Tolnai Népújság, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-06 / 31. szám

4 EGYHÁZI TÜKÖR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. FEBRUÁR 6., PÉNTEK Népszerű rendezvény az egyházközségi farsang tamási Télűző mulatságokat hamvazó szerdáig, február 25-ig lehet tartani. Aztán kezdődik a böjti, időszak. A tamási katolikus egyház- község február 14-én farsan­gol a Vályi Péter Szakképző Iskola aulájában. A gyere­kek és a felnőttek is jelmez­be öltöznek. Hegedűs János plébános szerint nagyon népszerű ez a rendezvény, tavaly több mint kétszázan vettek rajta részt, (wg) Hálaadó zarándokmisét tartanak a Bazilikában PÉCS A hagyományokhoz hí­ven az idén is lesz hálaadó zarándokmise, ezúttal feb­ruár 14-én 11 órakor Pécsett a Bazilikában. Főcelebráns: Mayer Mihály megyéspüs­pök. A misét követően film­vetítéssel és baráti beszélge­téssel egybekötött találkozót tartanak a Dómmúzeum­ban. Bemutatják a 2009-re tervezett zarándokutakat is. A találkozónak bátyus jelle­ge lesz, így örömmel fogad­nak egy-egy tál süteményt vagy pogácsát, (gy) Mayer Mihály megyéspüspök Ünnepi istentiszteleten tesz esküt az új vezető kaposszekcső Ünnepi is­tentiszteleten teszi le intéz­ményvezetői esküjét az Evangélikus Diakóniai Ott­hon imatermében Fricker Andrea, aki ez év január el­seje óta áll az otthon élén. A kinevezés hat évre szól. Az eseményen a 2004 októ­bere óta munkába állt dol­gozók esküjére is sor kerül. A február 8-án, vasárnap délelőtt fél kilenckor kezdő­dő istentiszteletet Szabó Szi­lárd, az intézmény lelkésze tartja, (kp) A kórus közösséget teremt elismerés Négy fővel indult, mára negyvenet számlál a Gárdonyi kórus Evangelizáción szólítják meg az istenkeresőket Simontornyán is A Magyar Kultúra napja alkalmából Csokonai Vi­téz Mihály Alkotói Díj­ban részesítette Hiller István kulturális minisz­ter Lemle Zoltánt, a bonyhádi református gyülekezet lelkipászto­rát. Az elismerést a ze­nei életben kifejtett mű­vészeti tevékenységéért és a kóruskultúráért vég­zett kimagasló munkájá­ért vehette át. Venter Marianna Lemle Zoltán életében mindig fontos szerepet játszott a zene. Mint mondja, az Úristen ke­gyelmi ajándékaként jó han­got és hallást örökölt. Általá­nos- és középiskolában is éne­kelt a kórusban, fővárosi évei alatt pedig a neves budapesti Bartók Kórus tagja volt, ter­mészetesen a teológia kórusa mellett. Tanulmányai befejeztével visszakerült Szekszárdra, és ekkor sem szakadt meg a kap­csolata a zenével. Alapító tag­ja a Szekszárdi Madrigálkórus­nak, a Spirituálé együttesnek, alapítója, szólistája és elnöke a Gárdonyi Zoltán Református Együttesnek. A Gárdonyi együttes immár másfél évtize­des múltra tekinthet vissza, munkásságát kétszáznál is több fellépés, hazai és nemzet­közi siker, elismerés fémjelzi.- Hogyan született meg a Gárdonyi kórus? - kérdez­tük Lemle Zoltántól.- Már lelkészi szolgálatot láttam el, amikor hittanoktató barátaimmal arról beszéltünk, hogy sokat jelentene, ha zené­vel, verssel lehetne fűszerezni az igehirdetést. A megbeszé­lést tett követte, és meg is tar­tottuk az első próbánkat a szekszárdi zeneiskolában, négy fővel. Emlékszem, az egyik szólam eléneklésére a fo­lyosóról hívtuk be az egyik ta­nárt, mert nem voltunk elegen. Aztán folyamatosan csatlakoz­tak a csapathoz, jelenleg közel 40 tagja van a kórusnak. Elein­te csak egyházi műveket éne­keltünk, de ekkora létszám mellett már mással is próbál­Lemle Zoltán bonyhádi lelkész életét végigkíséri a zene Névjegy LEMLE ZOLTÁN 1940-ben szüle­tett Budapesten. Általános és középiskoláit Szekszárdon vé­gezte, a Garay János Gimnázi­umban érettségizett. Három évet végzett a budapesti Refor­mátus Teológián, majd elvé­gezte a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetemet. Teológiai ta­nulmányait 1990-ben fejezte be, a Károli Gáspár Reformá­tus Egyetemen szerzett lelkészi diplomát, azóta lelkészként szolgál a tolnai egyházmegyé­ben. Tizenhárom esztendeje áll a bonyhádi református gyülekezel élén. házas, felesége építésztechni­kus. Három felnőtt gyermekük van, Zoltán orvos, Éva közép­iskolai tanár, Márta bíró. Négy unokájuk van. Az ének kétszere­sen dicséri az Urat kozhattunk. A pályázatokhoz fontos volt az állami minősítés, nekivágtunk. Mindjárt elsőre fesztiválkórus címet nyertünk, aztán hangverseny-, majd emelt szintű hangversenykó­rus lettünk. Első nemzetközi versenyünkön egyházzenei kategóriában ezüst, vegyeskari kategóriában bronz minősítést szereztünk a csehországi 01- mützben. A következő alka­lommal arany diplomás lett a kórus a budapesti nemzetközi versenyen. Legnagyobb ered­ményünk: a grazi kórusolim­pián, amelyen 420 kórus vett részt, vegyeskari és kortárs ze­ne kategóriában is megszerez­tük a bronz fokozatot.- Mit tart a kórusmozgalom legfőbb értékének?- Közösséget és értéket te­remt, mindezt egy nemes cél érdekében, és ezt be is mutat­ja a közönségnek. Az elisme­rés, amit a Csokonai-díj formá­jában átvehettem, azokat az embereket illeti, akik ezeknek a jó céloknak az érdekében mellém álltak. A díj a protes­táns egyházzene megbecsülé­se, és a református kóruskultú­ra elismerése is egyben. A kó­rus sikerét, az elismerést az Úristen nagy ajándékának te­kintem. Az írás is azt mondja: Énekeljetek az Úrnak új éne­ket! A zene, a dal, tehát egy­ben a bibliai út is. Aki énekel, az kétszeresen dicséri az Urat: a szöveggel és a muzsikával is.- Milyen új feladatok, kihí­vások várnak önre?- Folytatom lelkészi munká­mat a gyülekezetben, és mun­kámat a Gárdonyi kórusban. Elkészült harmadik könyvem, amelynek kéziratát rendezem. S természetesen énekelek, amíg az Úr erőt ad hozzá. Európa több mint ezer helyszí­nén lehet majd fogni a március végén kezdődő, televíziós ProChrist-Evangelizációt. A mű­holdon közvetített, németorszá­gi, chemnitzi helyszínű rendez­vénysorozatba a hívek révén Simontornya is bekapcsolódik.- Éppen a csütörtöki Biblia­órán, az egyik napirendi pont ke-' rétében tartottunk egyeztetést a gyülekezeti tagokkal a tenniva­lókról - adott tájékoztatást Ló­ri nczi Károly református lelki- pásztor. - Már kijelöltük a mun­katársakat, akik segítenek a plakátolásban, a szórólapok szétosztásában és az esti szolgá­latokban. A Sió-parti város immár harma­dik alkalommal részese a hagyo­mányokkal rendelkező kezdemé­nyezésnek. A református gyüleke­zeti házban kivetítő és hangosítás segít az események követésében.- A cél a hitébresztés, az isten­keresők megszólítása - tette hozzá Lőrinczi Károly. ■ Sz. Á. Gondoskodnak a helyi temetők működtetéséről tolna Elfogadta a tolnai római katolikus egyház és az önkor­mányzat közötti, a helyi teme­tőkkel kapcsolatos együttműkö­dési szerződés-tervezetet a tol­nai képviselő-testület. A tolnai és a mözsi nyughely is a katoli­kus egyházközség tulajdonában van. A szerződés szerint az egy­házközség a tolnai sírkert H par­cellájában és a mözsi temető E parcellájában a város rendelke­zésére bocsátja a sírhelyeket a köztemetések elvégzéséhez. To­vábbá vallási hovatartozásra va­ló tekintet nélkül biztosítja az egyházi és a polgári temetések­hez a nyughelyeket, és a gyász- szertartásokhoz a területet. Az önkormányzat vállalja, hogy a két temetőben a halottas­házat és ravatalozót ingyenesen az egyházközség birtokába adja üzemeltetésre. A város fizeti a működtetés során felmerülő áram- és vízdíjat, illetve a sze­metet is elszállítja. A halottas­ház és ravatalozó használatáért az üzemeltető nem számíthat fel díjat. ■ S. K. MISÉK,ISTENTISZTELETEK KATOLIKUS MISÉK: bonyhádon szombat este 6 óra­kor, vasárnap reggel fél 8,9 óra­kor, dombóváron vasárnap 8 órakor, 10 órakor, 11 és 19 óra­kor, dunaföldváron, a külvárosi templomban: vasárnaponként 7.30- kor és 11 órakor, a belvárosi templomban szombat este 18.30- kor, vasárnap 9 órakor. gerjenben 11 órakor, kajdacson 9.30- kor, Pakson a belvárosi templomban: szombat este 6 órakor, vasárnaponként 9 óra­kor, 18 órakor. A Szentlélek templomban szombat este 7 óra­kor, vasárnap reggel 7.30-kor. simontornyán hétfőn, szerdán, vasárnap 8.30-kor, szombat 19 órakor van szentmise, szek­szárdon, a Béla téri belvárosi templomban: szombat este 18, vasárnaponként háromnegyed 9,11 órakor és 18 órakor. Az új­városi templomban: szombat 17 órakor, vasárnap délelőtt 7.30-kor és 10 órakor. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELET: ZOMBÁN vasárnap 8.30-tól, SZEK­SZÁRDON a hónap első vasár­napján 10 órától kezdődik az is­tentisztelet, úrvacsorával. A hó­nap második vasárnapján 9.30- tól német áhítat van. A hónap 1. vasárnapján: 13.30- tól FELSŐNÁNÁN, 14.30-tól KÉTYEN, ló órától DECSEN. A REFORMÁTUS ISTENTISZTELET szekszárdon vasárnaponként 10 órakor, gerjenben, az ima­házban 10 órakor, kajdacson 11 órakor kezdődik. Az esetleges változásokról a 74/511-531-es számon vagy a mihaly.gyuricza@axelspringer.hu email címen értesíthetnek ben­nünket Krisztus fényt hozott a sötétségbe ünnepi mise A katolikus egyház lelkipásztorai megszentelték a gyertyákat A gyermek Jézus bemutatása a jeruzsálemi templomban, kará­csony után negyven nappal. Er­re a bibliai eseményre emlék­szik a katolikus egyház február 2-án, gyertyaszen­telőkor. A kétezer évvel ezelőtti történet­ben, az agg Sime­on - aki ígéretet kapott arra, hogy addig nem hal meg, míg meg nem látja a Mes­siást - a világ világosságának nevezte Jézust. A világosságot szimbolizáló gyertyákat ezért áldják meg ilyenkor a katolikus lelkipásztorok világszerte, s vi­szik a hívek a szentelt gyertyát haza és a temetőbe. Régebben ott volt a gyertya az élet minden jeles eseményénél: a születéskor, a menyegzőn és a halottas házban. Sőt, a néphit szerint vihar, égzengés, villám­lás és jégeső alkal­mával is szentelt gyertyát kell gyújta­ni. A gyertya: Krisz­tus, maga a világos­ság. Csöppnyi láng­ja is megsemmisíti a sötétséget. Sok egyházközségben, már a február 1-jei, vasárnapi nagy­misén megáldotta a gyertyá­kat a plébános. A Keresztes An­dor által celebrált misén mint­egy 120 hívő vett részt a tol­nai Nagyboldogasszony-temp- lomban. ■ W. G. ■ Régebben ott volt a gyertya az élet minden jeles eseményén. Keresztes Andor plébános megszentelte a gyertyákat t

Next

/
Thumbnails
Contents