Tolnai Népújság, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2008-10-05 / 40. szám
i t *í Si S :■ :■ X 2008. OKTÓBER 5., VASÁRNAP INTERJÚ 7 szüret Az egri hegyközség elnöke hisz a borban, a múlt erejében, Simon József egyvalamiben nem hisz már: az állam segítséget nyújt a jövő minőségében, a magyar termelőknek. F TÖRVÉNYEK PRESEUK A BORÁSZT Simon József véletlenül lett borász, és a mai napig örül a elöntésének. Az egri hegyközség elnöke bízik az egri és a magyar bor szebb jövőjében. Fábos Erika- Tavaly ilyenkor már véget ért, most hogy áll a szüret?- Dolgozunk. Egerben még a felénél tart.- Müyen lesz az idei bor?- Minden megvolt hozzá, hogy jó legyen. Ez a 31. szüretem, talán még sosem tapasztaltam ennyire tipikus kárpát- medencei évjáratot. Pont, ahogy meg van írva: meleg volt, de kánikula csak ritkán, éjszakánként 10 Celsius-fok körüli hőmérséklet, és elég csapadék. Aki nem a mennyiségre törekedett a szőlőben, annak szerintem jó bora lehet.- Milyen bort iszik szívesebben, vöröset vagy fehéret?- Jót. Olyat, amitől megnyugszik a nyelv és elernyed a test, közben érzem benne a föld sóit és készítőjének az egyéniségét. Az igazi bor közvetítő: földjeink értékét mutatja meg.- Azt mondják, a jó borásznak a földhöz, a szőlőhöz egyformán kell érteni, és nemcsak a pincében, de a kereskedelemben is otthon kell lennie. Önnek melyik megy legjobban?- A földet nagyon szeretem. A borászkodásban már nagyon sok akadályt gördít elém az időhiány, eladni pedig nagyon rosszul tudok. Ha koccintani kell, mindenkinek a szemébe nézek, de ha pénzt kell kérni a boromért, lesütöm a szemem. Nehéz megtalálni az igazi ár-érték arányt. Ha túl olcsón adom, akkor is rosszul alszom, ha túl drágán, akkor is.- Tényleg, hogyan lett borász?- Véletlenül. A Dobó gimnázium lépcsőjén ültem, nézegettem a bizonyítványomat, és azon gondolkoztam, mire lenne ez elég. Paraszti családból származom, otthon édesapámtól, nagyapámtól tanultam a föld szerete- tét. A bort a családunkban mindig fenséges italként tisztelték és fogyasztották. így jött az ötlet, hogy szőlésznek, borásznak tanuljak Gyöngyösön. Aztán az egri téeszhez kerültem, ahol majd két évtized alatt minden egri dűlőt megismertem és a legjobb földekből vettem 23 hektárt, hogy 1992-től a saját gazdaságomban dolgozhassak..- Jó ötlet volt?- Mostanában azért akadnak kétségeim. Persze nem a munka miatt. Ehelyett azonban az adminisztráció és a borforgalmazással járó teendők uralják a napjaimat. Ráadásul azért, mert olyan emberek, akiknek semmi közük a természethez, olyan törvényeket és szabályokat alkotnak, hogy mindennap egy szélmalomharc. Nálunk már egy külön embernek kell foglalkozni a jövedéki szabályokkal, Talán soha nem volt ennyire kárpát-medencei a szőlőtermés, mint idén - vallja Simon József: meleg volt, de kánikula csak ritkán, éjszaka tíz fokra hűlt le a levegő, és ritkán esett Ha az ismertség magas minőséggel párosul, az jgm elhozhatja a megbecsülést az egri bornak, ami a tízes-húszas és a hetvenes években már megvolt. a környezetvédelmi termékdíjjal, mert nem győztem, annyi feladatot adott az az egy szabályozás. A növényvédőszer-for- galmazás szabályait például négy év alatt száznegyvenszer módosították. Aztán a bortörvény is folyamatosan változik. Közben a hatóságok sosem látott szorgalommal keresik a hibáinkat. Kiábrándító kényszer- pályák ezek, miközben, ahogy én sem, a hazai borásztársadalom döntő része sem tud nyugodtan aludni. Ma a magyar mezőgazdaságban termelő emberek munkáját kicsúfolják az árral, és a támogatásokat kolduskenyérként csöpögtetik.- Ehhez képest még a nyakába vette a hegyközségi elnökséget is Egerben. Miért?- Mert a többiek még annyira se akarták, mint én. Egerben hegyközségi elnöknek meg hegybírónak lenni nem túl népszerű. Én négy éve úgy kezdtem, hogy elmondtam: amíg nem lesz rend a határban, addig a borunk sem kell senkinek. Sokan megsértődtek, pedig nem személyeskedtem, a közös felelősségünkről beszéltem. Aztán mi van ma? Ott tart az egri bor, hogy nincs piaca. Az önbizalomhiány a mai napig jellemző erre a vidékre, pedig a személyes tehetségbe vetett hit nélkül sosem jutunk előrébb. Az elnökséget egyébként azért vállaltam, mert úgy éreztem, túl sok időt elpazarolt ez a borvidék arra, hogy tehetségtelen iránymutatók után ment.- Ön szerint mi az egri borvidék értéke?- Tokaj után itt vannak a legjobb földek. Igen sokféle és tehetséges itt a talaj. Ebből fakad az a sokszínűség, ami egyik hazai borvidéket sem jellemzi. 27 féle szőlőfajtát termelnek a borvidéken, 12-14 fajtából világ- színvonalú bort lehet készítem. A nyolcvanas években itt volt a legtöbb felsőfokú végzettségű szőlőtermelő és borász. Ezek az alapok, az meg a jövő záloga, hogy a kézműves pincékben nagyon sok a jó bor, és vannak olyan nagyüzemek is, ahol az olcsóbb árkategóriában kiváló borokat forgalmaznak. Névjegy 1956. FEBRUÁR 20-ÁN Született Pétervásárán 1977- ben végzett a Gyöngyösi Kertészeti Főiskolán, szőlész -borász szakon 1978- 1992-iG az Egri TSZ-ben dolgozott 1992-ben hozta létre első generációs családi gazdaságát 1999-ben kerültek a piacra Simon néven első borai 2004-től az egri hegyközség elnöke A pincészet 50 hektáron gazdálkodik, saját szőlőterülete 23 hektár. Évente 120 ezer palackot értékesítenek.- Ezek szerint bizakodó.- Ha az eddig megszerzett ismertség állandó magas minőséggel párosul, az elhozhatja azt a megbecsülést az egri borvidéknek, ami a tízes-húszas és a hetvenes években már megvolt. Egy valamiben nem bízom már: hogy az állam tesz valamit azért, hogy a magyar bor a megérdemelt helyére kerülhessen. Magyarország most ott tart, hogy a borfogyasztás a lazacfogyasztás szintjén áll. Évi harminc liter. Semmi. Aki mégis bort iszik, az olyan minőséget keres, amit ki tud fizetni: olcsót. Jelenleg ihatatlan borok tömege uralja az országot. Azért, mert erre van fizetőképes kereslet, és azért, mert hagyják. Meg persze azért is, mert az emberek nem tudják, hogy bort inni egészséges, főleg a közvetlen élethelyünkön megtermelt bort A bor a'víz után a legegészségesebb ital, amiben nincs semmi szintetikus anyag, tartósítószer, és nagyon jó hatása van az emberi szervezetre. Naponta csak kétszer két mondat kellene erről a rádióban meg a tévékben, és ez is az állam, az ország felelős vezetőinek a feladata lenne, mert a borászoknak erre sosem lesz anyagi kapacitásuk. Ehelyett mi van? Kényszerítő szabályok, komoly büntetések. És néhány kivételes tehetségű és megszállott borász, aki rangos nemzetközi versenyeken bizonyítja, hogy a magyar bornak a világ legjobbjai között van a helye. Ezért vagyok egyszerre kicsit keserű és bizakodó. Meg aztán bennünket a világ legmegbízhatóbb földje, tart el, a Kárpát-medence. Tehernek tartja, hogy a bor helyett az adminisztrációval kell foglalkozni Nem túl vidám az idei szüret HETVENEZER HEKTÁRON a legutóbbi termésbecslés szerint - mintegy ötszáznyolcvanezer tonna szőlő terem idén Magyarországon. Az ebből készülő, megközelítőleg 3,5 millió hektoliter bor huszonötharminc százalékkal több lesz ugyan a tavalyi mennyiségnél, ám lényegesen elmarad a korábbi évektől és az idei termésbecslési adatoktól is. Az elmaradásban közrejátszott a vártnál nagyobb területen kárt okozó lisztharmat, és egyes területeken a jégverés is. a legnagyobb gondot azonban nem a termés- mennyiség elmaradása okozza a hazai borászatokban, hanem az, hogy az erős forint hatására az eddig sem kis mennyiségű borimport tovább nőtt, elsősorban az olcsó olasz italok árasztották el a piacot Ezek hatására már tavaly is kevesebb magyar bor fogyott, és ez a tendencia idén sem látszik megváltozni. Nem véletlen, idén 3400 hektárnyi sz& lőültetvény támogatott kivágására nyújtottak be kérelmet a magyar termelők. Bár ez kevesebb, mint az előző években, de a gondokat még mindig jelzi.
