Tolnai Népújság, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-04-12 / 14. szám
2009. ÁPRILIS 12., VASÁRNAP SZTORI 5 Hollywoodi szupersztárok Gödöllőn különös házikedvencek Horkai Zoltánnak szelíd farkasai vannak, és vaddisznók őrzik a házát Horkai Zoltánnak különös „háziállatai” vannak. Gödöllői farmján a világ legnagyobb szelídfarkas-fal- kája és medvecsapata él. Állatai hollywoodi szuper- produkciók rendszeres szereplői. Fábos Erika Horkai Zoltán állatai néhány hete Nicolas Cage legújabb filmjében szerepeltek, de forgatott már Brad Pi ttel és Donald Sutherland- del is. Állatainak filmes karrierje kilenc éve tart. Korábban csak reklámfilmekben, illetve a BBC természetfilmjeiben lehetett látni a szelídített vadakat. „Az egész úgy kezdődött, hogy már gyermekkoromban nagyon szerettem a Jack London-könyve- ket és mindent, ami a vadászatról és a természetről szólt - mondja Horkai Zoltán. - Hatévesen aztán kaptam egy kiskutyát, egy né- metjuhász-kölyköt. Akkor döntöttem el, egyszer egy igazi farkast is szeretnék. Úgy hozta az élet, hogy lett is, igaz, akkor már majdnem felnőtt voltam. Szállodaturizmus szakon végeztem a vendéglátó-ipari főiskolán. A családunknak volt egy kis szállodája. Ott nevelgettem az első köly- köt, imádták a vendégek. Nagyon mókás volt, folyton ellopkodott valamit, és mindenkivel összebarátkozott. Vele szerepeltem az első filmben. Teljesen véletlen volt, kerestek egy szeb'd farkast, és valaki emlékezett az enyémre. Közben Gödöllőn megvettem azt a házat, ahol korábban a Mafilm állattelepe működött és ahol annak idején a Lutra című film is készült. Farkasokat kezdtem nevelni, ma már több mint kétszáz állatunk van. A párom foglalkozik a kölykökkel, én pedig a felnőtt állatokkal. A medvéken és a'farkasokon kívül szarvasok, lovak, birkák, kecskék vannak. Nem kis költség, de a filmszerepekből fenn tudjuk tartani a telepet. Pedig ez nem kevés. A farkasok és a többi ragadozó naponta kétszáz kiló húst fogyaszt el, a nagyobb költség mégsem ez, hanem a szemestakarmány, amelyet a több mint 90 szarvas és ló eszik meg.- Huszonhat farkasunk és öt medvénk van. Mindegyik szelíd, senkit sem bántanak - mondta Állati sztárok a képernyőn CSITA, A HÍM CSIMPÁNZ az 193(Fas, 40-es évek népszerű Tarzan filmjeinek állandó szereplője 1932. április 9-én született. Johnny Weissmüller második filmjében jelent meg még mint kölyök. Szerepel a Guinness Rekordok könyvében, mint a legidősebb emberszabású majom a világon. Ma Palm Springsben, Kaliforniában él, egy majommenhelyen. KEiKO, a kardszárnyú delfin ' 1977-ben született. 1992-ben kapta meg a Szabadítsátok ki Willyt című film főszerepét, amely egy sanyarú körülmények között élő állatkerti delfinről szól, amelyet a gyerekhősök sok kaland után kiszabadítanak. Világszerte kampány indult a kiszabadításáért 1998-ban Iz- landra szállították, 2003-ban tüdőgyulladást kapott, kiúszott a partra, és elpusztult lassie, a skót juhász a film- történet egyik leghíresebb kutyasztárja. Az első filmváltozat 1943-ban került a mozikba. A filmbeli Lassie eredeti neve Pál (1940-1958). A válogatáson 300 kutya közül választották ki. Hetente „Sokan azt hiszik, hogy idomítom az állatokat, pedig nem. Egyszerűen csak ismerem az ösztöneiket, a tulajdonságaikat, és ezt kihasználom’' Horkai Zoltán. - Ez egyébként Európában is egyedülálló, sőt ekkora szelíd falkával a világon senki nem rendelkezik. A farkasok többsége nálunk születik, és már kölyökkorukban hozzászoktatjuk őket az emberekhez. Négy-öt naposán etológusokhoz kerülnek, akik viszik őket magukkal mindenhova. Ezt úgy kell érteni, hogy villamoson, metrón, az utcán náluk van a kölyök, hogy pici korától megszokja és természetesnek vegye az emberek közelségét. Ha tegyük fel egy vadonból befogott állatot próbálnak megszelídíteni, nem menne. EseÜeg kicsi kölyök korában, de már akkor sem biztos. Nagy eséllyel elpusztulna attól a stressztől, amit az ember és az idegen környezet jelent. Persze így sem könnyű: csak akkor jön rá az ember, hogy semmit nem tud a farkasokról, amikor elérik az ivarérett kort. Akkor és falkában mutatkozik meg igazán, milyen is egy vadállat. Horkai Zoltán azt mondja: a vadállatok nagyon titokzatosak, teljesen soha nem lehet megismerni őket, de nem kiszámíthatatlanok. Pontosan lehet tudni, mikor mit akarnak, mikor veszélyesek. Ehhez persze hosszú évek tapasztalata, óriási fegyelem és kölcsönös bizalom kell. Akkor ugyanis, amikor látszik, hogy egy állat rosszkedvű, agresszív vagy nem akar együttműködni, hagyni kell. Nem szabad erőltetni vagy lazán venni a helyzeteket. Tudni kell nemet mondani. Horkai olyat sosem vállal el, ami rá vagy az állatokra kockázatot jelentene.- Sokan azt hiszik, hogy idomítom az állatokat, pedig nem. Egyszerűen csak ismerem az ösztöneiket, a tulajdonságaikat, és ezt kihasználom. Vannak trükkjeim. Ha azt akarom például, hogy egy vaddisznó meneküljön, nem kergetem vagy megijesztem, hanem egy kocát futtatok előtte, csak ez a filmen már nem látszik. Csak annyi, hogy a vadmalac menekül. Ha egy reklámfilmben ar- ^ í* ra kérnek, hogy egy nagy hűtőből masírozzon ki egy tucat pingvin, a hűtőben meleget csinálok, kint pedig jó hideget, ezt a pingvinek kedvelik, különben nem jönnének ki. 4000 dollárt keresett. flipper. A delfináriumok felvirágzása az 1960as években forgatott Flipper című sorozattal kezdődött Az eredeti Flipper olyan delfin volt, amely a sorozatban embereknek nyújtott segítséget különböző problémák megoldásában. A „színész” delfin 1958-ban született, hatalmas sztár lett az egész világon. elza (1956-1961). Az oroszlánt Joy Adamson nevelte fel Afrikában. Könyvet írt arról, hogyan próbálták visszaszoktatni a vadonba, ami végül sikerült Az Oroszlánhűség és az Elza kölykei című könyvből filmet is forgattak, amelyben az igazi Elzáról készült filmrészleteket is felhasználták. Lámpává változik a „forgalomirányító fényjelző készülék” frissítés Magyarról magyarra fordítják a KRESZ-t - Nem biztos, hogy a zebra szó bekerül az új jogszabályba A közlekedési morál javításának eszköze eddig inkább a büntetési tételek szigorítása, illetve a bírságok emelése volt. A Nemzeti Közlekedési Hatóságnál most végre más szelek fújnak: felmerült a kérdés, hogy a KRESZ al- kalmas-e arra, hogy erősítse a jogkövető magatartást. Úgy tűnik, nem. A szabályok várható módosítása jó lehetőség arra, hogy az elavult és sok tekintetben magyartalan szöveget frissítsék. Az új szabálykönyvet egyszerűbben értelmezhetik a jogi nyelvezetben járatlan felhasználók is. „Készül az új jogszabálytervezet, hiszen a jelenlegi KRESZ 1975-ben született - mondja Iszály Balázs, az ELTE karrieri központjának szolgáltatási igazgatója, a KRESZ-újító csapatvezetője. - Több sebből vérzik a jogszabály: a nyelvtani hiányosságok mellett néhány forgalom- technikai újdonság sincs benne. Hiányzik a szövegből a körforgalom leírása, de a korszerű autópályákról vagy a quadokról sem kaphatunk sok információt. Arról nem beszélve, hogy még mindig a Minisztertanács rendelete alapján működik a jogszabály.” A KRESZ magyarról magyarra fordítása ugyanakkor nem könnyű feladat. A cél kettős: meg kell felelni a jogalkotói elvárásoknak úgy, hogy a szöveget a felhasználók is értsék. Ez az egyetlen jogszabály, amelyet rendszeá Iszály Balázs: Ezt hogyan hívjuk? A A zebra vesztésre áll az ÚJ törvénybe vélhetően nem kerülhetnek be maradéktalanul a köznyelvben elterjedt kifejezések. A kijelölt gyalogos-átkelőhely elnevezés ugyanis egyértelműen utal a zebrára, fordítva viszont ez nem igaz. Egy gyalo- gosgázolási ügy tárgyalása viszont nem kezdődhet azzal, hogy a zebra fogalmát definiálják a felek. Az új szöveg év végi elfogadásakor ezért a közlekedés minden érintettjének figyelembe veszik majd a véleményét résén forgatnak az emberek, legyen szó autósokról vagy gyalogosokról. „A jogkövető magatartáshoz jó jogszabályokra van szükség - magyarázza Iszály Balázs. - Kérdés például, miért tartjuk vagy miért nem tartjuk be a szabályokat. A barokkos túlzások rontják az értelmezhetőséget, nem csoda, ha félreértik vagy nem értik az érintettek. A mi munkánk, hogy megvizsgáljuk, mennyire jó a jelenlegi szöveg.” Iszály irányítása alatt nyelvész és pedagógusprofesszor, közlekedésjogász és statisztikus, pszichológus, illetve szociológus dolgozik azon, hogy eltűnjenek a KRESZ-ből a hibák és az olyan *• szóvirágok, mint a kijelölt gyalogos-átkelőhely, a hangjelző berendezés vagy a forgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék. A köznyelv ugyanis a zebra, a duda, illetve a közlekedési lámpa szavakat használja. „Nem megváltoztatni akarjuk a jogszabályt, hiszen azt jó szakemberek készítették. De ha egy olyan dologról van szó, amelyet mindenki alkalmaz, akkor azt mindenkinek értenie is kell. Megvizsgáltuk például, hogy miért adnak rossz választ a vizsgázók egy-egy kérdésre a tesztekben. A legtöbben ugyanannál a feladatnál hibáznak, vagyis nem biztos, hogy a válaszolóban van a hiba.” ■ Árvay Tivadar A A *
