Tolnai Népújság, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-04-12 / 14. szám

4 2009. ÁPRILIS 12., VASÁRNAP földrengés A tektonikus lemezek mozgása viszonylag gyakran okoz pusztító földrengést. A halottait gyászoló Olaszországban az e heti földrengés után biztonságosabb építkezést ígérnek. HA MEGROPPAN A FÖLD KÉRGE A HÉT TEMAJA Miközben a közép-olasz­országi földrengés halot­tait siratják, a szakértők egyetértenek: ha a földké­reg lemezei összetorlód­nak, nincs menekvés, megremeg a föld, és még előre sem lehet jelezni. Ambrus Vilmos A rettenet hétfőn 3 óra 32 perckor érkezett: 6,3-es erősségű földren­gés rázta meg a Rómától 95 kilo­méterre északkeletre lévő L’Aquila városát. A rengés egy végeláthatatlannak tűnő percig teartott: az emberek az utcára szaladtak, általános volt a pánik. Csaknem tízezer épület megron­gálódott, több ezer embert kellett evakuálni. A halottak száma nap­ról napra emelkedett: a legutób­bi hírek szerint 291 halálos áldo­zatot követelt a földrengés. De a katasztrófa nem ért véget hétfőn, mert a rengést a hét folya­mán több kisebb utórengés kö­vette. Voltak olyanok, akik ezek során vesztették életüket. Az utó­rengéseket Rómában is érezni le­hetett. Még tegnap reggelre is jutott: akkor egy 3-as erősségű földmozgást észleltek L’Aquila térségében. ■ Hazánkban évente átla­gosan 4-5 érezhető ren­gés fordul elő. Nagyobb pedig húszévente. Silvio Berlusconi ígéretet tett, hogy valamennyi összedőlt épü­letet teljesen helyreállítják. Az olasz kormányfő bejelentette: or­szága 500 millió eurót kap a ka­tasztrófák elhárítására elkülöní­tett európai uniós pénzügyi ala­pokból. A helyiek szerint hóna­pok, de könnyen lehet, hogy évek telnek el, mire visszatérhetnek az emberek a 13. században ala­pított, a földrengés előtt körülbe­lül 70 ezer fős L’Aquilába. Pénteken nemzeti gyásznap volt Olaszországban. L’Aquilában a földrengés áldozatait temették. Az állami temetésen mintegy tí­zezren gyűltek össze a virágok­kal borított 205 koporsó körül a város rendőriskolájának gyakor­lóterén. Ez az egyetlen hely a rom­ba dőlt városban, ahol egy temetést egyáltalán meg lehetett rendezni, minden más rom­halmazzá vált Több felnőtt kopor­sójának tetejére a velük elhunyt gyermek koporsóját is feltették. Jelen volt Giorgio Napolitano ál­lamfő és Silvio Berlusconi minisz­terelnök. A pápa üzenetében bá­torságra és a remény megőrzésé­re szólította fel a gyászolókat. „Olyan nagyságú földrengés, mint a mostani olaszországi, na­gyon ritkán, de nálunk is előfor­dulhat” - mondta lapunknak Győri Erzsébet, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Földrengésjel­ző Obszervatóriumának tudomá­nyos munkatársa. A szakember ugyanakkor hozzáfűzte, Magyar- ország a közepesen veszélyezte­tett területek közé tartozik a föld­rengések szempontjából. Győri Erzsébet elmondta: a földmozgásokat eredet, fészek­mélység és erősség szerint kate­gorizálják. Azok úgy jönnek lét­re, hogy a kéreglemezek ütközé­Az olasz mentőcsapat egy egyetemista lányt emel ki a romok alól. Még csütörtökön is találtak túlélőt a földrengés sújtotta L’Aquila városában. se miatt a földkéregben feszültsé­gek alakulnak ki, ezek törés for­májában „oldódnak ki”, és ren­géshez vezetnek. „Ez a leggyako­ribb és legpusztítóbb fajtája a földrengéseknek. Amikor általá­ban földrengésről beszélünk, ezt a folyamatot értjük alatta” - mondta a kutató. Lehetnek ugyanakkor vulkán- kitörés miatti, valamint kialakul­hatnak úgynevezett indukált ren­gések is, amikor például víztáro­zók feltöltése vagy olaj- és gázki­termelés miatt megváltoznak a feszültségviszonyok. A világ föld­Földrengések mérete Gyakorisága 10 9 8 7 6 5 4 3 2 nagy jelentős erős közepes Komárom (1763) Dunaharaszti (1956) Long Island, NY(1884) Berhida (1985) kis gyenge Chile (1960), Alaszka (1964), San Francisco, CA (1906) New Madrid, MO (1812) Loma Pieta, CA (1989) Kobe, Japán (1995) L’Aquila (2009) Krakatau vulkán kitörése A világ legnagyobb nuk­leáris tesztrobbantása A Szent Helén vulkán kitörése-1 000000 Hiroshimai atombomba Átlagos tornádó Nagy villámcsapás Oklahoma cityi — robbantás özepes villám- csapás Évente világszerte előforduló földrengések száma FORRÁS: WTVW.FOLDRENGES.HU - EUROPRESS-GRAFIKA Jelentős földrengések Magyarországon 1763. június 28.: Komárom. A 6,3-es erősségű rengésnek 63 halottja és 120-nál több sérültje volt. 1810. JANUÁR 14.: Mór. Az 5,4-es erősségű rengést közel ezer utórengés kísérte. 1911. július 8.: Kecskemét. Nem járt halálos áldozat­tal az 5,6-es erősségű rengés. 1925. JANUÁR 31.: Eger. Erős, 5-ös magnitúdójú, de rövid rengés volt, ezért nem köve­telt áldozatokat. 1956. január 12.: Dunaha- raszti. Az 5,6-es erősségű földrengésnek voltak halá­los áldozatai. 1985. AUGUSZTUS 15.: Berhida. Főként épületkáro­kat okozott a 4,9-es magni­túdójú rengés. Hogyan alakulnak ki a földrengések? B Megnő a nyomás Q A kőzetek összezúzód­nak és össze­nyomódnak B felszínen O A kőzetlemezek mozognak és össze­ütköznek repedés földkéreg □ A lemezek egymás alá/fölé buknak keletkezési pont a felszín alatt A kőzet eltörik egy gyenge pontjánál, vagy egy repe­dés mentén Felszabadul az energia a keletkezési pontban amely rezgé­seket indít el A felszínen az epicentrumból lökéshullámok indulnak el Háromfajta lökéshullám P hullámok (elsőd leges) S hullámok (átlós) Felszíni hullámok hullámok iránya >* rezgések • ezek jelentkeznek először • a leggyorsabbak (8 km/sec) • tolják vagy összenyomják a kőzetet • derékszögű nyomás • lassabb terjedés (4,5 km/sec) • körülbelül 1,5 km/sec rengés szempontjából legveszé­lyeztetettebb övezetei mindig le­mezhatáron helyezkednek el. „Leginkább olyan lemezhatáro­kon, ahol a kéreglemezek egy­más felé közelednek” - fűzte hoz­zá Győri Erzsébet A szakember kérdésünkre elmondta, az ameri­kai kontinens nyugati partja, In­donézia térsége, az európai medi­terrán térség Olaszországtól Tö­rökországig, Irán, a Kaukázus és a Himalája térsége, Kína, Nepál, illetve Japán számít a földrengé­sek szempontéból a föld legve­szélyeztetettebb területének. Az­zal kapcsolatosan, hogy megjó­solható-e előre a földrengés, a szakember azt mondta, a tudo­mány mai állása szerint nem le­hetséges. „Egyszerre kell arra a három kérdésre választ adni, hogy hol, mikor és milyen erőssé­gű földrengés várható. Ezt azon­ban nem lehet pontosan megjó­solni” hangsúlyozta Győri Er­zsébet. Hozzátette: bár a földren­géseknek lehetnek előjelei, jelen­leg még nincs olyan megbízható módszer, amely egy földrengést előre jelezne. Hazánkban évente átlagosan 4-5 érezhető rengés fordul elő. Károkat okozó 15-20 évente, ko­moly, 5-ös erősségűnél nagyobb átlagosan 50 évente lehet. Az or­szág területei közül leginkább a Balaton északkeleti csücskénél - Berhida, Mór, Várpalota térségé­ben Komárom környékén, Dunaharaszti térségében, Kecs­kemét környékén, Békésben, a Jászságban, míg az északi ország­részben Eger környékén lehet­nek rengések. Az olaszok későbbre kérik a segítséget hazaérkezett Olaszország­ból a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet csapata. Munkájukat két hét múlva folytatják a helyszínen. A segélyszervezet két tagja kedden utazott a helyszínre, és háromnapos munkája során felkereste a hétfői földrengés által sújtott Abruzzo tartományt. Járt a régió központjában, L’Aquilában és a legna­gyobb károkat szenvedett Onnában is. sasvári Gábor, a Magyar Ökumenikus Segélyszerve­zet projektkoordinátora a szombati hazaérkezés után elmondta: azt ellenőrizték, hogy az alapvető szükségle­tek, valamint a higiénés kö­rülmények rendben vannak- e. Ennek érdekében felvet­ték a kapcsolatot az olasz- országi segélyszervezetek­kel. Felmérték azt is, hogy a későbbiekben miben tud­nak segíteni a bajba jutott embereknek. Ehhez Ubrankovics Zsolt önkéntes orvos készített interjúkat a helyiekkel. Ahogy tapasztal­ták, jelentős a pusztítás, több mint tízezer embert te­lepítettek ki a katasztrófa sújtotta környékről, akik sportpályákon felállított át­meneti táborokban laknak jelenleg. Sasvári Gábor hoz­zátette: szinte példátlanul nagy a segíteni akarók szá­ma a földrengés közelében, úgy számolták, két emberre jut egy állami segítő. az olasz hatóságok ma­guk koordinálják a munká­nak ezt a fázisát, ezért min­den önkéntes és külföldi se­gélyszervezet jelenlétét meg­szigorították. A hosszabb tá­vú akció úgy két hét múlva indulhat, és az olaszok in­kább akkor látják szívesen a nemzetközi segítséget. Fii­ként lelki és pénzbeli támo­gatásra számítanak. „az általunk felajánlott há­rommillió forintot közösen költjük el a helyi partner- szervezetünkkel, az üdv­hadsereggel. Családi cso­magokat állítunk össze, ezekben tisztasági felszere­lések és kisebb sátrak lesz­nek, amelyeket - ha a bon­tási és újjáépítési munkák megkezdődnek - akár a sa­ját kertjükben is felállíthat­nak a családok. m Fábos E. Sasvári Gábor: főként lelki és anyagi segítséget várnak a sátrak­ban élő ezrek 4 I I *

Next

/
Thumbnails
Contents