Tolnai Népújság, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-06 / 81. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. ÁPRILIS 6., HÉTFŐ 4 MESE Egy tükörről és cserepeiről Volt egyszer egy gonosz ma­nó. Egy nap veszett jókedve támadt, mert olyan tükröt si­került csiszolnia, amely elé ha szépet és jót tartottak, semmivé vált a lapján, a ha­szontalan és rút dolgokat pe­dig erősen felnagyítva és ki­domborítva verte vissza. A legszebb zöldellő tájakat főtt spenótnak mutatta, a legjobb embereket fertelmes araiak­nak ábrázolta, vagy úgy, mintha tótágast állnának; az arcok úgy eltorzultak, hogy senki rájuk nem ismerhetett; akinek egy szeplőcske arany- lőtt az arcán, az bizonyosan ragyás képűnek látta magát a tükörben. Ha istenes, jám­bor gondolatokba merült em­ber tekintett a tükörbe, vi- gyorgó, torz pofának mutatta a tükör. Bűvészinasai - mert bűvész­iskolája is volt az ördögnek!- csodát emlegettek, azt mondták, végre híven meg­láthatja mindenki, müyenek az emberek. Elvitték a tükröt a világ minden tájára, s vé­gül már nem volt ország, nem volt ember, akinek torz­képét vissza ne verte volna a gonosz tükör. Akkor az égbe akartak felrepülni a tükörrel. Hanem egyszer csak kicsú­szott a kezükből, s lezuhant a földre, ahol millió cserépre törött szét. Ebből pedig még az eddiginél is nagyobb baj kerekedett. Mert a tükör né­melyik darabja alig volt na­gyobb egy homokszemcsé­nél; ezek a parányi szilánkok szétrepültek az egész vilá­gon, s akinek ilyen kis szi­lánk a szemébe került, az mindennek a fonákját látta, mert a tükör minden darab­jának gonosz ereje volt. Má­soknak a szívébe fúródott egy kis tükörcserép, s az volt a legrettenetesebb, mert a szív jéggé fagyott tőle. Voltak akkora tükördarabok is, hogy ablakrámába illeszthet­ték, de ebből az ablakból nem volt tanácsos az arra haladó barátokat nézni; né­melyik darabból szemüveget készítettek, s ugyancsak ne­héz volt az ilyen szemüvegen keresztül helyesen és igazsá­gosan ítélni meg a dolgokat. A manó úgy nevetett, hogy a hasa rengett belé, csiklan­dozta a pompás ötlet. Részlet H. C. Andersen: Hókirálynő című meséjéből GYERMEKVILÁG i Uj kedvencek hódítanak * olvasás A külföldiek mellett újra népszerűek a magyar írók művei • A régi kedvencek már # nem nyújtanak elég izgal­* mat a gyerekeknek. Olvas­• mányaik kiválasztásánál szerepet játszik a televízió pörgős képi világa. * Hanoi Erzsébet * * • A jó példa ragadós. Ennek igaz­* ságában bízik Ivánné Bányai Ilo- ^ na, a Illyés Gyula Megyei Könyv­tár gyermekkönyvtárának veze­* tője is. Mint mondja, már egé­* szén fiatal korban próbálják megnyerni a gyerekeket az olva­* sásnak. Meseestekkel, író-olvasó * találkozókkal csábítják a kicsi­ket szüleikkel, nagyszüleikkel együtt. Bízva abban, hogy ezzel % visszacsempészhetik a meseol- vasást a családokba. Az óvodás és kisiskolás csoportok állandó * látogatói a könyvtárnak, akik % megismerve a légkört, magukba szippantva a könyvek illatát, ké­* sőbb is visszatérnek. * Ez főként a lányokra jellemző, a fiúk sokszor inkább az * internetezési lehetőség miatt tér- % nek be a könyvtárba. Ha mégis olvasnivalót keresnek, akkor ­* ahogy Ivánné Bányai Ilona fogal- % máz - a „vadabb” történetek ér­ti ■ Sok gyerek még mindig * csak a kötelező m olvasmányokat keresi. * deklik a őket. Ennek egyik oka, m hogy a televízió nyújtotta lát­vánnyal a betűk nehezen száll­* nak versenybe. A gyerekeknek * kevésbé kell a fantáziájukra ha­gyatkozni, hiszen készen kapják * a képeket. A régi kedvenceket, * például Verne vagy Kari May kö- teteit alig keresik, ezek már nem elég kalandosak, pörgősek szá­* mukra. Helyükre Horowitz vagy éppen L'enge könyvei léptek. A média a lányok olvasási szo­* kásáit is befolyásolja. A „csí­* kos”, illetve „pöttyös” könyveket a moziból ismert Hannah * Montana történetei, valamint a « High School Musical regényvál­tozata váltotta. De népszerű * Thomas Brezina Fiúk kizárva! « sorozata is. Pozitívum, hogy a külföldi könyvek mellett egyre kereset­ei tebbek a magyar írók munkái is. A gyerekek szívesen forgatják Nógrádi Gábor, Varró Dániel * vagy éppen Berg Judit köteteit. m Ezek az írók a könyvtár mese­A színes, gazdagon illusztrált könyveket még a kisebb gyerekek is szívesen és gyakrabban kézbe veszik estjeinek gyakori vendégeként pedig még közelebb hozzák az olvasást a fiatalokhoz. Sok gyerek viszont még min­dig csak a kötelező olvasmányo­kat keresi a polcokon. Ezekkel kapcsolatban azonban van egy­fajta ellenérzés a diákokban. Jó­A szépirodalommal ellentét­ben az ismeretterjesztő köny­vek csak nehezen jutottak el a gyerekekhez. Ivánné Bányai Ilona szerint ennek az az oka, hogy ezek a művek külsőleg kevésbé voltak mutatósak, bo­rítójuk nem tette kíváncsivá a fiatalokat A 9des években történt változás, amikor Ma­gyarországon is kezdtek meg­jelenni a külföldön akkor már kai hosszas leírásai, vagy A kincskereső kisködmön világa egy mai gyerek számára már túl távoli, nehezen befogadha­tó. Ezért, a változó igényekhez igazodva néhány új olvasmány került fel a listára. Fekete Ist­ván Tüskevára helyett sok eset­népszerű Larousse-könyvek és a Mi micsoda?-sorozat A gaz­dagon illusztrált, kézbevehe- tőbb kötetek nagy segítséget je­lentenek az iskolai feladatok megoldásában, hiszen a mű­vészettől kezdve, a történel­men át egészen a sportokig rengeteg témában adnak a gyermekek számára is érthető tájékoztatást. ben inkább a Vukot választják a magyartanárok, az ajánlott iro­dalmak között szerepel Nógrádi Gábor Petepite című könyve, Szabó Magda Tündér Lalája, vagy éppen Lázár Ervin A Négyszögletű Kerek Erdő című műve. A történelmi regények szinte teljesen háttérbe szorul­tak, a verses köteteket pedig csak iskolai kötelezettségből ke­resik a gyerekek. A kisebbeknél nem tapasztal­ható akkora különbség a régi és az új kedvencek között. Benedek Elek és a Grimm-testvérek meséi töreüen népszerűségnek örven­denek. Marék Veronika történe­teit és Füzesi Zsuzsa mondókéit még mindig szívesen hallgatják, olvassák a kicsik. Köszönhető­en annak is, hogy a kiadók újra gondozásba vették ezeket az írá­sokat. Az ismeretterjesztő könyvek sem olyan rémisztőek Elnöki palotának neveztek először az amerikaiak a Fehér Házat Ma Fehér Ház alatt egy dolgot ér­tünk, az Amerikai Egyesült Álla­mok elnökének hivatalos lakó­helyét és munkahelyét. A wa­shingtoni építményt azonban nem mindig hívták így. Eredeti­leg elnöki palotának nevezték, az­tán volt elnöki kúria, kastély, de használták az igazgatói kúria el­nevezést is. A festésből fakadó Fe­hér Ház elnevezés Theodore Roosevelt idején vált hivatalossá, ő volt ugyanis az, aki a levélpapír­jain ezt az elnevezést használta. A Fehér Ház egy 1790-es kon­gresszusi határozatnak köszön­hetően épült. Kilenc pályázó kö­zül az ír James Hobant érte a megtiszteltetés, hogy megter­vezhette az épületet, és lerakhat­ta az alapkövét 1792. október 13- án. Már a kezdetekkor, a terve­zésnél is az volt a cél, hogy egy olyan épületet alkossanak, amely tiszteletet kelt mind a honfitársakban, mind a külföldi kormányok képviselőiben. A ha­tás elérése érdekében nyolc évig dolgoztak, az építkezést 1800. november 1-jén fejezték be. John Adams volt az első elnök, aki beköltözhetett. Az épület nem sokáig maradt ép, hiszen az angol csapatok 1814-ben, ami­kor Washington nagy részét fel­égették, a Fehér Házat is kifosz­tották. Szerencsére a külső falak épen maradtak, de belül teljesen újjá kellett építem az elnök ott­honát. Ezek után is akadtak iz­galmas pillanatok az épület tör­ténetében. Például 1841-ben, amikor a whig párt dühös hívei megostromolták az épületet egy elutasított törvényjavaslat miatt. Aztán Andrew Jackson 1829-es eskütétele után körülbelül húsz­ezer ember ünnepelte az új elnö­köt, a tömeget csak fürdőkádban tálalt narancsleves whiskys kok­téllal lehetett kicsalogatni az épületből. ■ H. É. KÖNYV - FILM Carlo Collodi: Pinokkió kalandjai ját, s ezzel kezdetét veszik a csínytevések és kalan­dok. A pimasz Pinokkiónak van egy nagy vágya: igazi gyerek szeretne lenni. De ahhoz, hogy teljesüljön a kíván­sága, meg kell tanulnia, milyennek kell lennie egy igazi gyereknek: bá­tornak, becsületesnek és jónak. Hosszú, nehéz lecke lesz annak a makacs fafejé­nek! Carlo Collodi: Pinokkió kalandjai, Klasszikusok ki­sebbeknek sorozat Ciceró Könyvstúdió Kft., 2009, 80 ol­dal. Forrás: www.libri.hu Filmajánló Szörnyek az íírlények ellen Amikor Susan Murphyt, a kali­forniai lányt váratlanul telibe kapja egy űrbéli trutyival teli meteorit az esküvője napján, ref télyes módon 15 méteresre nő. A hadsereg akcióba lendül, fog lyul ejtik a lányt, és egy titkos kormányzati létesítménybe vi­szik. Itt elkeresztelik Drabáliá- nak, és együtt őrzik egy szedett- vedett társasággal, amely a kö- ■ vetkező szörnyekből áll: a zseni­ális, de rovarfejű Dr. Csótány; a macsó félmajom-félhal Hiányzó Láncszem; a zselés és elpusztít­hatatlan B.O.B., és egy 100 mé­teres lárva, a Rovaroszaurusz. Börtönéveiknek azonban hirte­len vége szakad, amikor egy rej­télyes földönkívüli robot landol a Földön, és lerohanja az orszá­got Utolsó reményként a ször­nyek tarka társulatát vetik be, hogy legyőzzék a fóldönkívülie két és megmentsék a világot a közelgő pusztulástól Szörnyek az űrlények ellen, amerikai ani­mációs film. Rendező: Conrad Vemon, Rob Letterman, szerep­lők: Reese Witherspoon (Susan Murphy hangja), Kiefer Sutherland (W.R Monger hang ja), Hugh Laurie (Dr. Csótány hangja). Forrás: www.port.hu Fejtörő Érdemes egy kicsit megdol­goztatnod az agytekervényei- det, hiszen könyvet nyer­hetsz a Tolnai Népújság fej­törőjével. Ehhez csak meg kell keresned a választ az alábbi kérdésünkre, majd beküldeni a Tolnai Népúj­ság címére. 1. MIKOR FOSZTOTTÁK KI AZ ANGOLOK A FEHÉR HÁZAT? CÍM: Tolnai Népújság Szerkeszti sége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A BORÍTÉKRA ÍRJÁTOK RÁ: Fejtörő. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: április 10. Az öreg Dzsepettó mester bá­but farag egy fenyőtuskóból, és elnevezi Pinokkiónak. Még nincs is készen a kis fickó, amikor grimaszokat kezd vág­ni a mesterre, és mihelyt láb­ra áll, faképnél hagyja alkotó-

Next

/
Thumbnails
Contents