Tolnai Népújság, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2008-10-05 / 40. szám
2008. OKTÓBER 5., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJARO 13- Késő este van. Bemutató előtti időszakban egész nap próbál?- Az operaelőadások általában kettős szereposztással mennek, így aztán reggel nyolctól tízig a világítással foglalkozom, tíztől délután kettőig az első szereposztással, kettőtől hatigmegint a világítással, majd este hattól tízig a második szereposztással.- Mindig igyekszik színházat csinálni az operából. Ehhez nem feltétlenül szoktak hozzá a magyar előadók. Nem okozott gondot például, hogy az Anyegin előadásához rá kellett venni arra a kórus tagjait, hogy éneklés közben táncoljanak?- Nem volt könnyű. El kell őket varázsolni. Mindig arra törekszem, hogy őszinte legyek, próbálom elmondani, hogy mit szeretnék.- Korábban azt mondta, hogy Magyarországon nem igazán engedik labdába rúgni, ezért külföldön próbál szerencsét. Ma művészeti igazgató az Operaházban. Mégis engedték?- A miniszter Fischer Ádámot kérte fel fő-zeneigazgatónak. Ő keresett meg, hogy jó lenne, ha idejönnék, és a színházi vonalat vinném, mert ehhez ő nem ért Örömmel mondtam igent, mert Fischer Ádám olyan ember, akivel van értelme belevágni a munkába. A pocsolyát körbejárni nem volt soha kedvem. És talán nem Is arról volt szó, hogy engem nem engedtek rendezni, hanem arról, hogy azt láttam, hiába csinálok valamit, amiről többen is azt állítják, hogy jó, mindenki azt kérdezi, hogy az előadást miért csak néhányszor játsszuk. Nem tudok rá mást válaszolni, mint hogy valahogy ez az ország, az itteni emberek nem akarják ezt. Amikor erről beszéltem, valaki azt mondta, hogy „Ha azt kérdezik, hogy az előadást miért csak néhányszor játsszuk, nem tudok mást válaszolni: ez egy ilyen ország”- Kovalik Balázs operarendező ugyan már, mit panaszkodom, Széchenyi is fölajánlotta éves jövedelmét az akadémia alapítására, mindenki dobálta a kalapját, hogy bravó, bravó. Majd amikor arra kérte képviselőtársait, hogy kövessék példáját, hatalmas kuss lett.- Nem hiszem, hogy közadakozásból kellene operákat játszani.-Én nem a népről, hanem a képviselőkről beszéltem. A képviselőket a nép választotta. Vagyis a népnek nem fontos a kultúra, nem kéri számon saját politikusain, hogy miért nem áldoznak többet a kultúrára. Az operát a politikusok az elit kultúra részének tartják.- Önök nem elit színházat csinálnak? Az Operaházban a nézők jelentős része külföldi a magas jegyárak miatt.- Ebben teljesen igaza van. Elképzelhető, hogy az Erkel Színház bezárásával lehetett pénzt spórolni, de ez nem az én területem. Fia így van, legalább volt valaki, Vass Lajos, aki azt mondta, hogy annyi pénzből, amennyit az Operának juttatnak, ennyit lehet csinálni.- Vass Lajos, az Operaház főigazgatója viszont azt is mondta, 2011-ben megnyílik a felújított Erkel Színház. Már tudjuk, hogy ez nem teljesül. Névjegy Budapesten született. Tanulmányait a Bajor Színiakadémián és a Zeneművészeti Főiskolán végezte Münchenben. 1991-től a Magyar Állami Operaház rendező-asszisztenseként működött. 1993-tól a Hochschule für Musik in München rendező szakos hallgatója volt, 1997-ben szerzett rendezői diplomát. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem opera tanszakának tanára. 2000-től a Magyar Állami Operaház állandó vendége, 2007-től művészeti igazgatója. Érdemes művész, számos díj birtokosa.- Ötmilliárd forintos támogatásból és több mint egymilliárd forintos adósságból nem lehet mást tenni, csakhogy levágja az ember a fél kezét. Azt nem tudom, hogy tényleg életveszélyes volt-e az Erkel, de nyomorult állapotok uralkodtak benne. A határozott állásfoglalást sokkal inkább elfogadom, mint amikor kö- tözgetjük a sebet, úgy teszünk, mintha minden rendben lenne, és közben elvérzünk. Az egész problematikát az elmúlt évtizedekben ahelyett, hogy megoldották volna, folyamatosan megúszták. Az egész életem arról szólt, hogy az operát népszerűsítsem. Elmentem a galambszaros helyekre próbálni, előadást csinálni. És meggyőztem az énekeseket, zenészeket, hogy ne zavarja őket, ha vesegörcsöt kapnak a befúvó széltől. Ha valaki mindezt végigbrusztolja, azzal már le tudok ülni arról beszélni, hogy mit kellene tenni az opera népszerűsítése terén. A minisztérium és a kormány odalöki az Operaháznak a problémát, hogy „oldd meg”, és ehhez anyagi és erkölcsi segítséget nem nyújt.- Ön szerint hogyan működne jól az új Erkel?- Nem arra van szükség, hogy legyen egy Magyar Állami Operaház, ami két-három épületben játszik. Hanem arra, hogy legyen minimum kettő, de inkább három, különböző arculattal rendelkező operát játszó intézmény. Budapest több mint kétmilliós város. Münchenben például 1,3 millió ember lakik, de négy színház játszik operát. V- Önnek miért fontos a Fidelio?- Nagy kihívás. Szinte megren- dezhetetlen. Igen rossz a szövegkönyve. Dramaturgiailag csikorog, a nyelvezete ostoba. Naiv, pa- tetikus, szentimentális, giccses. És párosul hozzá egy elképesztően gyönyörű zene.- Rendezőként mit tehet?- Megpróbálom a műben meglévő szürrealizmust megvalósítani. Először elindul egy bugyuta cseléddarab, aztán átalakul krimivé, ami átfordul romantikus szerelemmel átitatott drámává, majd moralizáló, patetikus befejezés következik. Éz, ha jól illesztem őket egymás mellé, már-már olyan, mint egy avantgárd darab. Abban bízom, hogy ezek a különböző síkok azt az erőt fogják generálni, amire Beethoven számított. „Galambszarban nehéz próbálni" opera Kovalik Balázs szerint a politika bántóan keveset szán a dalszínházra Picasso-kerámiák Hódmezővásárhelyen rabló Picasso festett kerámiáiból, linómetszeteiből, grafikáiból nyílik kiállítás ma Hódmezővásárhelyen. Az Alföldi Galériában rendezett tárlaton a művész vallaurisi munkásságát megörökítő fotográfiák is megtekinthetők. Milliókat érő magyar festmények kerültek elő mindeddig elveszettnek hitt műalkotások kerültek elő három magyar festőóriástól, Gulácsy Lajostól, Tihanyi Lajostól és Czóbel Bélától. A remekművek a Virág Judit Galéria őszi aukciós kínálatának kiemelkedő darabjai. A Gulácsy-életmű egyik hiányzó láncszeme, a most felbukkant festmény, a Nő kék kancsóval. Tina Turner hetven helyszínen koncertezik több mint hetven koncertet magában foglaló turnét kezdett Tina Turnér, aki jövőre lesz hetvenéves. A 2009-es évet Németországban kezdi, február 7-én és 8-án Bécs- ben lép fel. Meghalt Csíki László költő, műfordító életének 64. évében elhunyt a József Attila-díjas Csiki László erdélyi születésű író, költő, műfordító. Csiki a Kellékek és A keresztelő című kötetek szer- zőjeként vált ismertté, 1977- ben megkapta a Román író- szövetség prózadíját, 2006- ban Quasimodo-díjjal ismerték el munkásságát. Kovalik Balázs, a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója, mindig fontosnak tartotta, hogy népszerűsítse a műfajt, és hogy valódi színházat rendezzen az operákból. Ezúttal Beethoven remekművét, a Fideliót állította színpadra. Bóta Gábor Turner jövőre lesz hetvenéves Für Anikó férfit alakít, és Hámori Gabriellának udvarol a mizantróp Gothár Péter ezúttal az Örkény István Színházban rendezett, a darab díszletét is maga tervezte meg „Hámori, állj a fénybe, Gálffi, gyere előrébb, és igazítsa meg valaki Mácsai parókáját!” - hallatszik a rendező, Gothár Péter utasítása A mizantróp próbáján a budapesti Örkény színházban. A darabot a múlt héten mutatták be. A művet rendhagyó módon még a tavalyi évad végén kezdték el próbálni, így a bemutató előtt egy héttel már csak felújító próbát tartottak. „Sokat számít, hogy eltelt három hónap - mondta lapunknak Hámori Gabriella, az egyik főszereplő. - Nehéz úgy dolgozni, hogy a végén nincs bemutató, emiatt olyan kurtán-furcsán végződött az előző évad, elmaradt a felpörgés. Belementünk a nyárba, és függetlenül, hogy gondoltam-e rá, az agyam dolgozott a darabon, és mostanra ami bonyolultnak tűnt, az leegyszerűsödött” - tette hozzá a művésznő. A néző számára semmiképp sem nevezhető egyszerű darabnak A mizantróp. Petri György fordítása remekül ötvözi a mai magyar nyelv és Moliere korának nyelvi fordulatait, de az előadásban hemzsegnek a szimbólumok, az utalások. „Ez nem egy adakozó előadás, amelynek a nézője folyamatosan bezsebeli az impulzusokat. A da- | rab sok kérdést vet föl” - mond- s ta Hámori. J És hogy miért ezt a darabot vá- i lasztotta a rendező, Gothár Pé- Für Anikó és Hámori Gabriella. Sok utalás, szimbólum tarkítja a darabot. tér? „A legnehezebb eldönteni, melyik az a dráma, amelybe bele tudjuk rakni mindazt, amit a világról gondolunk.” Gothár Péter munkásságát nehéz elvonatkoztatni a filmjeitől. „A filmes múltja miatt folyton a látványban is gondolkozik. Próbafolyamat közben messziről indít: egy történetet mond el, vagy egy merész asszociációt - jellemezte a rendező munkamódszereit Hámori Gabriella. - Már többször dolgoztam vele, és az a szokása, hogy még az olvasópróbára is festményt vagy valamilyen képzőművészeti anyagot hoz be.” Gothár Péter egyik újítása, hogy Für Anikóra férfiszerepet osztott. „Ez az első alkalom, hogy férfit játszom - mesélte Für Anikó. - Olyan már előfordult, hogy álruhaként viseltem férfiruhát, de a nadrágszerep még nem ért utol. Izgalmas.” Az eredeti elképzelés szerint Für Anikó nem is lett volna benne a produkcióban, a próbakezdés előtt egy héttel kérték csak fel a szerepre. „Ebben a darabban mindenki más közegben él, mint amiben valójában szeretne. Szerelmes, szenvedélyes, de önmagukat becsapó emberek ténferegnek a színpadon. Azzal, hogy férfiszerepet játszom, kiszélesedik ez a problémakör. Olyan, mintha aláhúztak volna valamit pirossal” - fejtette ki a művésznő. ■ HVR
