Tolnai Népújság, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-06 / 81. szám

2009. ÁPRILIS 6., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 INTERJÚ válság Évente ezermilliárd forintba kerül az államadósság kamatainak törlesztése. Olyan közel vagyunk a választáshoz, hogy nincs értelme szakértői kormányt felkérni. Elkerülhetetlen reformra várnak a nagy elosztórendszerek is. n ■■ HITELBŐL FIZETJÜK A HITELT IS!- Az elmúlt húsz évben nem volt ilyen mélyen a magyar gazdaság, mint napjainkban - mondta Varga Mihály, a Fidesz al- elnöke, amikor a Tolnai Népújság szerkesztőségé­ben járt, s válaszolt mun­katársunk kérdéseire. Lengyel János- A folyamatos leminó'sítések is azt mutatják: ilyen rosszul már régen álltunk - mondta Varga Mihály. Hozzátette: növekedés helyett jött a csökkenés, s akár 5-6 százalékkal is visszaeshet a gazdaság teljesítménye. A mun­kanélküliség 80 ezerrel nőtt az elmúlt öt hónapban. Az állam- adósság meghaladta a 18 ezer milliárd forintot. Évente ezer- milliárdba kerül az államadós­ság kamattörlesztése. A legtra­gikusabb: azért veszünk fel hi­teleket, hogy a korábbiakat tör­leszteni tudjuk. Ebből a körből kellene kitörni.- Hogyan?- Ekkora feladatot csak politi­kai változással lehet elkezdeni. A régi módon, a régi receptek alapján már nem megy.- Mennyiben felelős a bajain­kért a világgazdasági válság?- A kormány szerint csak azért van baj, mert a világ vál­sággal küzd. Ez nem teljesen így van. 2006-ban akkora ál­lamháztartási hiánya volt az or­szágnak, amit csak Libanon szárnyalt túl. Ott éppen háború volt. Nekünk békés körülmé­nyek között sikerült közel 10 százalékos államháztartási hi­ányt elérni. 2007-2008 sem ar­ról szólt, hogy jól állunk. 1-2 százalékkal növekedtünk, a szomszédaink meg 7-8-cal. A magyar gazdasági válsághoz társult a világgazdasági válság. Ez a kettő egy legyengült or­szágnak már sok.- A pénzügyi, gazdasági vál­sághoz társult a bizalmi és legutóbb a kormányválság. Ez sorozatos programválság is?- A bizalmi válság 2006 óta tart. A kormány azóta küzd le­gitimációs problémával. Szerin­tünk felhatalmazás nélkül kor­mányoz, mert a választók nem erre szavaztak. A választási programot a fiókba tették. Azt mondták, nagy a baj, indul a válságkezelés. Ilyen helyzetben a legjobb szándékú kezdemé­nyezések is elhalnak, mert tö­megesen olyan ellenállás ala­kul ki, amely nem teszi lehető­vé a tervek megvalósítását. Az más kérdés, hogy ezek az el­képzelések mennyire voltak megalapozottak. Programból persze nem volt hiány, de ezek a dolgozószobákban születtek, s az élet keveset igazolt vissza. Szerintünk tehát részben a gaz­daságpolitikai hibák okozták a kormányválságot. De ehhez tár­sult a hiányzó bizalom is. 2006- ban azt javasoltuk: alakuljon szakértői kormány. Akkor el­utasították a felvetést. Most ugyan elővették, csak hát olyan A Fidesz programtalansága egyszerű kommunikációs trükk. A javalataink soha nem érhettek célba. Mindig a fejétől bűzlik a hal. éppen az állam nem fizeti ki a tartozását közel vagyunk a következő vá­lasztáshoz, hogy már nincs ér­telme szakértői kormányt hiva­talba léptetni. Ilyen helyzetben vissza kell adni az embereknek a döntés jogát, hogy valóban egy erős, cselekvőképes kor­mány alakulhasson.- Milyen programmal lehet túljutni a válságon? Azt mond­ják: a Fidesznek nincs prog­ramja...- Csak olyannal, amely túllát a válságon. A világgazdaság egésze megváltozik, egyes ága­zatok felértékelődnek, mások visszaesnek. Például az alterna­tív energia hasznosítása előtér­be kerül. Az új kormány felelőssége, hogyan tudja az or­szágot elindítani a felemelke­dést hozó ágazatok fejlesztése felé. Válságban minden ország egy kicsit befelé fordul. Igyek­szik nemzeti stratégiát kidol­gozni. Nálunk pedig még min­dig a régi nótát fújják. Világgaz­dasági hatásokról, exportpiac­ról, exportösztönzésről beszél­nek. Amikor Németország is 6- 7 százalékkal esik vissza, hová exportálunk? Ilyen gyenge árfo­lyamnál ez lehetne jó cél, csak hát nincs hova vinni a termé­ket, nincs piac. Tehát ebben a helyzetben célszerű a belső for­rásokra összpontosítani. Ennek a pénzügyi hajtóereje az adó- csökkentés. Hagyjuk ott a pénzt a vállalkozóknál, majd ők fel­használják beruházásokra, munkahelyteremtésre. Ugyan­akkor jelöljük ki az ágazatokat, ahol koncentráltan felhasznál­hatjuk a szerény, de meglevő forrásokat Ilyen ágazat lehet az idegenforgalom, a gyógy- és ter­málturizmus, az egészségipar, az előbbiekben már említett al­ternatív energiaforrások ki­használása. Ezeket mind gazda­ságfejlesztési programmal lehet ösztönözni. Nem mindenre kell adni keveset, hanem koncent­rálni kell a forrásokat. Mi 2007 Névjegy: Varga Mihály 1965. január 26-án született Karcagon. Nős, felesége vegyész. Három gyermekük született. 1989- ben az MKKE áruforgalmi szakán szerzett oklevelet 2001-től a karcagi reformá­tus egyházközség presbitere, a Rákóczi Szövetség tagja. 2003-tól a Nagykun Polgári Egyesület elnöke. A Szolnoki decemberében elfogadtuk az Erős Magyarország programot. Ez interneten megtekinthető. A Fidesz programtalansága csu­pán kommunikációs trükk. Pél­dául az elmúlt hetekben ter­jesztettük parlament elé a 36 pontos, az építőipar helyzetén segítő programot. Nem jutot­tunk vele semmire. A Három csapás nevű, közbiztonságot erősítő javaslat is elvetélt. A Fi­desznek van programja és sze­mélyi garanciája, hogy ne kér­jen száz nap türelmi időt.- Mi lesz a kis- és középvállal­kozásokkal?- Számukra forrásokat kell átcsoportosítani. Van már egy Gazdasági Főiskola címzetes főiskolai tanára. 1988. de­cember végén csatlakozott a Fideszhez. 1994-től 2003-ig országos alelnök, választmá­nyi tag, a gazdasági kabinet irányítója. 2005. június 11- től a párt gazdaságpolitiká­ért felelős alelnöke. 1990 óta országgyűlési képviselő. 2001. január 1-től 2002. má­jus 27-ig pénzügyminiszter volt. 600 milliárd forintos bankmen­tő csomag, amely fontos, de a hazai kis- és középvállalkozá­sok ennek az összegnek a felé­vel is boldogok lennének. Per­sze ettől többre van szükség a gazdaságfejlesztéshez. Döntés kérdése, hogy mit tekintünk fontosnak. A munkahelyek két­harmadát adó cégek támogatá­sa forrásokat érdemel. A Fi- desz-kormány ebben is más volt. Most azt mondják, a piac törvényei, a láthatatlan kéz el­rendezi a dolgokat. Ha nincs szabályozás, felügyelet, akkor buborékok keletkeznek, ame­lyek kipukkadnak. Ezzel embe­rek megtakarításai, befekteté­sei tűnhetnek el.- A sorban állás újra fenyege­tő veszély, egyre több az akta­táskás ember...- Tény, hogy 1998-2002 kö­zött megszüntettük a sorban ál­lást. Az új kormány alatt vi­szont újratermelődött. Mindig a fejétől bűzlik a hal. Ha az állam nem fizet, akkor ez legyűrűzik az utolsó szereplőig. Azzal kezdtük a kormányzást, hogy konszolidáltuk a rendőrség öt- milliárdos tartozását. Az bizony szégyen, hogy ha az ország rendvédelmi szerve tb- és adó­tartozásokkal küzd. A beszállí­tókat nem fizették ki, akik ter­méket adtak, szolgáltatást nyúj­tottak. Csak vártak a pénzükre. Ha az állami intézmények és cé­gek a sorban állás kezdeménye­zői, az tűrhetetlen állapot.- A munkaképes korú lakos­ság alig több mint fele dolgo­zik... Az adócsökkentés meg­oldja ezt a helyzetet is?- Biztosan nagy lökést ad, de gazdaságfejlesztéssel is segíte­ni kell a munkavállalási hajlan­dóságot. A cseheknél például egymillióval több ember dolgo­zik, mint nálunk. Az mégis csak nonszensz, hogy talán ná­lunk a legkönnyebb rokkanttá válni. Hosszú ideig őrizgettem egy hirdetést, amelyben az állt: jó erőben levő rokkantnyugdí­jast keresek nehéz fizikai mun­kára. Ez a hirdetés is mutatja az egész rendszer visszásságát. Nem akarom megsérteni azo­kat, akiknek valóban Uyen az élethelyzete, de egy felülvizsgá­latra mindenképpen szükség lenne. A jelenlegi szociális rendszer a segélyalapú ellátáso­kat támogatja. Adja a pénzt és nem vár el semmit. A rendszert tehát foglalkoztatás-alapúra kell átállítani. Az Út a munká­hoz program elvüeg nem lenne rossz, de ez egyelőre út a sem­mibe! Ugyanis 4 hónapra fel­vesznek embereket falvakba közmunkára. Nincs is annyi ta­karítandó árok. Mi lesz ezután? Fontos az önkormányzati sze­repvállalás, de nagy, állami köz­munkaprogramok nélkül nem változik érdemben a helyzet.- Reformra várnak a nagy el­osztórendszerek is. Ilyen érzé­keny környezetben, bizalmi válsággal terhelten hozzá le- . hét nyúlni ezekhez?- Sokat beszélgetek az egész­ségügyben dolgozókkal. Ők azt mondják: nem több pénz kell a rendszerbe, hanem a meglevőt keü racionálisabban felhasznál­ni. Ami adósság az ellátásban kezd kialakulni, az a finanszí­rozás problémája. Kivonnak 30 milliárd forintot, megszüntet­nek korábbi támogatásokat. A Fidesz egyik javaslata szerint szabályozott formában helye van az egészségügyben a ma­gántőkének. Erről szólt egy 2001-es törvény. A mai egész­ségügy több súlyos sérülésen van túl. Az egyiket Molnár La­josnak, a másikat Horváth Ág­nesnek hívják. E sebeket még nem heverte ki a rendszer, s amíg ezek nem gyógyulnak be, addig nem szabad visszafogni a finanszírozást.- Az iskolarendszer a tudás­alapú társadalom bázisa. Mi lesz a megszerzett tudással?- Vissza kell fordulni a jól be­vált megoldásokhoz. Nem szé­gyen másoktól tanulni, de ná­lunk is voltak már jól működő rendszerek. A kamara már tíz évvel ezelőtt kidolgozott egy szakképzési rendszert, de nem sok valósult meg belőle. Szerin­tünk is fontos, hogy az oktatási rendszer igazodjon a gazdaság igényeihez. A felsőoktatásban sok a szereplő, s olyan minősí­tési rendszerre van szükség, amely értékessé, illetve kevés­bé értékessé teszi a diplomát. Vannak olyan főiskolák és egye­temek, ahonnan a kikerülők egyszerűen nem tudnak elhe­lyezkedni. A diplomák között a piac tesz különbséget.- Generációk nőnek fel úgy, hogy nem látták a szüleiket dolgozni. Mi a teendő?- Ez egészen komoly gond! A bajokat mindenki látja, de kevés a tett. Ilyen bénult állapotban szülte borítékolható, hogy nem történik semmi. Most egy gyen­ge kormány lesz, gyenge minisz­terelnökkel, amely a politikai túl­éléssel lesz elfoglalva. A hatalom megtartása az elsődleges kérdés. Mivel mindennek ára van, a kés­lekedés árát is az emberek fize­tik meg. Ennek a gondnak a megoldásához is egy cselekvőké­pes kormányra van szükség.- Szakértők szerint ősszel le- hetnek előrehozott választá­sok. Ön osztja ezt a véle­ményt?- Nem jósolok. Az ország ér-; deke, hogy minél hamarabb le­gyenek előre hozott választá­sok. Műiden nap elvesztegetett idő. Vannak olyan országok, ahol a válságkezelés második, harmadik szakaszában vannak. Mi még az elsőt sem kezdtük el. A banki csomagot most nyitót- j ták meg, adómódosítások nin­csenek, a középieurópai orszá­gok együttműködéséből sem lett semmi. Olyan hét után, ami­kor már fű, fa és virág is felme­rült miniszterelnökként, meg­kopott a kihívás nimbusza. Vég­re valakit rábeszéltek, hogy le­gyen miniszterelnök, s ő úgy kezd munkához, hogy két lemi- nősítést is kapott az ország, s a piac sem ígér semmi jót. így in­dulni eleve vesztes pozíció.

Next

/
Thumbnails
Contents