbségeket, és a szlovák, valamint néhány más kisebbség maradékának szinte semmiféle jogai sincsenek” - mondta Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. július 17.: Abszurditásnak nevezte a szlovák nyelvtörvényt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök aláírta a jogszabályt. július 20.: A magyar parlamenti pártok azt kérték, vonják vissza a törvény diszkriminatív rendelkezéseit. Robert Fico visszautasította a nyilatkozatot. „A nyelvtörvény szent szlovák ügy” - mondta. július 21.: Robert Fico kijelentette: Szlovákia semmi- iwjiai^.. lyen nyomásnak nem enged. A Magyar Koalíció Pártja közölte, szeptemberre tüntetést szervez a törvény ellen. JÚLIUS 23.: Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kételyeket is megfogalmazott a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. 4 ( i