Tolnai Népújság, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2008-09-07 / 36. szám

5 2008. SZEPTEMBER 7., VASÁRNAP KÖZÉLET mMMmmmmmmmmmmmmmmMmmmmMMmmmmmMMmmmmmmm Napszúrástól pereskedésig: épül a híd megyeri híd Már átadásra készülnek az építők, de a környékbeli települések még tiltakoznak Százméteresre építették a híd beüvegezett pilonjait, ez magyar rekord. Az Erzsébet híd tartóoszlopainál háromszor magasabbak. Továbbra is kérdés, hogy kaphat-e ideiglenes forga­lomba helyezési enge­délyt a 62 milliárd forint­ba kerülő Megyeri híd. Vég Márton Csak papíron létezik a Sziget­monostort Szentendrével ösz- szekötő kis híd. Márpedig en­nek megépítése szerepel a Megyeri híd építési engedélyé­nek feltételei között. A kis híd megépítését bírósági döntéssel írták elő a beruházónak, aki azonban túl drágának tartotta a lehajtót a Szentendrei-szigetre. Az érintett települések pedig nem tudtak megállapodni a hídfők helyéről sem. Egy biztos: szeptember 13-án nyílt nap lesz a Megyeri hídon, | bárki átsétálhat Újestről Buda- £ kalászra. A műszaki átadás is lezajlik szeptember 17-ig, és a hónap végére minden készen áll, hogy az autósok birtokba ve­gyék Budapest legújabb hídját. Elvben ennek semmi akadá­lya, csütörtöki ottjártunkkor ugyanis már az utolsó simításo­kat végezték rajta a munkások. Az ipari alpinisták a gyenge szellővel dacolva éppen az utol­só üvegtáblákat erősítették a messziről is jól látható, száz mé­ter magas pilonokba, igaz, arra nem tudtak logikus magyaráza­tot adni, miért kell oda üveg. „Csak, mert így tervezték.” A festésből is hátravan, még egy tekintélyes szakasz. Az ál­talunk szóra bírt piktor szerint a munka jól halad, az ütemezést nem borította fel, hogy nemrég legalább száz autó károsodott, mert az erős szél a híd fehér fes­tékét a közelben álló kocsikra fújta. „Minden összejött. Arra, hogy megfordul és felerősödik a szél, nem tudtunk felkészülni” - így a magyarázat. Néhány helyen még a korláto­kat is hegeszteni kell, ami a tűző napon embert próbáló feladat. Egy cigiszünetet tartó munkás, aki magát szerényen az ország legjobb hegesztői közé sorolja, arra panaszkodik, hogy június óta cirka hétszer kapott napszú­rást, de napernyőt hiába kértek. „Díszkivilágítást is kap a milliár­dosok hídja, de az senkit nem zavar, hogy céltalan és értelmet­len volt a munkánk, mert Budán a semmibe vezet.” Ott ugyanis még nyoma sincs az MO-s kör­gyűrűnek. Becslések szerint 67 ezer au­tó halad majd át naponta a Me­gyeri hídon Budakalászra és Szentendrére. Előbbi közútjait és lakosait, utóbbi történelmi belvárosát félti a zajtól és a for­galomtól. Szentendre Szigetmo­nostorral közösen azért is ágál, mert a hídépítési engedélyében szerepel egy a két település kö­zötti autós híd megépítése. Más­fél éve meg is egyeztek, hol le­gyen a híd, ám ott egy honvédsé­gi kiképzőbázis van. A Honvé­delmi Minisztérium azonban ragaszkodik a területhez, ráadá­sul a lőtér olyan közel lenne a tervezett úthoz, hogy a lőgya- korlatok komolyan veszélyez­tetnék a közlekedést. Ettől dé­lebbre, a szigetmonostori vízbá­zisvédelem miatt lehetetlen hi­dat építeni, ettől északra pedig Szentendre tiltakozott az autós híd öüete ellen. Ők csak kerék­páros hidat akarnak a kompát­kelőtől nem messze. A közleke­dési minisztérium is ezt az ol­csóbb megoldást pártolja. En- gesztelésül viszont újakra cse­rélnének két kompot, és új busz-, valamint hajójárat indul­Eltűnnek a kamionok Budapest útjairól FELLÉLEGEZHET fél Budapest, szeptember 16-án ugyanis át­adják a forgalomnak az MO-s gyorsforgalmi út Ve- cséstől az M3-OS autópályáig tartó 26,5 kilométeres szaka­szát, amely csatlakozik a Megyeri hídhoz is. Az MO-s körgyűrűn az átadás után összesen 80 kilométeren le­het közlekedni. Tehát a Hun­gária körúton évtizedek óta dübörgő vagy az állandósult dugókban araszoló kamionok ezentúl már nem a vámson keresztül, hanem az MO-son érhetik el az M3-as autópá­lyát Igaz, jelentős részük a főváms építkezéseire tart, így a kamionok nem tűnnek el végleg Budapest útjairól. na Szigetmonostorba, ahova a javaslat részeként mentő- és tűzoltóállomás költözne. Talán okosabbak leszünk szeptember 9-én, amikor a szentendrei képviselők foglal­nak állást az ügyben. A döntés­től függetlenül országos botrány lenne, ha a közlekedési hatóság nem adná meg az ideiglenes en­gedélyt a Megyeri hídnak. A te­lepülések ezt utólag megtámad­hatják a bíróságon, de akkor már senki sem parancsolhatná le az autókat a hídról. HIRDETÉS Térjünk át Pétisóra! Pétisó9 Genezis az éltető erő A Pétisó hazánkban 1931 óta közismert és elterjedt nitrogéntartalmú műtrágya. Nyugat-Európában használata egyre inkább kiszorítja a nálunk még népszerű ammóniumnitrátot. Nem véletlenül, hiszen számos tulajdonságát tekintve előnyösebb hatású. Az alábbiakban összefoglaltuk mindazokat a tényezőket, amelyek miatt egyre több gazda teszi le a voksát a Pétisó mellett. Gyorsan beoldódik Az ammóniumnitrát higroszkópos (nedvszívó) vegyület, vagyis a levegő nedvességéből vizet képes felvenni. A tiszta ammóniumnit­rát vizet vesz fel, ha a levegő relatív nedvességtartalma 63% felett van, és szárad, ha a levegő relatív nedvességtartalma 63% alatt van. Az ammóniumnitrát higroszkópossága a műtrágya tárolása során káros tulajdonság, de előnyös lehet a műtrágya kiszórása után. A száraz talajra kiszórt műtrágya nedvességfelvétellel elfolyósodik. A Pétisó higroszkóposságát is lehet különböző adalékokkal fokozni, Így a levegő alacsonyabb relatív nedvességtartalmánál (pl. 55 %- nál) is vizet képes felvenni, ezáltal gyorsabban beoldódik a talajba és hat a növényre. Jói raktározható Az ammóniumnitrát-tartalmú műtrágyák ezzel együtt hajlamosak a tárolás során az összetapadásra is. Az összetapadás úgy jön létre, hogy a műtrágya a levegő nedvességéből vizet vesz fel. A mű­trágyaszemcsék felületén telített sóoldat keletkezik. Az oldat magasabb hőmérsékleten több sót tud oldatban tartani. A napi hőmérsékletváltozás során az éjszakai lehűlésnél az oldhatóság csökkenése miatt só válik ki kristályos formában. A kristályok kristályhidakat alkotnak, amelyek a szemcséket összekötik. Ez az összeköttetés maradandó, a továbbiakban már nem szűnik meg, vagyis a szemcsék tapadása létrejött A Pétisó gyártása során a szemcsék felületére tapadásgátló szert is adagol a Nitrogénművek Zrt„ amellyel ez a veszély jelentősen csökken. Így a dolomittal készített Pétisó kevésbé hajlamos a tapadásra, mint az AN-34 műtrágya. Magas szemcseszilárdság és hőfoktűrés A műtrágyaszemcsék szilárdsága a műtrágya tárolása és anyagmozgatása során sem közömbös. Az alacsony szilárdságú szemcsék tőrnek és porlódnak. A Pétisó műtrágyában különböző adalékok vannak, ilyen elsősorban az ammónium-szulfát, a kalcium-nitrát és a magnézium-nitrát. Az ammónium-szulfát a szemcsék szilárdságát növeli, a magnézium-nitrát pedig a műtrágya hőfoktűrési hajlamát javítja. így a Pétisó a dolomit- bekeverés hatására nagyobb szilárdsággal rendelkezik, mint az AN-34 műtrágya. A Pétisó szilárdsága csaknem kétszerese az ammóniumnitrát-szemcsék szilárdságának. Nem robbanásveszélyes Az ammóniumnitrát különböző szennyezők (elsősorban szerves­anyagok, kloridok és fémek) hatására robbanásra hajlamos. A Pétísó esetében azonban a dolomit töltelékanyag bekeverése ezt a veszélyt megszűnteti, így az sem ütésre, sem dörzshatásra nem érzékeny. Emiatt is előnyösebb a Pétísó használata az ammóniumnitráttaí szemben. Talajjavító hatású savanyú talajon A Pétisóban található dolomit hatására nő a talaj kalcium­koncentrációja és pH-értéke, tehát semlegesítő hatású. Ennek eredményeképpen' javul a talaj szerkezete, nő a nitrogén- és foszforszolgáltató képessége és mikroelem-készlete, és a talajélet is élénkül. Ezáltal nagyobb termésmennyiséget és jobb termés­minőséget érhetünk el. Növeli a növény stressztűrő képességét A Pétisó dolomíttartalma révén kalciumot és magnéziumot juttatunk a talajba. A kalcium a gyökér normális növekedéséhez elengedhetetlen, amely a növény aszálytűrő képességének a záloga. A magnézium a klorofill alkotórésze, szerepe van bizonyos enzimatikus folyamatokban. A szénhidrát-anyagcserében és a sejt­légzésben kimagaslóan nagy az élettani hatása. Magasabb termésátlag, fehérje- és sikértartalom Az alábbi őszibúza hároméves mérésátlagok kilúgozott barna erdőtalajon, de az ország minden megyéjében a TAKI irányításával folyó kísérleteink eredménye: KEZELÉS SZEMTERMÉS (kg/ha) FEHÉRJE (%) nedves síkér (%} Phkci ► Kontroli 2325 12,3 26,4 4,29 ► Ammóniumnitrát 100 kg/ha N 3188 13,3 28,3 4,16 ► Pétisó 100 kg/ha N 3675 13,5 28,9 4,32 Ajándék a termőföldnek EGY APRÓ SZEMCSE - NAGY AJÁNDÉK A TERMŐTALAJNAK. A PÉTÍSÓ A2 EGYIK LEGELTERJEDTEBB MŰTRÁGYA MAGYAR- ORSZÁGON, DE SOKAN MÉG MINDIG AZ AMMÓNIUMNITRÁTOT HASZNÁLJÁK. NYUGAT-EURÓPA MÁR VÁLTOTT - VÁLTSON ÖN IS. HISZEN A PÉTISÓ... •ebből 2% vízoldható, **ebböl 1,5% vízoldható javítja a savanyú talajokat gyorsan beoldódik jól raktározható növeli a növény stressztűrő képességét szemeseszilárdsága és hőfoktűrése magasabb nem robbanásveszélyes magasabb terméshozamot, jobb minőséget eredményez 39°/o hasznosuló tápanyagot tartalmaz (Nitrogén 27% + 7% CaO* + 5% MgCT) Most Ön is jobb eredményeket érhet el, ha Pétisóra vált. ■ Dós. János ► 30/630-9644 / «Goda lás/ló ► 30/630-9645 / ■ Sípos József ► 30/630-964« ■ Gyetvai Edina * 30/630-9646 / ■ Dobos Usziö ► 30/630-964/ / ■ Németh Balázs * 30/630 9649 ■ Osztályvezető: Király József ► 30/830-9631 NITROGÉNMŰVEK ZRT. • 8105 Pétfürdő, Hősök tere 14. • Tei: 88/620-100,180 • Fax: 88/620-102,181 • www.nitrogen.hu • nrt@nitrogen.hu • A Bige Holding csoport tagja

Next

/
Thumbnails
Contents