Tolnai Népújság, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-06 / 31. szám
2009. FEBRUÁR 6., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 INTERJÚ álláspont Lényegében egymillió ember fizet Magyarországon a termelő szférából adót és ők tovább már nem terhelhetők. Az országgyűlésben kétharmados többsége van a gyávaságnak. Az MDF volt már nehezebb helyzetben, de akkor is átment a betonfalon. A NÉP OKOSABB, MINT A POLITIKUSOK Értelmes áldozatvállalás és tisztességes párbeszéd nélkül nem lesz nemzeti felemelkedés - mondta lapunknak Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke. Ihárosi Ibolya - Lengyel lános Dávid Ibolya, az MDF elnöke Csengey Dénes születésének évfordulóján járt Szekszárdon. Mielőtt megkoszorúzta volna az író, politikus szülőházának emléktábláját, sajtóbeszélgetésen találkozott újságírókkal. Mi másról esett volna elsőként szó, mint a válságról.- A polgárok többsége jobban érzi, hogy váltásra és változtatásra van szükség, mint a parlamenti politikusok, akik közt kétharmados többségben van a gyávaság - mondta a pártelnök. - Évtizedek óta szükséges reformokat kellene végre megoldani a magyar országgyűlésnek. A válság- kezelést össze kellene kapcsolni a gazdaság élénkítésének hosszú távú programjával. A félszocialista költségvetés is akadályozza ezt, hiszen abból indul ki, hogy ennyi az örökölt működtetéshez szükséges kiadás, ehhez kell mérni a bevételeket, az adókat, járulékokat Szó sem esik a költségvetés kiadásainak szükséges csökkentéséről és a gazdaság élénkítéséről. Rémisztő adatokkal szembesülünk. A hárommillió hatszázezer munkavállalóból egymillió hatszázezer a minimálbéres, aki nem fizet személyi jövedelemadót Ha ebből levonjuk a közalkalmazotti, köztisztviselői szférát, amelynek a tagjai a költségvetésből kapják a fizetésüket és oda fizetik vissza az adójukat, meg azokat, akik „a hol fizet, hol nem fizet” kategóriában mozognak, kiderül, hogy egymillió ember fizeti Magyarországon az adóterheket. Hogy a tömeges méretű indokolatlan korkedvezményes nyugdíjba és rokkantnyugdíjba vonulásról ne is beszéljünk.- Az a bizonyos középosztály?- 'Az említett adatok szerint minden tizedik ember járul hozzá jelentősebb adóval az ország működéséhez. Az ő terheik már nem növelhetők, mert már most sem bírják. Számos vállalkozás már átment Szlovákiába, Romániába, Szlovéniába a kedvezőbb adózási feltételek miatt. Konzervatív politikusként az a véleményem, hogy minden erőnkkel megoldást kell találni arra, hogyan lehet egymillió ember teherbíró képességét megtartani, és pár éven belül egymillió két- háromszázezerre növelni, a vállalkozókat mentesíteni a hatósági „csicskáztatás” alól, hogy lehet az őket terhelő bürokráciát és adókat csökkenteni, munkahelyteremtésre és beruházásra ösztönözni őket. Ehelyett arról szól a politika, hogy demagóg ígéretekkel megnyerje annak a 3-4-5 millió embernek a szimpátiáját, akik többnyire a költség- vetés haszonélvezői.- Az áfa-emelést például megszavazza az MDF?- Azért létezik még a vidéki sajtó, amelynek minden olvasó fontos és a felmérések szerepének a felértékelődését mutatják.- Valóban, s nagyon sokat köszönhetek annak, hogy a választási kampányokban a vidéki média áteresztőképessége, tárgyilagossága sokkal, de sokkal jobb volt, mint az országosé. Nagy energiával, rengeteg munkával rendületlenül dolgozunk azon, hogy elérjük azt a bizonyos említett egymillió embert, akiknek kötelességtudatára és felelősség- érzetére számítunk.- Mi a véleménye arról a vádról, hogy az MDF balra tolódik és szavazataival, vagy távol- maradásával rendre megmenti a Gyurcsány-kormányt?- Abban az orbáni logikában, amely szerint a szélsőjobbtól a balközépig egy pártot, vagy pártnak alárendelt szövetséget kell létrehozni, nem is mondhatnak más. A kisgazdák, a kereszhogy párbeszédre törekszünk, a világ legtermészetesebb dolga, a politika alapvető követelménye, lényege. A politika igazából a párbeszéd és a kompromisszumok művészete.- Már nemcsak pénzügyi és gazdasági, hanem bizalmi válság is van.- Sokat tett a két nagy párt az elmúlt években azért, hogy ez a belső bizalmi válság kialakuljon. Az utóbbi önző politikai érdekekre épített négy-öt év oda juttatott minket, hogy magyar magyarnak ellenségévé válik. A bizalmat gyorsan el lehet játszani, és csak lassan lehet helyreállítani. Először azokban az emberekben kellene bízni, akik képesek magukról és a környezetükről gondoskodni és nem az államban bíznak, nem az államra várnak. Véget kell vetni annak a félszocialista világnak, amelyben milliók építenek arra, ami alanyi jogon jár, ami vissza nem térítendő támoga--------------- -------------------A magyar parlamentben jelenleg kétharmados többsége van a gyávaságnak. ■■■■■ Az elmúlt években bebizonyosodott az is, hova vezet a mézesmadzag-politika- A százalékok és összefüggések ismerete nélkül erre a kérdésre önmagában nem lehet válaszolni. Az MDF Nemzeti Adó- szabadság Program címmel letett egy csomagot az asztalra tavasszal annak érdekében, hogy a munkabért minél kevesebb teher sújtsa, hogy megérje dolgozni, a munkáltatónak pedig dolgozókat alkalmazni. Pedig akkor még nem volt válság. Abban benne volt például az egykulcsos adót megelőző adóamnesztia is, ami számításaink szerint hetvenmilliárd forint bevételt jelentene. Szakértők szerint 200, vagy akár 500 milliárdot is hozhatna, nem lehet ugyanis tudni, mennyi pénz van a párnák alatt és külföldön. Minden amnesztia igazságtalan, azonban az a kérdés, milyen józan, gazdasági érvek szólnak mégis mellette. Őszszel pedig egyedül mi vettük komolyan a nemzeti csúcsot, amikor egy szigorú, de hatékony egyéves válságkezelő programot tettünk le az asztalra. Meggyőződésem, hogy értelmes áldozat- vállalás és tisztességes, normális párbeszédre épülő politika nélkül nem lesz nemzeti fel- emelkedés Magyarországon.- A takarékosság és a bürokrácia leépítésének eszköze lehet az önkormányzati reform is...- Ki kell alakítani a kistelepülések szakigazgatási centrumait. Ennek a megoldásnak vannak is magyar hagyományai, mint például a járás, amely akkora terület volt, amelyet lovas kocsival egy nap alatt oda-vissza meg lehetett járni. Ez nem azt jelenti, hogy a falvakban ne maradjon falugazdász egy-két emberrel, de az biztos, hogy közigazgatási, szakigazgatási szinten racionalizálni kell. Az önkormányzati törvényt még 1990-ben alkottuk meg, amikor a parlamentből - egy-két település kivételével - kurblis telefonon hívtam fel a választókerületem településeit. Ma már merőben más az infrastruktúra és az internetvilág, és ez lehetővé is teszi az ésszerű szakmai-szakigazgatási központok kialakítását. Ezt azonban jól elő kell készíteni. Például a fölösleges, csak a bürokráciát növelő, vagy éppen az egymásnak ellentmondó jogszabályok kiszűrésével. Az utóbbi négy évben nem is hallottam arról, hogy egyáltalán folyna efféle munka a minisztériumokban.- Érzi-e az átütő erőt, amely- lyel egyébként markáns üzeneteiket el tudják juttatni a címzettekhez?- Az MDF és általában a kis pártok nehéz helyzetben vannak. Két korlátja van, hogy természetes verseny alakuljon ki a pártok között. Az egyik a kétpólusú médiabirodalom, a másik pedig a korrupció melegágyaként szolgáló álszent és átláthatatlan párt- és kampányfinanszírozási törvény, amelynek reformjáért az MDF évek óta küzd. Névjegy 1954. AUGUSZTUS 12-én született Baján. Férje közjegyző, két gyermekük született. Baján érettségizett, a pécsi JPTE-n szerzett jogi diplomát, 1985-ben letette az ügy\’édi szakvizsgát. 1993 ÉS 1997 KÖZÖTT OZ MDF Tolna megyei elnöke, 1996 márciusától a párt országos elnökségének tagja, 1999. január 30-tól az MDF elnöke, 1990 óta országgyűlési képviselő, 1994-1998 között jrakcióvezet&hefyettes, 1998. július és 2002. május között igazságügyi miniszter. 2002. május 15-től 2004. november 8-ig az Országgyűlés al- elnöke, a házbizottság tagja, decembertől a megszűnésig frakcióvezető-helyettes. 2002- től 2004-ig az Európai Parlament delegált tagja. 2006. május 30-tói a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságban dolgozik. ténydemokraták és a nemzeti fó- rumosok lenyelése után már csak az MDF maradt meg. Hogy a jobboldali egypárti teóriájuk igaz legyen, mindenáron át akarják helyezni az MDF-et a baloldalra. Büszkén vállalom konzervatív jobbközép programunkat, de az biztos, hogy mi a jövőben sem veszünk részt demagógiában, gyűlölködésben. Nem akarunk még annak a gondolatával sem megbarátkozni, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van, aki nem fúj egy követ velünk, az az ellenség embere. Nem fogadjuk el, hogy kétféle ember van, az enyém meg a tied, a szeretlek meg a gyűlöllek, a fekete meg a fehér és nincs köztes állapot, valamint hogy a másik álláspontját nem kell figyelembe venni. Ez a korlátolt szemlélet juttatta ilyen mélyre az országot, s ez sajnos leszivárog az önkormányzatokba, a mindennapokba is. Az pedig, Az MDF újra átmegy majd a betonfalon tás, és ami segély - munka nélkül. Mindezt a közösen befizetett adónkból.- Azt mondta, hogy a parlamentben kétharmados többsége van a gyávaságnak. Mit kellene tenni, hogy ez az arány megváltozzék?- Az emberek okosabbak, mint a politikusok. A felmérések tanúsága szerint az állampolgárok nyolcvan százaléka tudja, hogy alapvető reformokra van szükség, mi több, maga is reformot akar. A politika viszont csak arra figyel, nehogy egy következő választáson valamely társadalmi réteg nemtetszését magára vonja. Ezért feláldozza az ország érdekeit, s közben már nemcsak az Unió, de a térség sereghajtóivá váltunk. A megkérdezettek 39 százaléka vállalna anyagilag is áldozatot azért, hogy ez az ország lábra álljon, és normális közösség legyen. Ahhoz, hogy a politikusok változtassanak, többet kellene az emberekkel találkozniuk, beszélgetniük. A bátor, gyors döntések meghozatala egy válság közepén nem erény, hanem kötelesség.- Mire számít az uniós parlamenti választáson, lesz az MDF-nek képviselője?- Nem ülnék itt, ha ebben nem hinnék vakon. Voltunk már ennél nehezebb helyzetben is, és mégis átmentünk a betonfalon, sikerült az európai választás és az országgyűlési is. Biztos vagyok benne: az előttünk álló választások azt fogják erősíteni, hogy a hazai többpártrendszer nem azonos a kétpártisággal. A kétpárti populizmusra pedig egyre kevesebben vevők.