Tolnai Népújság, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2008-10-05 / 40. szám
8 SZTORI 2008. OKTÓBER 5., VASÁRNAP Budapesten találkozott Európa összes nagykutyája „Nagy tehetséget vesztettünk el” halál Tiszta volt és összeszedett - állítják kollégái, akik utoljára látták Európa legnagyobb kutyakiállítását rendezték meg a hét végén Budapesten. Tizenöt éve nem volt Magyarországon hasonló. Hatvannégy országból több mint huszonegyezer kutyát neveztek gazdáik. Ezek mindegyike olyan pedigrés, hogy minimum négy nemzedékre visszamenően igazolni lehet a fajtatisztaságát.- Annyi kutya érkezett az Európa-bajnokságra, amennyit korábban csak nagy világversenyeken lehetett látni - mondta Korózs András, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének elnöke. - Természetesen legtöbben Magyarországról neveztek, utánuk az orosz és az olasz tenyésztők következnek. Európa és a szűkebb világ kutyásai mind itt vannak Budapesten. Ennek az az oka, hogy az európai kutyatenyésztés a legmagasabb színvonalú a világon. Éppen ezért egy Európa-bajnoki cím értékesebb, mint egy világ- bajnoki, és évente csak egyszer lehet megkapni. A bajnoki cím szakmai körökben óriási rang. Ezeket az ebeket ugyanis azért tartják, hogy közülük válogathassanak a legjobb tenyészetek. Egy kiállítási kutya ára éppen ezért duplája vagy többszöröse is lehet egy hobbiként tartott házikedvencnek. A fajták közül a legtöbbet a Staffordshire terrierből hoztak Budapestre, több mint 320 példányt neveztek. Aztán a labra- dorok, majd a yorkshire terrierek következnek a sorban. Ausztráliából érkezett a legtávolabbi négylábú, de japán kutyások is rekordot döntöttek, még sosem voltak ilyen sokan európai versenyen. Afgán agár a Vásárvárosban Bár a versenyzők a fajtájukban szinte tökéletesek, apróbb hibák előfordulnak. Például tenyésztési hibák. Például egy fogprobléma szinte megbocsáthatatlan. A hiányos fogazat ugyanis túltenyésztésre utalhat. A sok és gyors szaporítástól leggyakrabban a kutya csontjai és ideg- rendszere károsodik. A magyar tenyésztők azonban erre fokozottan figyelnek, nem véleüen, hogy az egész világon jó a hírük.- Több olyan fajta van, amelyikből a legszebbeket nálunk tenyésztik. Volt már világbajnok magyar terrier, tacskó és újfundlandi is. Vadászkutyából és az ősi magyar fajtákból szintén a vüág élmezőnyébe tartozunk. Az pedig csak egy tévhit, hogy nálunk olcsóbb a tenyésztés, mint máshol a világban. A kiállítási kutyák ára gyakorlatilag mindenütt ugyanannyi. Egy ilyen példányt, ha tökéletes küllemű, százezer forint alatt nemigen lehet megvenni. ■ Szívinfarktus - ez a legvalószínűbb oka Albert Györgyi halálának. Akik utolsó napján vele voltak, állítják, jó passzban volt, de mint mindig, szomorúnak tűnt. Boda Veronika A negyvennégy éves újságírónő a tévébe menet lett rosszul. A taxisofőr értesítette a mentőket arról, hogy Albert Györgyi rosszul lett az autóban. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője azt mondtja, a rohamkocsi négy perc alatt a helyszínre érkezett, ahol a kollégák azonnal megkezdték az újraélesztést, de ez háromnegyed óra alatt sem sikerült. A halál okát orvos szakértő fogja megállapítani. Rácz Zsuzsa újságíró „Nagyon derűs és összeszedett volt, amikor utoljára találkoztam vele. Jól nézett ki, az a helyes, kedves, szellemes csaj volt, akit régről ismertem, és úgy is beszélgettünk, mint bármikor régen. Azt hiszem, az ilyen típusú nyilvánosság, mint amilyen Györgyit körbevette az utóbbi években, mindenkit megvisel, még az egyébként egészséges embereket is. Albert Györgyi tragédiája komoly jelzés kell hogy legyen az egész újságírószakmának. Györgyi több mint tíz évig volt kollégám a Magyar Rádióban: nagyon tehetséges és érzékeny ember volt. Érzékenysége és sebezhetősége megmutatkozott minden munkájában, műsoraiban, interjúiban, könyveiben, hozzájárult sikeréhez, de tartok tőle, hozzájárult tragikus és hirtelen halálához is.” Fejős Éva újságíró „Igaz, hogy Györgyi nagyon összeszedett volt, de ugyanolyan szomorú, mint amilyennek mindig is láttam. Nem volt részeg, ez biztos. A felvétel előtt a sminkszobában mondott egy nagyon szívszorító dolgot. Nem találta a televíziós belépőkártyáját, és akkor azt mondta: »nem baj, legalább nem engednek ki, és csinálhatok még televíziós műsorokat«. Akkor ő is és mindannyian mosolyogtunk ezen. Láttuk, hogy nagyon le van fogyva. Úgy gondolom, Györgyi soha életében nem volt boldog.” Galsai Dániel újságíró, volt vőlegénye „Albert Györgyinek semmi baja nem volt a szívével! Nem bírok Györgyi nélkül élni, bele fogok dögleni ebbe az egészbe! Nagyon is butaságra készülök. De a Györgyiről szóló könyvet meg fogom írni, utána semmiért nem vállalok felelősséget. Egy hét alatt megírom, és utána nem érdekel semmi. Ha a média nem műveli velünk azt, amit tett, akkor még most is élne. Egy beteg embert használtak föl, ebből csináltak cirkuszt. Biztos, hogy nem lett öngyilkos. Ha valaki öngyilkos akar lenni, nem megy le a taxiba.” HIRDETÉS Vegyes átlagfogyasztás: 4,3-9,3 1/100 km, COa-kibocsátás: 114-224 g/km. *Az ajánlat a 3 ajtós, 1,4 I (80 LE), Ambiente felszerelt- ségű modell vásárlása esetén érvényes. Az ajánlat 2008. október 1-től december 31-ig tart. Érdeklődjön a márkakereskedésekben! FordVonal: 0640200024, www.ford.hu . Az autó illusztráció! Az új FordFocus akár 2 990000Ft-tól* ajándék metálfényezéssel az Öné lehet! Feel the difference 1 u. 1992-ben a reggeli tévéműsorban Magyarok kutatják II. Szeszósztrisz téglapiramisát Története során először régészeti expedíciót indít a Szépművészeti Múzeum. „A kutatások Egyiptomban, Kairótól délre mintegy 80 kilométerre, a Fajjum-oázis bejáratánál, Lahun településnél lesznek” - mondta lapunknak a Szépművészeti Múzeum egyiptológusa, Horváth Zoltán. A nyolcfős expedícióban egyiptomi, német és brit szakemberek - régészek, földmérők, építészmérnökök - is vannak. Az El-Lahun Survey Project mintegy 1600 hektáros területén található D. Szeszósztrisz fáraó által alapított királyi temetkezőhely és település maradványai. Az uralkodó a középbirodalom idején, Krisztus előtt a 19. században élt. A Kahun néven ismert város - mely a legnagyobb ismert település-lelőhely az egyiptomi kései középső bronzkor időszakából - közelében áll a fáraó téglapiramisa, nyolc masztaba (csonkagúla alakú sírépítmény), és a királyi család tagjai számára vágott aknasírok. Mintegy száz éve W. M. F. Petrie brit archeológus már feltárta a helyet, de meglehetősen felületesen. Az előkerült és Berlinben őrzött papirusztekercsek kutatási joga a magyaroké, amelyben Horváth Zoltán is részt vett. A területen az utóbbi időben kanadaiak kutattak, de az ásatásvezető 2002-ben bekövetkezett halála miatt megakadtak a munkálatok. Az addig feltárt anyag a Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjtemény osztályához került elemzésre. „A lelőhely állapota azóta erősen leromlott, ezért vált sürgőssé az ásatások befejezése” - hangoztatta Horváth Zoltán. A terepmunka mindennapjait egy régészeti blogon bárki nyomon követheti, a munka befejeztével pedig a nagyközönség egy kiállításon ismerheti meg a lelőhely új képét. Az expedíció jelenlegi költsége egyelőre 12 millió forint négy évre. Az egész büdzsét az évi egymilliárdos kerettel bíró Szép- művészeti Múzeum állja, de keresnek külső támogatókat is. ■
