Tolnai Népújság, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-04-12 / 14. szám
2009. ÁPRILIS 12., VASARNAP TOLNÁBAN, KÖZELRŐL 3 Féltve őrzött kincs a tudománya tojáshímzés Lukács Józsefné közel 30 éve ismerkedett meg a fogásokkal Sárközi motívumokat visz fel a tojásokra a bátai asszony, akinek munkáit az országban mindenhol keresik. Hu- szonháromszor kell megfognia egy tojást, mire az elkészül. Rácz Tibor ____________ Hú svét előtt Lukács Józsefné mindig elfoglaltabb a szokásosnál. Iskolákba, óvodákba és művelődési házakba hívják meg, hogy mutassa meg a gyerekeknek, óvónőknek, tanároknak, hogyan is készül az igazi sárközi mintás hímestojás. A bátai asszony huszonnyolc éve festi a tojásokat, az országban szinte mindenhol ismerik a nevét, s a mai napig keresettek az általa megfestett tojások. ■ A sárközi minta különleges és keresett.- Még a Megasztáros zsűri is kapott egy-egy darabot, amikor a Tóth Vera is versenyzett. Le is van fényképezve, ahogy átveszik a tojásokat - mondta az asszony. A falu főutcájának majdnem a legvégén lakik férjével, aki ottjártunkkor épp halat pucolt a kerti csap mellett. A nagypénteki halvacsora alapanyagát természetesen a Duna adta, mint régen is, csak a múlt század elején, vagy a hárború után még sokkal több halász élt a faluban. Ezért nem is érti - ahogy a faluban hívják - Erzsi néni, miért mondta azt legutóbb a néprajzosokból álló budapesti zsűri, hogy a hal nem bátai motívum. - Ezt még az öreg bátai asszonyoktól tanultam, akik ha nem is mindennel, de a hagyományokkal biztosan tisztában voltak. Ez akkor volt, mikor harmadszor zsűriztettem a tojásokat, hogy a népművészet mestere címet viselhessem. Kétszer átmentem a vizsgán, aztán harmadszor ezzel a válasszal elutasítottak. Talán egyszer újra megpróbálom - mesélte el az egykét évvel ezelőtti történetet. Közben dolgozott, kedvünkért elővette a viaszt, a kicát. A kica úgy készül, hogy egy vékony rézleLukács Józsefné arra is odafigyel, hogy gazdaságosan bánjon az anyaggal, hiszen nem olcsó mulatság. Egyszerre általában 20-50 tojást fest meg. mezt tűre hajtanak, a tűt kihúzzák belőle, majd beékelik egy vékony fűzfavesszőbe, és cérnával hozzáerősítik. Van belőle vékonyabb, amivel rajzolni lehet, és vastagabb, amivel a zárásokat csinálják. Ezt nagyjából úgy kell elképzelni, mint a satírozást, csak viasszal. Az óvodában dolgozott dajkaként, amikor 1981-ben Vörös Mihályné Ivánka Terus néni rávette, hogy tanulja meg tőle a tojásrajzolás és -festés mesterfogásait. Utána négy évig bedolgozóként festette a tojásokat a decsi Sárközi Háziipari Szövetkezetbe. Hogyan készül a sárközi mintás hímestojás? A tojás héját egy vékony fúró- t val fúrja ki Lukács Józsefné, majd bicikli pumpával kifújja belőle a tojást. - Lassan, óvatosan kell ezt csinálni, nehogy szétroppanjon, miközben kijön az a vacak belőle - mondja. Aztán kimossa szódával, meg fertőtlenítős vízzel, két- szer-háromszor kiöblögeti, és akkor kiszárítja őket tojástartón. Minden színt külön festékréteggel visz fel a tojásra, majd a szükségeset viasszal lezárja, s jöhet a következő réteg.- A sárga az alapszín, min- \ den tojást először sárgára fes- I tek. Amit sárgára akarok, azt l a kicával lezárom, s jöhet a következő szín, és így tovább, és a legvégén megy a feketébe, az a legutolsó szín. A kész megszáradt tojásba parafint töltök, hogy keményebb, stra- pabíróbb legyen a héj - mondja Erzsi néni. nagyon sok munka van ezzel, de ha elkészül, szép. Pontosan huszonháromszor kell megfogni egy tojást, mire az elkészül. A festésnél már arra is odafigyel, hogy gazdaságosan bánjon az anyaggal, hiszen nem olcsó mulatság, épp ezért, egyszerre általában 20-50 tojást fest meg. Tipikus bátai minták a makk, a hal, a madár, -ami a vízhez és az erdőkhöz köt& dik, de rengeteg olyan minta van még, ami országosan egyedi.- Már akkor is szállítottak Németországba tojásokat, akkor még kemény márkáért, de mi nem kaptunk érte csak 12 forintot Persze ez is nagyon jól jött - emlékezett vissza az asszony a negyed századdal ezelőtt történtekre. Ahhoz, hogy a hímestojás a lehető legszebb legyen, nemcsak ügyeskezűnek kell lennie a tojásfestőnek, hanem a megfelelő tojást is ki kell tudnia választani. Mint Erzsi néni elmondta, olyan tojásai is vannak még, amit a faddi libatelepről hozott húsz évvel ezelőtt. A kacsatojást Sükösdön, a tyúktojást pedig Bárban szokta venni.- Az a lényeg, hogy minél fehérebb legyen a tojás héja, hogy jobban megfogja a festék. Az sem mindegy, hogy milyen a tojás formája, a gömbölyűbbre körük koszorús minta kerül, a hosszúkásra meg hosszanti. Az emberek az igazi, hagyományos, régi mintájú tojásokat keresik, az tetszik nekik. A sárközi minta egyébként is nagyon különleges, akármilyen találkozóra megyek, mindenhol dicsérik. Mint mondta, lányának már átadta tudását, ezt a fajta küldetést már teljesítette. De úgy vette észre, egyre kevesebben érdeklődnek a tojásfestés, és egyáltalán a hagyományok iránt. Persze, vannak olyanok, akik nagyon érdeklődők, és szívesen kipróbálják a festést, rajzolást a bemutatókon. Egy ilyen alkalmon volt legutóbb Baján, a Petőfi-szigeten. Húsz-harminc évvel ezelőtt készült hímestojások is állnak Erzsi néni szekrényében. Általában húsvét előtt és télen dolgozik. Télen főleg azért, mert nincs annyi kinti munkája, és el tudja foglalni magát, kikapcsolódik festés közben. Persze, manapság a hímestojás, főleg a sárközi mintás inkább féltve őrzött ajándék lett. Már nem ilyet adnak a fiúknak a lányok a locsolásért. Erzsi néni szerint a hagyományok őrzését, köztük a húsvétiakét is, már nem tartják fontosnak az emberek, kivéve azokat a csoportokat, akiknek direktben ez a célja. - Már mindent a számítógép, meg a tévé irányít, s sajnos, egyre több, egykoron, és egyesek által most is féltve őrzött kincs, tudás merül a feledés homályába. »Mrl-Mnll WESSELY GÁBOR Csodára várva emelik, a nyugdíjkorhatárt. Vajon a magyar választópolgárok hány százaléka helyeselheti ezt a rendelkezést? Vélhetően igen csekély az igenlők száma. De akkor mire alapozódik a döntéshozatal a mi Tiborcos parlamenti demokráciánkban? vissza akarják vezetni a leszázalékoltak egy részét a munka világába. Biztos, hogy ez erre a legalkalmasabb pillanat? Amikor épkézláb emberek hada szorul ki a munkaerőpiacról, amikor dühöng a munkanélküliség... A pénz nem mindig oda jut, ahová kellene. A pénz egyre többször és egyre nyilvánvalóbban nem oda jut, ahova kellene. A szervezetlenség elfedése kerül a legtöbbe. az államisaxsatás saját magát lehetetleníti el. Ezt mondják az ott dolgozók. Már nem annyira az ügyfél és a hivatal, inkább a hivatal és hivatal közötti ügymenet az időrabló. Minden egyre bonyolultabbá válik, egyre több papírt kell gyártani, amikor elvileg az e-ügyintézés virágkorát éljük. az apparátust leépítették, de a munka nem lett kevesebb, ezért döcögős a tempó. A határozathozatalok előtt - az esetek többségében - egy csomó egyeztetésre, szakhatósági vélemények kikérésére van szükség, s ezért betarthatatlan a 30 napos ügyintézési határidő. AZ ÁLLAMI támogatás drámai módon megcsappant, például a földhivataloknál, amelyek lassacskán önfenntartókká válnak. Meglepő és mulatságos, hogy egy állami feladatokat ellátó szervezet működtetésének finanszírozásából fokozatosan kihátrál a gazda. a megoldhatatlannak tűnő zűr kedvez a zavarosban halászoknak. Ugyanakkor, a papok szerint az istenkeresők száma is növekszik. Egyre többen gondolják úgy, hogy itt már csak a csoda segít. Toliforgatók és szavalok randevúztak a Művészben . Fritz Gergő szaval 5ZEKSZÁRD Hozz egy verset! Ezzel a címmel rendezte meg a ver- selők és versmondók találkozóját az I. Béla Gimnázium Zóna Klubja a költészet napján. Sárvári János programgazda a szekszárdi Művész Presszóba invitálta az érdeklődőket. Tizenket- ten jöttek össze, diákok és pedagógusok. Néhány József Attila- vers felolvasásával kezdték az irodalmi délutánt, ebben Kis Pál István vitte a prímet. Aztán előkerültek a saját költemények; Fritz Gergő és Kovács Kornél művei kapták a legtöbb elismerést. Szót váltottak a jelenlevők arról is, hogy ki hogyan ír, miből merít ihletet, hogyan születnek a versei. ■ W. G. r § 3B8IÍ1' >8 vHi ^ tá ej"» > m . MIKIJE I ís *%tíu ílV9ll9C79t qjjjf íLimüoLul Önnek csak annyit kell tennie, hogy beküldi legkedvesebb receptjeit, melyekből a legjobbak naponta megjelennek a Tolnai Népújság hasábjain. A megye elismert konyhafőnökeiből álló zsűri kiválasztja a három legjobbat, melyek beküldőire fantasztikus nyeremények várnak! Mi több, az Önök által beküldött recepteket a megye legjobb mesterszakácsai készítik el, és a kiválasztott recepteket január 15-től november 1-jéig mindennap közöljük a Tolnai Népújságban. mmSSEBm ;ssl aMllIIl ||| Küldjön egy receptet, és nyerje meg egyik fődíjunkat! lll’éN?
