Tolnai Népújság, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-08-31 / 35. szám

2008. AUGUSZTUS 31, VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ Sztárkántorok a zsinagógában Ifesztivál Sok koncertre már nem lehet jegyet kapni, a közönség őrjöng i Égi hang a zsinagógában A showman kántor David D’Or olyan kivételes hangi adottságokkal rendelkező izraeli művész, aki harmonikusan építi be a klasszikus, pop-, klezmer- és világzene elemeit saját, egyedi, mégis könnyen befogadható stílusába. Egyedülálló sikerét ékesen bizonyítja nyolc arany- és platinaalbuma. Előadásait szerte a világon izraeli együttese, illetve olyan világhírű zenekarok kísérik, mint például a Római, Francia, Bécsi vagy Londoni Filharmonikusok. (Ma: Dohány utcai zsinagóga, 19 h) Vira Lozinsky, a moldovai születésű énekesnő a fiatal énekesgeneráció vezéregyénisége, 2003-ban lett a Klezmer-Sphil tagja, akikkel Izrael valamennyi jelentős fesztiválján bemutatkozott énekes szólistaként. Lozinsky repertoárján elsősorban népdalok, valamint olyan klasszikus és modern jiddis szerzők dalai szerepelnek, mint Manger, Gebirtig és Greenbalt. Évek óta a zeneszerző és zongorista Regina Drikerrel dolgozik. (Szeptember 4., Rumbach utcai zsinagóga, 19h) Dudu Fischer, a fesztivál egyik legnagyobb sztárja egy különleges show-műsorral érkezik a Dohány utcai zsinagógába. Az előadást Izrael 60 éves fennállása alkalmából mutatta be a Tel Aviv-i operaházban az idén. Az izraeli előadóművész, aki jelenleg a New York-i zsinagóga kántora, a Jeruzsálem című, tizennyolc dalból álló műsorát adja elő. A dalok műfajilag is igen változatosak: a klezmer, a világzene és a dzsessz is előkerül bennük. (Szeptember 7., 19 h) A középkor és a reneszánsz slágerei A harmonika virtuózai Hogy a középkorban mit dúdoltak az átlagemberek munka közben? A Lucidarium koncertjén megtudhatjuk, hiszen ez Európa egyik legrangosabb régi zenei együttese. Koncertjük programját a jiddis költészet legfontosabb kézirataiból Wumnsi Eisak Wallech állította össze. Sok közülük a kor legna­gyobb slágerei közé tartozott: zsoltárok, szatirikus énekek, a Purim és az esküvők dallamai csendülnek fel. (Szeptember 4., Olasz Kultúrintézet, 19h) Az Adler Trio az izraeli kulturális élet egyik legismertebb harmonikaegyüttese. A triót 1962-ben alapította két izraeli testvér, Drod és Danny Adler. 1975-ben Jacob Kol basszharmonikás csatlakozott hozzájuk, és azóta is együtt játszanak. A trió a későbbiekben Danny Adler lányával, Michael Adler-Gronich harmoni- kással bővült ki. Az Adler Trio az Egyesült Államoktól Japánig népszerű. Az együttes eddig 13 albumot készített. (Szeptember 2., Olasz Kultúrintézet, 19 h) T Szombaton kezdődött és szeptember 8-áig tart a XI. Zsidó Nyári Feszti­vál. Vadas Verával, a ren­dezvény igazgatójával az idei újdonságokról beszélgettünk. Hegedűs V. Rita- Mennyiben más a mostani fesztivál?- Mindig igyekszünk valami újdonsággal előrukkolni. Idén Bulizóna címmel beiktatunk egy új helyszínt, az A38-as hajót. Kifejezetten fiataloknak szervezünk itt rendezvényeket, szeptember 7-én a Vodku és Besh o droM együttes ad itt kon­certet. Először fordul elő a fesz­tivál történetében, hogy kétna­pos klezmerkoncert-maratont rendezünk a Dohány utcai zsi­nagógában. Erős a fesztivál kép­zőművészeti vonulata is. A Len­gyel Intézetben Andrzej Wajda grafikai kiállítása igazi kurió­zumnak számít, míg a Szlovák Intézet a Kortárs Festészeti Triennálénak ad helyet. Ilyen programjaink a korábbi feszti­válokon még nem voltak. Ki­emelném még az Adler Trio kon­certjét az Olasz Kultúrintézet- ben. Ők izraeli harmonikások, gazdag repertoárjuk a klasszi­kus zenétől a popig, a soultól a countryn át a zsidózenéig ter­jed. Reméljük, ők is a közönség kedvenceivé válnak, és vissza­térő vendégei lesznek a feszti­válnak.- Melyik rendezvényre a leg­nagyobb az érdeklődés?- Az összes jegy elfogyott Szalóki Ági és Palya Bea kon­certjeire. Plusz egy előadást kel­lett szerveznünk, mert őrjöngött a közönség. Ezenkívül a Buda­pest Klezmer Band, Dudu Fischer, David D’Or, László Bol­dizsár és a Cotton Club Singers előadásai is nagy érdeklődésre tartanak számot.- Ön melyik programot akar­ja mindenképpen megtekin­teni?- Bármennyire is lehetetlen­nek tűnik, igyekszem az összesét megnézni. De talán a Nemzetközi Kántorkoncertet vá­rom leginkább, hiszen igazi ku­riózumnak számít. A kántormű­vészet ugyanis az érett korú mű­vészekről híres, de nálunk két huszonéves kántor lép fel, az amerikai Azi Shwartz és az izraeli Yaakov Lemmer.- Idén olcsóbbak lettek a je­gyek. Sokallták a nézők a belépődíjakat?- Drágállták a nézők a jegye­ket, hiszen ha egy 3-4 tagú csa­lád megy el egy programra, az már jelentős összeget tesz ki. Ezért most 30 százalékkal csök­kentettük a jegyárakat, így a leg­drágább jegy 6000 forint lesz, de már 1000 forintért is lehet jegyet kapni. Nyolc év után visszatér az AC/DC BÁR MÁR A LEGELSZÁNTABB rajongók sem bíztak benne, új albumot készített a le­gendás rockbanda, az AC/DC. A lemez október 20-án jelenik meg, ezt köve­tően a zenekar másfél évig tartó turnéra indul. A leme­zen 15 dal hallható. A denevérrel nyit a Paulay Ede Színház augusztus 30-án megnyílik a Paulay Ede Színház Tokaj­ban a Miskolci Nemzeti Színház vendégjátékával, Strauss A denevér című operettjével. Az egymilliárd forintos beruházással elké­szült színház konferenciák helyszínéül is szolgál majd. Budapestről tudósít a Mezzo televízió SZEPTEMBER 14-ÉN - a dzsessz műfajában először - magyar vonatkozású kon­certfelvétel készül a francia zenei adó, a Mezzo televízió részére a Budapest Jazz Clubban. A koncerten a tíz­éves Transform Quintet a világhírű Joey Calderazzó- val lép fel. Günter Grass befejezte önéletrajzi regényét JÖVŐ HÉTEN KERÜL a német boltokba Günter Grass ön­életrajzi regényének befeje­ző kötete, amely várhatóan új részleteket tár fel a Nobel-díjas író a náci párt fegyveres alakulatához, a Waffen SS-hez fűződő múlt­járól. Grass két évvel ezelőtt beszélt először arról, hogy a világháború végén tagja lett a szervezetnek. Günter Grass befejezte könyvét r MAGYAR PAVILON Nemzetközi alkotócsoport képviseli Magyarországot az építészeti biennálén, Velencében All. Velencei Nemzetközi Építé­szeti Biennálé magyar pavilonjá­ban a doubleNegatives Architec­ture nemzetközi csoport Corpora in Si(gh)te projektjét állítják ki. De hogy mit jelent? Petrányi Zsolt, a Műcsarnok főigazgatója, a magyar pavilon nemzeti bizto­sa elmondta, hogy a nyertes mér­nökcsapat az építészet teoretikus kérdéseit vizsgálja. E szerint az építészet állandó konstrukciók­ban gondolkodik, holott minden épület változó igénybevételnek van kitéve (például változik a hő­mérséklet, a szélerősség, az épü­lettel kölcsönhatásban lévő em­berek száma). A japán, svájci és Maróy Ákos és Július Gyula sze­mélyében magyar szakemberek­kel is büszkélkedő csapat kidol­gozott egy olyan szoftverrend­szert, amely képes ezt a változó karaktert kimutatni. „Velencében a házak és a környező fák tetejé­re érzékelőket szerelnek fel. Ezek továbbadják egymásnak azokat az információkat, amelyeket a helyről be lehet gyűjteni. Ebbe az információhalmazba helyezik a velencei biennálé magyar pavi­lonjának épületét.” A magyar pavilonban ezt az adathalmazt modellezik. Tehát a néző egy körpanorámás kivetítőn azt láthatja, hogy a külső térben az emberek milyen épületet gene­rálnának a mozgásuk során. „A program azt mutatja meg, hogy mi lenne, ha az épületnek módja A pavilon látványterve. A jövőben igényeinkhez alakulnak az épületek? A velencei biennálé A VELENCEI BIENNÁLÉ a Világ egyik legelismertebb kulturá­lis eseménye. Hetven ország alkotói vesznek részt a művé­szeti, politikai és társadalmi seregszemlén, amelyet 1895- ben az akkori modem képző­művészet elismertetésének cél­jából rendeztek meg először. A Nemzetközi Építészeti Bien- nálét idén 11. alkalommal rendezik meg. Tavaly a képző- művészeti biennálén Andreas Fogarasí és a magyar pavilon kapta a legjobb nemzeti pavi­lonnak járó Aranyoroszlánt lenne az emberek igényeinek megfelelően átalakulni” - tette hozzá a nemzeti biztos. Elmond­ta: az alkotók szerint ha egy épü­letnél meghatározzák azokat a szerkezeti pontokat, amelyekre szükség lesz a struktúrában, ak­kor már közelebb kerülnek egy megvalósítható épülethez. „Az építészet rohamléptekben fejlő­dik, sok meglepetést fog okozni a következő ötven évben. Ennek a bölcsőjénél vagyunk jelen.” Az olasz pavilonban is talál­kozhatunk magyar alkotóval; itt Somlai-Fischer Szabolcs, a 2006- os re:orient című kiállítás koor­dinátora olyan mesterekkel állít ki, mint például Zaha Hadid vagy Jacques Hercog. ■ HVR I

Next

/
Thumbnails
Contents