Tolnai Népújság, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-05-17 / 19. szám
4 2009. MÁJUS 17., VASÁRN7 Akár királyságot vagy nagyhercegséget is bevezethet a Fidesz, ha kétharmados többséghez jut. Orbán Viktor választhat, hogy kancellár vagy erős jogkörű államfő lesz-e. Ambrus Vilmos- Újvári Miklós A minősített többséghez legalább 161 kerületben nyerni kell a 176-ból mit akarnak majd kormányzati pozícióban, mert például a gyülekezési jog kiterjesztése nem feltétlenül lesz a Fidesz érdeke. A szélsőségesekkel szembeni fellépés esetén pont nem a liberalizáció, hanem a szigorítás lesz az érdeke a Fidesznek. Média erős pártbefolyással Áprilisra született meg a média- törvény módosításának tervezete, ám a Fidesz rögtön jelezte, nem támogatja. A törvény továbbra is a pártok hatáskörébe utalná a médiatestületek, például a mai ORTT tagjainak jelölését, az Országgyűléséhez megválasztásukat, kétharmaddal. KISZELLY ZOLTÁN: Olyan kérdéseket kell rendezni, mint a közszolgálati médiumok összevonása és finanszírozása, a digitális átállás, a külföldről sugárzó magyar adók, illetve a reklámok a köz- szolgálati médiában. juhász Attila: Az lehet a kérdés, kiújulhat-e az 1990-es évek elejére jellemző médiaháború. A médiatörvény esetében mulasztása is van a parlamentnek. Finomítás az önkormányzati rendszeren 2006 júniusában a Gyurcsány- kormány a megyéket a régiókkal váltotta volna fel. A javaslat egyebek mellett a Fidesz ellenállásán megbukott. Pécsett a Fidesz olyan szavazókörökben is nyerni tudott, amelyek lakóit a sajtó „Kádár népeként” ír le, vagyis az egykori bányászlakótelepeken, munkáskörzetekben. Ha ez jövőre országosan is igaz lesz, akkor előfordulhat, hogy a 176 egyéni választókerület döntő többségében a Fidesz jelöltje nyer. A Medián számításai szerint a Fidesznek a kétharmadhoz legalább 20 százalkot kell vernie az MSZP-re a listán, és 160 feletti számú egyéni választókerületben kell nyernie. A számok attól függnek, hogy a kis- pártok átlépik-e a parlamenti Akinek kétharmada van, mindent megtehet „Kétharmados parlamenti többségbirtokában nemcsak az úgynevezett kétharmados törvényeket, hanem az Alkotmányt is módosítani lehet” - mondta lapunk érdeklődésére Halmai Gábor alkotmányjogász. Az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára kifejtette: egy kétharmados törvény módosításának szándéka nem alkotmányjogi, hanem politikai kérdés. Az alkotmányjogász emlékeztetett arra, hogy 1994 és 1998 között a Horn-kormánynak az MSZP és az SZDSZ koalíciójával kétharmados többsége volt a parlamentben, de egy országgyűlési határozattal gyakorlatilag politikai önmérsékletet tanúsítottak az Alkotmány módosításával kapcsolatban. Választási törvények saját szájíz szerint Komolyabban Medgyessy Péternek a kisebb parlamentről szóló javaslata óta van vita a választási törvény módosításáról. Minden párt egyetért abban, hogy a jelenleg 386 fős Országgyűlés létszámát csökkenteni kell. KISZELLY ZOLTÁN POLITOLÓGUS: A parlament létszámát szinte biztosan csökkenteni fogják, ezenkívül az önkormányzati választás időpontjának eltolása is lehetséges. Ezzel azt akarná elérni a Fidesz, hogy a helyi választás ne függjön annyira az országos hangulattól. JUHÁSZ ATTILA POLITIKAI ELEMZŐ: Az Alkotmányban rögzítenék a parlament létszámát, ám meg kell mondaniuk, ehhez miképp alakítanák át a választási rendszert. A jelenlegi rendszer a Fidesznek kedvez. Állampolgárság a határon túliaknak A 2004. december 5-i népszavazás óta is napirenden van a kettős állampolgárság ügye. E kérdést legutóbb Orbán Viktor vetette fel: egy márciusi beszédében kettős állampolgárságot ígért, mondván, hogy - az érvénytelen - népszavazáson az igenek voltak többségben. KISZELLY Zoltán: A nem EU-s országokban élő magyarok kettős állampolgársága merülhet fel. Az összes határon túli magyarKétharmados többséggel választják ■ köztársasági elnök* u alkotmánybírák m országgyűlési biztosok m az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei ■ a Legfelsőbb Bíróság elnöke *A HARMADIK FORDULÓBAN ELÉG AZ EGYSZERŰ TÖBBSÉG. nak járó állampolgárság ugyanis bizonytalansági tényező. juhász Attila: Nem biztos, hogy a Fidesz számára a 2004-es népszavazás tapasztalatai alapján politikai haszonnal jár, ha kiterjesztik az állampolgárságot a határon túli magyarokra. Új tüntetési szabályok A gyülekezési törvény módosítása a 2006. őszi zavargások óta van napirenden. A Fidesz nem támogatta a jogszabály szigorítását, így a változás az utóbbi évek sürgető fejleményei ellenére sem valósult meg. KISZELLY Zoltán: Egyértelműbbé tennék a rendőrség fellépésének lehetőségét, tisztáznák a spontán tüntetés fogalmát. juhász Attila: A Fidesz eddigi kommunikációja arról szólt, hogy 2006 őszén törvénytelenül lépett fel a rendőrség. Kérdés, Mondatok a Fidesz-többségről „Mert ha négy évre nyerni tu dunk, és utána mondjuk az ötmillió magyarnak állam- polgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre minden eldőlne ebben az országban. ” (Mikola ISTVÁN, A FIDESZ MINISZTER- ELNÖKHELYETTES-JELÖLTJE, 2006. MÁRCIUS 19. ) „Az európai parlamenti szavazás ítéletalkotás lesz a kor mányról, előrehozott választások még az idén várhatók, és azokon a Fidesz valószínű leg nem arat majd kétharma dós győzelmet. ” (navracsics TIBOR, A FIDESZ FRAKCIÓ- VEZETŐJE, 2009. MÁRCIUS 27.] „Nem biztos, hogy az ország- gyűlési választásokkor a Fidesz kétharmados többséget nyer majd, de a pécsi győzelem fölveti ennek a lehetőségét.” (TÖLGYESSY PÉTER POLITIKAI ELEMZŐ, 2009. MÁJUS 11. ) „A szocialisták éppen azért félnek a nagyarányú Fidesz- győzelemtől, mert a menteim jog felfüggesztéséhez kétharmados többség szükséges a parlamentben. ” (ORBÁN VIKTOR, A FIDESZ ELNÖKE, 2009. MÁJUS 13.) küszöböt - mondta el Karácsony Gergely, a Medián kutatási igazgatója. Ha csak kétpárti a parlament, akkor 161, ha pedig három kispárt is bejut, akkor 165 kerület kell a kétharmadhoz. KISZELLY zoltán: Kétharmados többség birtokában a Fidesz már támogatná a megyéket felváltó régiós közigazgatási rendszert. 2006-ban ez azért nem volt érdekük, mert az önkormányzati választás előtt nagyon jó pozícióban volt a párt, és fontos volt, hogy a megyékben többséget szerezzenek. juhász ATTILA: A budapesti ön- kormányzati rendszeren változtatnának. A megyei közigazgatás regionálissá alakítása politikai konfliktusokhoz vezethet a Fideszen belül, hiszen számos érdeksérelemmel járhat. Vissza a háromheti ülésezéshez? Emlékezetes, hogy az Orbán- kormány alatt háromhetente ülésezett az Országgyűlés. Az akkori ellenzék a kormányzati ciklus alatt végig hevesen bírálta ezt a gyakorlatot. KISZELLY zoltán: Visszaállíthatják a parlament háromhetente történő ülésezését, ami kétségkívül hatékonyabb képviselői munkát tesz lehetővé, viszont csökkenti az ellenzék megszólalási lehetőségét. JUHÁSZ ATTILA: A parlamenti szokásjogot érintené a házszabály jelentős módosítása. A háromhetente történő ülésezés annak idején eredményes Fidesz-elle- nes kampányhoz vezetett. Mentelmi jog helyett felelősségre vonás A mentelmi jog a képviselő tevékenységének zavartalanságát hivatott biztosítani. Adott büntető, szabálysértési mentelmi ügy vagy büntetőeljárás-jogi intézkedés előtt az Országgyűlés dönt a mentelmi jog felfüggesztéséről. KISZELLY zoltán: Módosíthatják az embereknek leginkább nem tetsző képviselői szabályokat: például hogy a képviselő köteles- e megfújni az alkoholszondát, átalakíthatják az összeférhetetlenséget, és változtathatnak a va- gyonosodás kérdéskörén. juhász Attila: Kétharmados többséggel fel lehet függeszteni a mentelmi jogot. döntő fölény Jelentős többséggel nyerte a Fidesz jelöltje a pécsi polgármester-választást. Ez és a közvélemény-kutatások egyaránt azt jelzik, az ellenzéki párt kétharmados többséget szerezhet MÉGIS, MIRE JÓ A KÉTHARMAD? A HÉT TEMAJA 1 r
