Tolnai Népújság, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2008-09-07 / 36. szám
6 2008. SZEPTEMBER 7., VASÁRNAP SZTORI A szupernagyi előtt nincs akadály találmány Világdíjat nyert Vári Éva mozgáskorlátozottaknak tervezett szerkezete Vári Éva, a találmány és a díjeső. A 68 éves nagymama minden versenyen díjat nyert, ahova benevezte akadálymentesítő szerkezetét. Ingatlancsalók, avagy hogy nem lett Agostyánban falusi turizmus? A Tatától öt kilométerre fekvő Agostyán ugyan csodálatos fekvésű és mikroklímájú arborétumáról híres, de a gyanú szerint egészen más szándékkal kereste fel a településen ingatlant áruló lakókat egy budapesti székhelyű ingatlanforgalmazó cég területi képviselője még tavaly nyáron. Az apróhirdetésre jelentkező kuncsaftoknak meggyőzően és mosolyogva adta elő, hogy a környéken egy német befektetői csoport 57 házat akar megvásárolni egy grandiózus falusi turizmusos üzlethez. „Tőlem regisztrációs díjként hatezer forintot, értékbecslésre pedig 48 ezer forintot kért el. Tudok olyan emberről is, akitől viszont ügyvédi költségre 300 ezer forintot is átvett” - mesélte lapunknak Thury Mária. ■ Regisztrációs díjként akár több százezer forintot csaltak ki. Teltek, múltak a hónapok, azonban a németek csak nem akarták Agostyánban befektetni az uniós eurójukat. Pedig igazán megtehették volna, hiszen a török pusztítás után würzburgi és bambergi németekkel népesítették újra a falut. „A területi képviselő ha felvette a telefonját, akkor mindig csak ígérgetett, de sem szeptemberben, sem októberben nem jött senki megnézni a házamat. Novemberben pedig állítólag a rossz idő miatt mondták le az utat” - mondta Thury Mária. Tőle tudtuk meg Wessely Péter telefonszámát is, aki a hölgy állítása szerint országos körözés alatt áll. „Az igaz, hogy már nem dolgozom a cégnél, de nem állok körözés alatt. Nem saját magamnak szedtem be a pénzt, hanem a cégnek. A befektetőkért pedig én nem tudok garanciát vállalni” - szögezte le az egykori területi képviselő. Ezek után tárcsáztuk az ingatlanforgalmazó cég számát. Az iroda nem szűnt meg, nem költöztek el ismeretlen helyre. „Feljelentést tettünk augusztusban sikkasztás és okirat-hamisítás miatt. Mi elhatárolódunk a volt alkalmazottunktól, aki a saját szakállára dolgozott. Viszont nem értem, hogy lehet még szabadlábon” - értetlenkedett Kelemen Zsolt ügyvezető. ■ Vég M. A feltalálónők első világ- kiállítását a magyar Vári Éva nyerte meg Szöulban. A nyugdíjas vegyész, aki egyébként a mezőny legidősebb tagja volt, egy a kerekes székesek mindennapi életét könnyítő találmánnyal lett a legjobb. Fábos Erika Vári Éva vegyészként új gyógyszerek fejlesztésében és a használatban lévő készítmények hatásainak vizsgálatában is részt vett. De nem csak a munkában, otthon is mindig új dolgokon törte a fejét. A nyugdíjas feltaláló azt mondja: egykori hivatásának és annak köszönheti újító vénáját, hogy háztartást vezetett. „Nagyon szeretek sütni-főzni, “ és mindig azon törtem a fejem, | hogyan lehetne leginkább leegyszerűsíteni a teendőket a konyhában - mondta Vári Éva.- Éppen ezért a legtöbb receptet a saját módszereim alapján írtam át, és kitaláltam sok új ételt, konyhai eljárást is. Az újító, jobbító szándék tehát innen van, a kitartást pedig, amely egy feltalálónak Magyarországon elengedhetetlen, a tudományból hoztam magammal.” Vári Éva utazni is szeret. Eddigi legsikeresebb találmányát pedig éppen ennek a szenvedélyének köszönheti. „Tavaly Olaszországban jártam, ahol egy raktárnál azt láttam, hogy a munkások a lefűrészelt rekeszekből építettek rámpát a lépcsőkre, és azon tolták fel az árut - mondta Vári Éva. - Jó alaposan megnéztem magamnak, mert nagyon ötletesnek tűnt. Egyszerű volt, és nagyon sokat segített a munkásoknak, ezért megragadt bennem. Amikor aztán azt láttam a budapesti utcán, hogy egy kerekes székes ember kínlódik, hogy feljusson egy lépcsőn, eszembe jutott, amit láttam. Hazamentem, elkezdtem raj- zolgatni, szabni, varrni, majd összeállt a fejemben egy olyan szerkezet, amely hasonlított ahhoz az olaszországi kezdetleges dologra. Rögtön mégkértem az unokámat, hogy rajzolja le nekem, amit kitaláltam.” A találmányt Lego-módszer- rel egy óra alatt össze lehet rakni, olcsóbb, mint bármelyik másik megoldás, bármikor fel lehet szerelni a lépcsőkre, és mivel az eszköz használt gumikból készül, környezet- védelmi jelentősége is nagy. Az sem mellékes, hogy egy beépíthető fordítónak köszönhetően a hosszú és a szabványnál meredekebb lépcsőknél is alkalmazható. A találmányt többen látták, és mindannyian biztatták a lelkes nagymamát, hogy pályázzon vele versenyeken. A szöuli világkiállítás volt az első megmérettetés, rögtön sikerrel. Ötven ország több mint száz feltalálójának munkái közül ez nyerte el a nagydíjat. Ráadásul Vári Éva volt a legidősebb a mezőnyben, így arra is büszke, hogy a fiatalabbakat is megelőzte. „Pénzjutalom nem járt az elismerés mellé, de óriási reklámértéke van. Nagyon sokan kerestek azóta, és a nagydíjjal az is együtt járt, hogy sok helyre hívnak. Utazni pedig nagyon szeretek, tehát nekem az önmagában is élmény, hogy eljuthattam néhány országba. Most egy gyártóval tárgyalok, aki szeretné megvalósítani amit kitaláltam, mert az lenne a legjobb az egészben, ha használat közben is láthatnám a találmányomat. Bizakodom, bár túl jó tapasztalatok nincsenek. Magyarországon valahogy nincs megbecsülése a feltalálóknak. Szöulban több ország feltalálójával beszélgettem. A legtöbb helyen az állam úgy segíti a feltalálóit, hogy vállalja a szabadalmaztatás és a prototípusgyártás költségeit. Ez nagy dolog, itthon is szükség lenne rá. A magyar elme ugyanis híresen kreatív, ha támogatnák, bizonyára sok jó dolog születhetne belőle, és nem kéne külföldön megvalósulnia, amit Magyarországon találtak ki. Én mindenesetre azóta szárnyakat kaptam, és már az újabb ötlet is megszületett a fejemben. A 13 és 17 éves unokámmal nagyszerű csapatot alkotunk, segítenek mindenben. Én agyalok, ők rajzolnak és titkot tartanak. Addig ugyanis, amíg nincs meg a szabadalom, vigyázunk az ötletünkre, aztán meg persze azért drukkolunk, hogy minél többen megismerjék. A golyóstoll, a gyufa és a számítógép is magyar feltalálóknak köszönhető szódát a világon elsőként Jedlik Ányos István természet- tudós, tanár, feltaláló és bencés szerzetes készített 1826- ban, hogy rendtársait meglepje. Később a tervei alapján épült fel az első szikvízüzem is. Az elektromos áram elektromágneses hatásának órai bemutatására építette meg azt a szerkezetet, amely egy dinamó, vagyis elektromotor volt Jedlik nem ismerte fel ennek jelentőségét, és 1867-ben Wemer Siemens és Charles Wheatstone nyújtott be rá szabadalmat az első golyóstollat Budapesten gyártották Bíró László József az 1930-as években találta ki. Szabadalmát az angol kormány vásárolta meg, angol nyelvterületen a golyóstollat ma is gyakran „biro” vagy „biro pen” néven emlegetik. A gyufát Irinyi János egyik professzorának sikertelen kísérlete kapcsán találta ki 1836-ban szabadalmaztatta találmányát, amelyet eladott egy Römer István nevű gyufagyárosnak, a kapott pénzből külföldre ment tanulmányútra, majd megalapította az első magyar gyufagyárat 1839-ben Pesten. A SZÁMÍTÁSTECHNIKÁBAN használt flopit Jánosi Marcell fejlesztette ki a budapesti Rádió- technikai Gyárban. Amikor a hajlékony lemez szabadalmi ideje lejárt, Jánosi nem hoszszabbította meg. Elsőként az amerikai IBM, majd egy japán gyár is elkészítette saját márkás flopilemezét. A TELEFONKÖZPONTOT Puskás Tivadar találta fel Az elsőt 1878-ban Bostonban és Párizsban építették meg. A HELIKOPTER is magyar találmány. Fejlesztését ugyan a világ több országában egyszerre végezték, de az elsőt 1917-ben Kármán Tódor és Asbót Oszkár tervei alapján építették meg. A számítógép szintén fokozatos fejlesztés eredménye, ám Neumann Jánost szokás az univerzális számítógép atyjának tekinteni, aki szintén magyar volt. Fazakas szerint még a plafon is példamutató módon szakad Brüsszel A quaestori hivatal vezetője szerint nálunk nem uralkodnak balkáni állapotok az uniós pénzek körül Strasbourg helyett Brüsszelben tartották az EP-plenárist. Tiltakozókkal. Fazakas Szabolcs EP-képviselő úgy látja, az Európai Unió példamutató rugalmassággal kezelte a Strasbourgban kialakult a váratlan helyzetet.- Augusztusban a strasbourgi ülésterem álmennyezetéből leszakadt egy nyolctonnás darab, így az e heti plenáris ülést Brüsszelben tartották. Milyen visszhangja volt ennek?- Sajnos a szeptember 22-én esedékes strasbourgi hetet is el kell halasztanunk, mivel a vizsgálatok még legalább két hétig a. eltartanak. A kialakult helyzet 1 egyaránt okoz gyakorlati és poli2 tikai problémákat. Gondolhatjuk, mekkora bevételkiesést jelent ez a helyi kiszolgálószemélyzetnek, mekkora gondot okoz a sajtónak.- Ezek gyakorlati gondok, ám említett politikai okokat is.- Igen, az úgynevezett „strasbourgi kirándulási cirkuszról” van szó. Sokan megkérdőjelezik, hogy tényleg Strasbourg- ban kellene-e tartani ezeket az üléseket. A költségességére és az időkiesésre hivatkoznak. Most ezek a vélemények ismét felerősödhetnek. Az már körvonalazódni látszik, hogy mindez forró témája lesz a 2009-es európai parlamenti választásoknak. Az biztos, hogy a tagországok tanácsának el kell majd gondolkodnia a strasbourgi jelenlét szükségességén.- Miként küzd az unió a korrupció ellen?- Ellentmondást nem tűrően. A legfontosabb eredményünk a nemrégiben meghozott románbolgár döntés. A két országban a helyzet nem volt garancia arra, hogy a kedvezményezettek korrekt módon megkapják a pénzüket. Ezért jelentős összegek kifizetését függesztettük föl. Ilyen még nem fordult elő az EU történetében. Noha hazánkban nem uralkodnak balkáni állapotok az uniós pénzek körül, az ilyen döntések figyelmeztető erejűek. ■ Kun Tamás Névjegy született: 1947. október 26-án Budapesten fontosabb posztjai: az Európai Parlament MSZP-s képviselője, az EP quaestori testületének jelenlegi elnöke, a költségvetési és a költségvetési ellenőrzési bizottság tagja
