Tolnai Népújság, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-04 / 233. szám
10 HÉTVÉGÉ TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. OKTÓBER 4., SZOMBAT ANEKDOTATAR Bajvívó kölesdiek 1478-ban A Századok 1869. évi 5. száma ismertette a Hazai Okmánytár harmadik kötetében búvó, számunkra érdekes eseményt. „Mesztegnyői Szerecsen György, Gáti Országh Mihály nádor előtt Mindszenti Miklós ellen panaszt tett. Midőn ő Kölesden, saját házánál a király embereivel a király ügyeiben foglalkodnék, néhai Mindszenti János, Zelemér György izgatása folytán, János pécsi püspök több fegyveres szolgájával kölesdi házára ütött, őt minden ok nélkül elfogta, ingóságaitól megfosztotta, a pécsi várba vitette, s ott addig, ameddig neki tetszett, fogva tartotta. Mindezt a felpörös a fehérvári keresztesek s Tolna megye vizsgálati irataival bizonyította, s Mindszenti testvérén, Miklóson, elégtételt keresett. Az alpörös ügyvédje Mindszentit ártatlannak állította, s ártatlan voltáért bajvívásra ajánlkozott. A nádor 1478-ban ítéletet hozott: a pörös felek Budán, őe- lőtte, alkalmatos és szokott helyen sátorokat vonva, a küzdtérre lovas és katonafegyveres viadorokat akként állítsanak, hogy e párviadal alkonyaiig ne haladjon, s amely félnek viadora esti harangozás előtt lóra nem ül, s a bajvívást elmulasztja, azon fél vesztesnek nyilvánítta- tik.” Nem tudjuk, vajon ki győzött. ■ Dr. Töttős Gábor HAJDAN Október negyedikén 155 éve, 1853-ban született Földvári Mihály levéltáros, újságíró, a Tolnavármegye főmunkatársa. 105 éve, 1903- ban szentelték föl szőkébb hazánk legmagasabb templomát Bátaszéken: a plébános, Holdonner Ferenc aranymiséjét tartotta. 95 éve, 1913-ban Szekszárd rendezett tanácsú város képviselő-testülete elfogadta a nagyközséggé való visszafejlesztésre tett javaslatot. Október ötödikén 160 éve, 1848-ban Csapó Vilmos vezetésével 15 000 Tolna megyei és alföldi nemzetőr Ozoránál bekerítette Roth és Filipovics tábornok seregét. Nyolcszáz baba került bölcsőbe szolgálat A krízishelyzetben lévő nők fájó szívvel mondanak le gyermekükről Budavári Zita, a Bölcső Alapítvány kuratóriumi elnöke nem győzi hangsúlyozni: a szervezet nem az örökbefogadókért, hanem az újszülöttek megmentéséért dolgozik. Budavári Kata Budavári Zita, a Bölcső Alapítvány létrehozója folyamatosan ingázik Szekszárd és Budapest között. A krízis helyzetbe jutott várandós nőknek mégsem nehéz vele időpontot egyeztetni, elsőbbséget élveznek mindenkivel szemben. A szervezet kuratóriumának elnöke egyszerre legalább hat-nyolc lánnyal, asszonynyal tartja a kapcsolatot. Budavári Zita mobiltelefonja soha sincs kikapcsolva, beszélgetésünk alatt is meg-megcsörrent. Sokan azért keresik meg, mert hosszú évek után babát szeretnének örökbefogadni. A szervezet azonban nem ilyen céllal jött létre. - Az alapítvány nevében is benne van, hogy az újszülöttekért dolgozunk. Azokért, akik egy nem kívánt terhességből megszületnek - mondja Budavári Zita. - A cél az, hogy ezeknek a babáknak bölcsőt adjunk, és ne a kukában, latrinában végezzék - teszi még hozzá. Az alapítvány 1995 óta segít a krízishelyzetbe jutott várandós nőknek. Budavári Zita az elmúlt másfél évtized alatt tapasztalta, hogy azok a nők is sajnálatra méltóak, akik megölik gyermeküket. - Hogy melyik van előbb: a szegénység vagy a szégyen, nem tudom. Azt azonban igen, hogy ezek az esetek nem úgy zajlanak, hogy a nő csak úgy elteszi láb alól a gyerekét - állítja.- Példaként elég azt a lányt említeni, aki úgy öt éve ölte meg leánycsecsemőjét. Amikor beszélgettem vele, kiderült, hogy leányanyaként már egy kisfiúnak is életet adott. Csakhogy ez a fiúcska nem őt, hanem a nagyanyját szólítja anyunak. Ez a lány úgy érezte, mind a két gyermekét elveszítette. Ez a történet, de több másik is rávilágít: gyakran abból lesz tragédia, ha az anya hazaviszi nem kívánt gyermekét- mondta el az alapítvány kuratóriumának elnöke. Majd másokról is mesélt, arról az asszonyról például, aki közel Budavári Zita eddig több mint nyolcszáz krízishelyzetben lévő várandós nőnek segített élete legnehezebb időszakában Névjegy BUDAVÁRI ZITA fotósként 1969 májusa óta dolgozott, ahogy ő fogalmazott, intenzíven. Ezt a tevékenységét öt éve hagyta abba. 1995-től ideje jó részét a Bölcső Alapítvánnyal kapcsolatos teendők teszik ki. 2003ban Pro Caritate kitüntetést, 2005-ben a Köztársaság. Elnök Érdemérmét, néhány hete pedig a Pannon Példakép Díjat vette át férjével, Kocsis Imre Antallal két gyermeket nevelnek. Kincső tizennyolc éves, Zita tizenkettő lesz. ötvenévesen esett teherbe. Ő azt gondolta, már nem lehet gyereke, mégis lett. Az utolsó pillanatban a szülés után meg is gondolta magát, és megtartotta csemetéjét. Úgy gondolta, felnőtt fiára támaszkodva neveli fel a kicsit. Az anya helyzete nem könnyű, munkát - most már ötven felett egy kicsi gyerekkel - nemigen talál. Olyan is van, aki lányanyaként nem azt teszi, amit a vele egykorúak. Azaz nem bulizik, nem jár egyetemre, viszont szülői értekezletre igen. Az alapítvány eddig több mint nyolcszáz krízishelyzetben lévő várandós nőnek segített élete legnehezebb időszakában. Közülük évente átlagban nyolcán gondolják meg magukat, és végül hazaviszik a babát. Az anyák a legkülönfélébb korúak, és gyakran egészen eltérő szociális háttérrel rendelkeznek. Az viszont közös bennük, hogy amint nő a pocakjuk, szeretnének otthonról eltűnni. Az alapítvány két, menedékhelynek is nevezhető anyaotthont működtet. A szekszárdit 1997 óta, a budapestit úgy két éve. Mindkettő hat személyes. Van, aki egyedül, és van, aki gyerekkel érkezik, nekik egyébként külön szoba jár. Szintén közös ezekben a nőkben, hogy fájó szívvel mondanak le gyermekükről, közöttük van olyan is, aki élete egyetlen gyermekéről. Észérvek alapján döntenek, mégis többségük legalább a szülést követő napon látni szeretné a kisbabáját. - Mindig elmondom, hogy ne döntsenek a szülés előtt arról, hogy látni akarják-e a babát vagy sem. A szülés mindent megváltoztat. Abban a pillanatban, amint a kicsi megszületett, elkezdenek kötődni hozzá. Ezért is szomorú szinte minden esetben, amikor az anyák aláírják a lemondó nyilatkozatot - mondja Budavári Zita. Ez az aktus ugyanakkor az örökbefogadó szülőknek örömteli, bár felettébb zavarba ejtő pillanat. A jogszabályok szerint a Bölcső Alapítvány civil szervezetként a nyílt örökbefogadásokat segítheti. Ez a titkosnál előnyösebb, a sok egyéb mellett azért is, mert a vér szerinti szülő megismerheti gyermeke leendő örökbefogadóját. Ez a bölcsős babák esetében gyakran a lemondó nyilatkozat után egy tartalmas beszélgetésben történik, amikor kissé megismerve egymást mindkét fél megkönnyebbülhet egy kicsit. Később pedig, évek múltával, amikor a gyermek elkezd érdeklődni vér szerinti szülei iránt, egyszerűbb az örökbefogadók helyzete, hiszen a valóságot mondhatják el gyermeküknek. A gyümölcs után jön a törköly szeszfőzdék Az idén nem emelik az adót, de így is sok Jó volt az idei gyümölcstermés, már a szilva is leérett, gyűlik a cefre az edényekben. A megye 24 szeszfőzdéjében folyik a munka. A jó minőségű pálinka feltétele a jó alapanyag. Ehhez azonban szorgos kezekre van szükség, akik leszedik, összeszedik a gyümölcsöt. A megye egyik legnagyobb szeszfőzdéjét Wilhelm Ferenc irányítja Gyönkön. Itt most kezdődik a szezon, mivel a bérfőzetők többsége összevárta a gyümölcs- és a szőlőcefrét. Az idén a tavalyinál jobb évre számítanak, hiszen több volt a gyümölcs is. A piacon egyébként nagy a mozgolódás, főzdéket zárnak be, majd mások újakat nyitnak. A megyében 24 üzem rendelkezik bérfőzetési engedéllyel. Ebből négy végez kereskedelmi főzést is. Bérfőzetésnél a behozott cefréből készítenek pálinkát családi fogyasztásra, melyre nem kerül zárjegy, kereskedelmi főzésnél pedig a szeszfőzde saját termelésben, vagy vásárolt alapanyag alapján keletkezett cefrét dolgoz fel, kereskedelmi célzattal. Ez a pálinka csak zárjeggyel kerülhet forgalomba. A pénzügyőrök folyamatosan ellenőrzik a szeszfőzdéket és azok nyilvántartását. Felhívják a bérfőzetők figyelmét arra, mielőtt a cefrét elviszik a pálinkafőzőkbe, otthon nézzék meg, az év elején mennyi pálinkát főzettek. Nyáron ellenőrizték a szeszfőzdék nyilvántartását, és több Tolna megyei gazdálkodót is megbüntettek, akik arra hivatkoztak, hogy tavalyi cefrét főzettek ki, csak erre januárban került sor. Az idén december 31-ig nem változik a bérfőzetett pálinka adója. Jelenleg a szeszadó ötvenfokos pálinkánál literenként 590 forint. Évente háztartásonként - és nem személyenként, mint korábban - maximum nyolcvanhat literre jár kedvezményes adó. Aki ennél többet főzet ki, annak 86 liter felett 1180 forint adót kell fizetnie literenként. ■ Mauthner I. Wilhelm Ferenc Gyönkön főzi a pálinkát a megrendelők cefréjéből. A bérfőzetők már megkezdték az időpontegyeztetést, a 06-20-5829-606-os, illetve a 74-es körzet 448-787-es telefonszámon lehet bejelentkezni 4 « 4 I Nagy a mozgás, főzdéket zárnak be és nyitnak.
