Tolnai Népújság, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-06-21 / 24. szám

SZTORI 5 2009. JÚNIUS 21., VASÁRNAP Egyre viharosabbá válik a magyar légkör riasztás Meg kell szoknunk a tornádókat - Megelőzés híján milliárdos károkra számíthatunk A Siófoki Viharjelző Obszervatórium számítógépes megfigyelőrendszere. Ha nincs, aki fogadja a vészjelzést, akkor nem lehet megvédeni az embereket. A globális felmelegedés a Kárpát-medence időjá­rását is befolyásolja. A te­lek kissé enyhébbek és csapadékosabbak, nyáron gyakoribbak a hőhullá­mok és az aszályos időjá­rás, s sűrűbben fordul­nak elő jégesők és torná­dók is. Árvay N. Tivadar Gúnyt űzött az időjárás 2006- ban a balatoni nyaralótulajdono­sokkal. A hűvös hétvégéken alig bújt elő a nap, hétfőn aztán ká­nikula fogadta a munkába visz- szatérőket. A rossz hír az, hogy mindez nem a véletlen műve, a jó pedig, hogy az idén egyelőre szerdára, csütörtökre esnek a vi­haros napok. Mert az időjárás­ban valóban létezik egyfajta is­métlődés, amely jellemzően 5-7 naponta következik be. „Azt mégsem tudnám meg­mondani, hogy az idén mikor ér­demes a balatoni vakációt ter­vezni - mondja Horvát Ákos me­teorológus. - Az előrejelzések csak néhány napra pontosak, 10 napnál távolabb mi sem látunk.” A Siófoki Viharjelző Obszer­vatóriumnak nem is elsődleges feladata, hogy hosszú távú előre­jelzést adjon. Fontosabb, hogy le­füleljék a váratlan viharokat. „A Balatonnál százezrek élete lehet veszélyben egy hirtelen lecsapó vihar miatt” - mondja az obszer­vatórium vezetője. Horváth Ákos ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy ma az ország más pontjain sem ritkák a szélsőséges időjárá­si jelenségek, amelyek a néhány évtizeddel korábbinál jóval több embert és nagyobb értékeket ve­szélyeztetnek. Hogy ennek mi az oka, arról megoszlanak a véle­mények: egyesek szerint a globá­lis felmelegedés okozza a pusz­tító viharokat, a meteorológus azonban óvatosságra int. Noha azt nem vitatja, hogy egyre heve­sebb viharok, jégesők tombol­nak az országban, télen pedig ónos eső vagy szárazság nehezí­ti az életünket, de ez a változás nem csak a légkör átalakulásá­ból fakad. A gazdaság és a társa­dalom fejlődése, a gyorsabb in­formációáramlás is hozzájárul ahhoz, hogy érzékenyebben rea­gálunk a minket körülvevő vi­lágra. „Korábban is volt jégeső, nagy vihar vagy tornádó Ma­gyarországon, csak keveseb­ben látták ezeket, és kisebb károk keletkeztek - mondja Horváth Ákos. - Míg régen a vihar elpusztított egy tehenet, vagy összedöntött egy csűrt, addig most többmilliós trakto­rokat, könnyűszerkezetes táro­lókat, drága ipari berendezése­ket tesz tönkre. Több a tömeg-. rendezvény, gyakrabban kerül­nek veszélybe az emberek. Mindenkinél van mobiltelefon, lefényképezheti ezeket a jelen­ségeket, és az interneten azon­nal megoszthatja másokkal.” Ezért lényeges, hogy a jelen­ségeket időben jelezzék. Hiba, ha csak egy baleset vagy tete­mes anyagi kár ad lökést a rendszer fejlesztésének. A ba­latoni jelzőrendszert például csak egy több áldozatot köve­telő 1933-as vihar után kezd­ték kiépíteni. A második vi­lágháború idején leállított szolgáltatást egy 1950-ben tomboló, szintén áldozatokat követelő szélvihar miatt élesz­tették újra. A közelmúlt ese­ményei közül a 2006. augusz­tus 20-i a legsúlyosabb: a Bu­dapestre lecsapó viharban öten vesztették életüket, jólle­het a meteorológusok jelezték a veszélyt. „Nem elég, ha a meteorológi­ai szolgálat kiadja a riasztást - mondja Horváth Ákos. - Ha nincs, aki fogadja a jelentést, akkor nem lehet megvédeni az embereket és az érté­keket. A Balatonnál egyébként jól együtt­működik a viharjelző obszervatórium, a katasztrófa- védelem, a tűzoltóság, illetve a vízi rendészet. Ha kiadjuk a ri­asztást, a tűzoltókat vagy a vízi mentésben részt vevőket ké­szenlétbe helyezik, és öt helyett esetleg húsz autóval tudnak se­gíteni. A vízi rendészet kiparan­csolja a vízből a fürdőzőket, a kölcsönzős pedig nem adja ki a vízibiciklit.” A baj az, hogy a vihar nem mindig ott tombol, ahol azt a Milliárdokat mentene meg 150 millió forint az országos Meteorológiai Szolgálat elkészítette a kistér­ségi riasztási rendszer terveit, amely egy-két órával a vihar előtt pontosan jelezhetné an­nak kitörési helyét A hálózat beindításához már csak a pénz hiányzik, amelyre pályá­zott is a szervezet A TÖBB MILLIÁRD forintos vi­harkárok tükrében nagyon fontos, hogy a kistérségi előre­jelzést készítő szuperszámító­gépek 150 millió forintos árát sikerüljön előteremteni. ÖSSZEHASONLÍTÁSKÉNT: a múlt hét végén Szabolcsban tomboló vihar után a károk összege meghaladja a hatmil- liárd forintot, de a hét köze­pén Baranyán végigsöprő jég­eső is százmilliós károkat okozott a lakosságnak, illetve a mezőgazdaságnak. fürdőzők várják. A Balaton elég nagy terület ahhoz, hogy egy-egy szektort időnként el­kerüljön a vihar. A jelenlegi ri­asztórendszer országos vi­szonylatban is hét nagy régiót és Budapestet öleli fel. Ez azt jelenti, hogy egy, csak Baját vagy Szegedet veszélyeztető vihar vagy jégeső miatt a teljes Dél-Alföldet riadóztatni kell. „Ezt a rendszert a lakosság nehezen tudja értelmezni, egy idő után nem is veszi komo­lyan a riasztásokat. A megol­dás egy olyan számítógépes hálózat, amellyel kistérségi felbontással lehet kiadni riasztáso­kat. A katasztrófa- védelem akkor tud felkészülni az idő­járási csapásokra, ha pontosan tud­ják, mire számíthatnak. Egy felduzzasztott patak zsilipjét például időben meg lehet nyit­ni, hogy a jelzett nagyobb mennyiségű csapadékot le­gyen hol elvezetni. Ezzel épü­leteket, településeket lehet megmenteni. De az időben ki­adott riasztás súlyos kataszt­rófákat előzhet meg az ipari termelésben, a lakosság fi­gyelmeztetése pedig ember­életeket jelenthet.” Tornádó Gátéren 2008 májusában. Egyre gyakrabban fordulhat elő. Nem kell félni a tornádóktól? „Magyarországon nem kell félni a tornádók olyan gya­kori megjelenésétől, mint például azt az amerikai Kansasban tapasztalják - mondja Horváth Ákos me­teorológus. - Ugyanakkor nálunk is megjelennek a zi­vatarok által keltett forgó­szelek, amelyek komoly ká­rokat okozhatnak épületek­ben, autókban, fákban. szerencsére a tornádók pusztítási sávja megleheti sen keskeny, és az ötös ská­lán inkább csak egyes vagy kettes erősségű forgószelek jelennek meg térségünkben. Nagyobb területen pusztíta­nak azonban a jégesők, mint azt a közelmúlt nyírsé­gi vagy dunántúli viharai bi­zonyították. ” ■ Az időben és jó helyre kiadott riasztás súlyos katasztrófákat előzhet meg. Ma mindenki egy zenekarban játszhat Tátrai Tiborral köszönjük, jimi Több száz gitárost várnak a Hey Joe össznépi eljátszására a Petőfi Csarnokba Ma délután összeáll Magyaror­szág legnagyobb zenekara. Tag­jai: Tátrai Tibor, Szekeres Tamás, Póka Egon és további több száz gitáros. Egy számot játszanak majd, Jimi Hendrix örökzöld Hey Joe-ját. A budapesti Petőfi Csar­nokban rekord születhet. A Thanks, Jimmy fesztivál szervezője, Kovács Tamás azt mondja, a kezdeményezés Ame­rikából indult. Jimi Hendrix nemcsak a gitározás technikáját forradalmasította, hanem egy ge­neráció jelképévé is vált. A kitö­rést, a társadalmi felemelkedést szimbolizálta. Emiatt vált legen­dává, igaz, példakép önpusztító élete és korai halála miatt nem lehetett. Tavaly Wroczlawban 1952-en játszották a Hey Joe-t „Lengyelország Tátrai Tibo- ra”, Leszek Cichonski 2003-ban rendezte meg először Wrocz­lawban a Köszönjük, Jimi feszti­vált, ahol előbb 588, tavaly pedig már 1925 gitáros játszotta együtt az ötakkordos dalt. A cél Budapesten egyelőre a hagyo­mányteremtés, a lengyel rekord megdöntése szép álom lehet. Wroczlaw azóta már „guitar city”, a fesztivál állami támoga­tással és nemzetközi promó- cióval fut. Idehaza a szpornzorok sorban visszatáncoltak, de a Petőfi Csar­nok ingyen adta a szabadtéri színpadot, a sztárok ingyen vál­lalták a fellépést, a többi költsé­get pedig Kovács Tamás maga fi­zeti. A szervező kilenc évig a Szi­get Fesztiválon dolgozott. Ami­kor a gitárötlet felmerült, Geren­dái Károly, a Sziget főszervezője felajánlotta neki, hogy a mínusz egyedik napon rendezzék meg az össznépi zenélést a Szigeten. Kovács szerint azonban egy ilyen rendezvény nem való fize­tős fesztiválra. így döntött a ze­ne ünnepének időpontja és a Pe­tőfi Csarnok mellett. Kettőtől es­te tízig tart a program, a rekord- kísérlet 17 órakor lesz. Aki a zenekar tagja akar len­ni, nincs más dolga, mint vinni a gitárját, felvenni a karszalagot, és eljátszani a Hey Joe-t. Az interneten ehhez kottát és tabulatúrát is mellékelnek. ■ Thanks, Jimi - program 14.00: Miskolc Metal Alletars 15.00: Vastrabant 15.30: Rézangyal 16.00: Póka Egon Experience 17.00: Magyarország legna­gyobb zenekara, rekordkísérlet 18.00: Jimi Hendrix Memorial 19.00: Odett és a Go Girlz 19.30: Üllői Úti Fuck 20.00: Freedom Haze f 21.00: Tűzkerékxt

Next

/
Thumbnails
Contents