Tolnai Népújság, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-05-17 / 19. szám

2009. MÁJUS 17., VASÁRNAP TO L NÁBAN, KÖZ E LRŐL 3 Duna-parton szomjaztak emberek Mosni, főzni, fürödni csak nagy leleményességgel lehetett Gerjenben ül Világ János az eresz alatti hordóban gyűjti az esővizet, amit meginni nem tudtak, de vécét leönteni megfelelt Szerencsétlen véletlenek összjátéka. Ez okozta a gerjeni polgármester szerint az elmúlt hétvé­gén a több napos vízhi­ányt a településen. Sok helybeli nemcsak a ké­nyelmetlenséget nehez­ményezte, hanem azt is, senki sem tájékoztatta őket az okokról. Rácz Tibor A gerjeni kompkikötő melletti kocsmában nemigen érezték a múlt hétvégén a vízhiányt. A közel harminc fokos melegben ugyanis inkább fogyott a sör meg a fröccs. Ettől függetlenül a falu nagy részének jóval na­gyobb problémát okozott, hogy a Duna menti településen majd­nem négy napig szinte alig le­hetett vízhez jutni. Világ János permetezővel a hátán épp biciklire akart pat­tanni a falu központjában, hogy a szőlőbe induljon, mikor meg­szólítom. - Az a szerencsém, hogy van pottyantós vécénk. Nekünk megfelelt, de az uno­káink paksiak, nemigen van­nak hozzászokva a kinti toalett­hez, úgyhogy nekik azzal az esővízzel öntöttük le a benti vé­cét, ami a csatorna alatti hordó­ban összegyűlik - tette hozzá. Majd megjegyezte: ahogy hal­lotta; a hétvégén kapott eleget a polgármester. A közeli boltból egy fiatal nő lépett ki, kislányát ültette be a biciklije csomagtartóra szerelt gyerekülésébe. Mint mondta, a véleményét szívesen elmondja, a nevét azonban nem. - Ha né­ha volt is víz, alacsony nyomás­sal jött. Egész nap gyűjteni kel­lett, hogy a gyereket este meg lehessen fürdetni. Főzni, mosni, takarítani reménytelen volt - húzta alá a harmincas nő. Hoz­zátette, lajtos kocsinak egész hétvégén híre-hamva sem volt.- Csak a hét elején jött valami tájékoztató a hivatalból, hogy csőtörés miatt nem volt vizünk- mondta nevetve, majd elte­kert kislányával a háta mögött. Néhány közmunkás a polgár- mesteri hivatal épületének sar­kán betonjárdát készített. Meg­jegyzésemre, hogy milyen könnyen simítható az anyag, biztos van benne víz bőven, azonnal tudták, mire gondolok. -Most már van víz a faluban, úgy látszik, megoldódtak a prob­lémák - mondta Soós Péter. Valószí­nűleg ő lehetett a szakember a gárdában. - Pont a legrosszabb­kor, hétvégén jött a baj. Még jó, hogy megvan a régi forgótár­csás mosógépünk és a centrifu­gánk. Lementem a Dunára ví­zért a mosáshoz - mondta a fér­fi. - Az legalább nem olyan ke­mény - vetette közbe az egyik kollégája nevetve.- Gondolom idegesek voltak- jegyeztem meg. Soós Péter rögtön válaszolt is rá. - Mond­tam én mindent, csak szépet nem! Nem egy, s nem két ember hívta az üzemeltető Dunaág Kft. hibabe­jelentőjét, de a tele­font senki sem vette fel. Hétfő délutánig hol pisilt a csap, hol nem. Utána már helyreállt a rend. Aznap reggel viszont legalább már megjelentek a lajtos kocsik. En­gem személy szerint annyira nem érintett a vízhiány, otthon szóda mindig van, így fröccsöt tudtam inni. Ha meg az elfogy, hát lehet tisztán inni a bort. A kérdésre, hogy miért csak hétfőn intézkedtek az önkor­mányzat, vagy a vízmüvet üze­meltető Dunaág Kft. munkatár­sai, Máté Dénes polgármester elmondta, mindez szerencsét­len véletlenek sorozatának kö­szönhető. - Több mint negyven­éves a hálózat. A balszerencse­sorozat azzal kezdődött, hogy a szomszédos DunaszentgyÖr- gyön meghibásodott egy szi­vattyú, s Gerjenből kellett egyet átvinni. Rá egy napra pénteken nálunk is csökkent a nyomás, s arra gondoltunk, hogy az lehet a probléma, mint a szomszéd­ban. Itt is ki lett cserélve a szi­vattyú, de javulás nem történt. A szakemberek hoztak egy tel­jesen új szivattyút, de azzal sem lett jobb a helyzet. Persze tudni kell, hogy a szivattyúcseréknél mindig le kell engedni a meden­cét, aztán újra feltölteni. Később arra gondoltak, hogy a telepen belüli tolózárakat károsította a víz nagy vastartalma, és ezért kisebb a nyomás. Újra le kellett engedni a medencéket, a zára­kat kitisztították, de semmi sem változott - mondta a polgármes­ter. Hozzátette, később minden berendezést átnéztek, s minden egyes munkával jobb lett a hely­zet. A szerelők folyamatosan azt gondolták, hogy csupán két-há- rom órás lesz a munka. Ezért nem hívtak lajtos kocsikat. A polgármester pedig szabadsá­gon volt, így nem tudták bevet­ni a kisbíró-rendszert a tájékoz­tatásra. Máté Dénes vidékre utazott, az elindításhoz szüksé­ges pinkód sem volt nála. - A szakemberek vasárnapra elju­tottak odáig, hogy a csőrend­szerben megtalálták a hibát, ám kedd reggelre a Duna soron újabb csőtörés történt, így megint nem volt víz a faluban, de most már minden rendben van - mondta a polgármester. A mélyben sem találtak új ivóvízkutat CSUPÁN HARMINC méterrel van a föld alatt, magas a vastartalom, közel a Duna, ezért veszélyeztetett á gerjeni vízbázis. A rendszer már több mint negyven évvel ez­előtt épült, és idáig karban­tartva nem igazán volt. Máté Dénes polgármester elmon­dása szerint egy új kutat akart fúrni a Dunaág Kft., hogy mélyebben találjon vi­zet. Ám már 250 méter mé­lyen jártak a hét elején, de nem jártak sikerrel. így a képviselő-testület csütörtöki ülésén úgy döntött, csatlakoz­nak a tengelid vkbázishoz.- Dunaszentgyörgy már on­nan kapja a vizet, így csak a szomszédos település rend­szeréhez kell csatlakoznunk. Arra még adatok nincsenek, hogy mindez mennyibe kerül majd a településnek, de ha­marosan ez is kiderül - húz­ta alá Máté Dénes. imzoa Jani bácsi bölcsessége jani Bácsi - bár kicsit re­megő lábakkal - hősiesen felment a padlásra, és ezért Joli néni, a felesége, váloga­tott jelzőkkel illette, melyek közül a „vén bolond” a legenyhébb volt. ÁM JANI bácsi hajthatatlan volt, mert mint azt b. nejé­nek kifejtette, újabb haté­kony takarékossági intézke­déseket akar foganatosítani. A TAKARÉKOSSÁG forrása a padláson leiedzett, ám Jani bácsi némi izomgyengeség mellett heveny tériszonnyal is küzd. Nem futamodott meg a kihívás elől. A pad­lásról fura hangok érkeztek, csoszogás, tárgyak taszigá- lásának zöreje, némi mor- golódás darázsfészkek mi­att, aztán megjelent a feljá­róban Jani bácsi, kezében egy viseltes zsákkal. Sze­rencsésen megtette a lefelé utat is, majd az időközben odagyűlt szomszédok és a fejét ingató Joli néni előtt di­adalmasan kipakolta a zsák tartalmát. kaptafák, cipészszerszá­mok, úgy mint ár, hajlított pengéjű éles kis kés, csont­száraz bőrdarabok, szurkos fonál. Joli néni a szája elé kapta a kezét, és elfordult, hogy ne lássák, könnyezik. Jani bácsi apja suszter volt, az ő szerszámai voltak ezek. A cipészmester nem jött vissza a háborúból, de a fiának még előtte megtaní­totta a mesterség alapjait. Jani bácsi ugyan traktoros lett, de még mindig tudott varrni és ragasztani, sőt ap­ró szögekkel sarkalni. A hetvenes évek óta azon­ban nem használta a régi szerszámokat, nem volt rá szükség. Ám most úgy fest a világ képe, hogy fel kell eleveníteni a régi toldozó- foldozó tudományt. S az ál- mélkodó szomszédság sora­iból érkező „megrendelé­sek” alapján Joli néninek be kellett látnia: a „vén bolond­nak” már megint igaza lett. ■ Mosáshoz le­mentek a Du­nára vízért. A Tolnai Népújság szerkesztősége és kiadója csatlakozott a FAIR vezető programhoz. Ha szívesen tenne a közlekedési morál javításáért, tartson velünk Ön is! Kérjen tőlünk FAIR vezető matricát, ragassza ki járművére, regisztráljon a www.fairvezeto.hu weboldaira és nyerjen értékes ajándékokat! A matricákat személyesen kérheti a Tolnai Népújság ügyfélszolgálatán (Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3.) hétköznapokon, a nyitvatartási idő alatt További részletek a www.fairvezeto.hu weboldalon és az Autó-Motor számaiban. Tolnai Némiisá A hír velünk jár! Legyen Ön is fair a forgalomban! •© ■— c Btiuiaszífiái Badár Sándor és Beliczai Balázs (képünkön), a stand-up comedy hazai nagymesterei látogattak el pénteken a szekszárdi Incognito Gardenbe. A rendezvényt a Tolnai Népújság is támogatta. HIRDETÉS t

Next

/
Thumbnails
Contents