Tolnai Népújság, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-08-03 / 31. szám

2008. AUGUSZTUS 3., VASARNAP SZTORI 5 Politikus-nyelvtudás: nullától felsőfokig diplomácia Van államtitkárunk öt nyelvvizsgával, és sok képviselőnk minden nyelvtudás nélkül Sok tekintetben hasonló a magyar politikusok nyelvtudása a lakosságé­hoz. Bár egyesek ki­válóan beszélnek akár több nyelven is, még mindig sok olyan kép­viselőnk van, aki bajban lenne, ha idegen nyelven kellene megszólalnia. Ambrus Vilmos Közismert, hogy a magyarok ide- gennyelv-tudása a többi európai uniós országhoz képest rendkí­vül gyenge: felmérések szerint a lakosság 29 százaléka beszél va­lamilyen nyelvet. Nincs ez más­ként pobtikusaink körében sem: bár vannak, akik magas szinten beszélnek akár több idegen nyel- | vet is, sok képviselőnk bizony | bajban lenne külföldön. Görög | Ibolya protokobszakértő lapunk J kérdésére azt mondta, a fiata- § labb, vagyis a 3040 évesek gene­rációjához tartozó pobtikusok jobban tudnak valamilyen ide­gen nyelven, hiszen közülük töb­ben is külföldön tanultak. „Po­litikusaink elsősorban angolul vagy németül beszélnek. A szo­cializmusban viszont érthető módon az orosz volt az idegen nyelv, MSZMP-tagok és párt­vezetők részére tartottak is orosz nyelvi képzéseket Moszkvában”- mondta a szakértő. Ám akkor is volt, aki nem beszélte még a szocialista tábor „közös” nyelvét sem: Kádár János például sem­milyen nyelven nem tudott. Utódja, Grósz Károly beszélt oro­szul, az olyan, akkor fiatalnak számító MSZMP-sek pedig, mint Németh Miklós és Medgyessy Péter, nyugati nyelveket is ta­nultak. Ha osztályozni kellene mosta­ni politikusaink nyelvtudását, minden bizonnyal Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium ál­lamtitkára kapna csillagos ötöst. Vadainak angolból és spanyolból felsőfokú, franciából, oroszból és norvégból középfokú nyelvvizs­gája van. De a kiváló tanulók kö­zé tartozna Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője, aki ango­lul felső, szerbül és horvátul kö­zépfokon, franciául pedig társal­gási szinten beszél. Ötöst kapna nyelvtudására értékelésünk sze­rint Szijjártó Péter Fidesz-szóvi- vő is felsőfokú angol-, középfokú Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szinkrontolmács segítségével hallgatja szlovák kollégája szavait Pozsonyban. Angolul magabiztosan beszél. német- és társalgási szintű orosznyelv-tudásáért. Szintén a legjobb nyelvtudású politikusok közé kell sorolni Hiller Istvánt. Ő a bizonyítványához talán még külön dicséretet is kapna felső­fokú latinnyelv-vizsgájáért - még akkor is, ha ennek a nyelv­nek a nemzetközi tárgyalásokon minden bizonnyal nem veszi sok hasznát. Azonban olaszul közép­fokon beszél, ami mellé ott van még társalgási szintű angol- és tárgyalási szintű németnyelv-tu- dása. Igyekszünk szigorúak len­ni, de a nagyon jó nyelvtanulók­nál kell megemlíteni Magyar Bá­lintot, aki angolból felső-, orosz­ból középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, illetve Demszky Gábort: ő angolul és németül tárgyalóképes. A jók között van Kóka János középfokú angol- és németnyelv-vizsgájával, vala­mint Lendvai Ildikó, akinek an­golból és oroszból van hasonló nyelvvizsgája. Értékelésünkben az egy ide­gen nyelvet beszélő politikusok következnek. Gyurcsány Fe­rencnek tárgyalási szintű angol­tudása van, mellette Fodor Gáborról, Szekeres Imréről és Varga Mihályról mondható el ugyanez. Műiden bizonnyal a gyenge ta­nulók közé tartozna Áder János, az Országgyűlés volt fideszes el­nöke. Áder képviselői adatai kö­zött egy diszkrét alapfokú németnyelv-vizsga szerepel. „Ez az egyik fogyatékosság, amit pó­tolnom kell” - mondta egyszer nyelvtudásáról kritikusan a Fi­desz politikusa. Az Országgyű­lésben sok hozzá hasonlóan sze­rény nyelvismeretű képviselőt találni, pedig tőlük mégiscsak el­várható, hogy beszéljenek vala­milyen idegen nyelven. És hogy mit jelentenek az előbbiekben felsorolt nyelvisme­reti szintek, valamint milyen al­kalmakkor kell idegen nyelven beszélni egy politikusnak, ah­hoz érdemes megismerni két szakértői véleményt. Mack Alasdair, a Babilon Nyelviskola tanulmányi igazgatóhelyettese lapunk érdeklődésére elmondta: a Magyarországon szerzett kö­zépfokú, C típusú, tehát a szóbe­Több nyelven beszélő politikusok a világban Vlagyimir PUTYiN magyar- országi tárgyalásán angolul beszélt Gyurcsány Ferenccel, de a volt orosz elnök németül is kiválóan beszél. Viszont valószínűleg nem sokan hallot­ták angolul beszélni Nicholas Sarkozy francia elnököt Angela Merkel német kancel­lár oroszul tud, Zoran Djindics egykori szerb miniszterelnök pedig anyanyelvi szinten be­szélt németül, és kormányfő­ként kezdett angolul tanulni Valóságos nyelvzseni az ameri­kai külügyminiszter. Condo- leezza Rice kiválóan el­boldogul anyanyelvén a világ ban, de tud még oroszul, franciául és spanyolul. Antall József számos alkalommal németül tárgyalt politikusokkal Boross Péter nyelv­tudásáról nincs említés az életrajzokban Horn Gyula az orosz mellett angolul és több délszláv nyelven is kiválóan beszél Medgyessy Péter franciául kiválóan tud, de az azzal rokon románt Is beszéli Orbán Viktor anyanyelvi környezetben is tanulta az angolt, nincs gondja vele bt és az írásbelit magában fog­laló nyelvvizsga tárgyalási szin­tű nyelvtudást feltételez. „A be­szélő ebben az esetben a legtöbb nyelvtani szerkezetet ismeri, és nagyrészt jól is használja, legfel­jebb kisebb nyelvi finomságokat nem vesz észre” - mondta a nyelvtanár. Mack Alasdair sze­rint a tárgyalási szintű nyelv­tudással előadást tartani és vi­tatkozni egyaránt lehet. „Felső­fokú nyelvtudással - fűzte hozzá a szakember - szinte minden helyzetben képes kommunikál­ni az illető.” A nyelvtanár kérdé­sünkre úgy fogalmazott: a tár­salgási szintű nyelvtudást objek­tiven megítélni elég nehéz, mert nem lehet tudni, milyen szituá­cióban tud kommunikálni vala­ki. „A társalgási szint elvben ala­csonyabb, mint a tárgyalási. Itt már lehetnek megértési problé­mák, de egyáltalán nem biztos, hogy aki társalgási szinten be­szél, nem tudja jól a nyelvet”- mondta Mack Alasdair. „A diplomácia nyelve tradicio­nálisan a francia, de a diploma­ták angolul beszélnek” - ezt már Görög Ibolya magyarázta el kér­désünkre. Mint mondta, a nem­zetközi tárgyalások angolul foly­nak, de az állam- és kormányfői találkozókon kötelező a tolmács. „Mindenkinek jól felfogott érde­ke ugyanis, hogy ami elhangzik, pontosan hangozzék el” - tette hozzá a protokobszakértő. Még a szűk körű találkozókon is van tolmács, ilyenkor „rajtuk a világ szeme”. Görög Ibolya azt is el­mondta: politikusok leggyak­rabban kötetlen alkalmakkor be­szélgetnek tolmács nélkül, pél­dául tanácskozások szünetében vagy ebédkor. Ehhez a szakértő szerint elég a társalgási szintű nyelvtudás. Magyar pobtikusok nyelvtudását a világ politiku­saiéval összehasonlítva Görög Ibolya elmondta: az angol anya­nyelvűek nehezen szánják rá magukat más nyelv tanulására, a franciák gőgből nem akarnak más nyelven beszélni, a néme­tek általában tudnak angolul. „Probléma a távol-keleti orszá­gokkal van. Az ottani pobti­kusok nem nagyon tudnak ide­gen nyelvet. Az arab országok vezetői beszélnek angolul, az af­rikaiaknál pedig attól függ a nyelvtudás, hogy milyen gyar­mat volt korábban az országuk”- mondta a szakértő. Téglajeggyel mentik meg Körösi Csorna Sándor szobáját misszió Két hónapig építkeznek az önkéntesek Indiában a nagy utazó utolsó lakóhelyén A Himalája derekán lévő észak­indiai kolostorerődben élt és al­kotott Körösi Csorna Sándor. Az épület az összedőlés határán áll. Megmentésére téglajegyakciót hirdettek: egy téglát tízezer fo­rintért lehet megvásárolni. Ah­hoz, hogy a kezdeményezés si­kerrel járjon, legalább húsz­millió forintra van szükség. A missziót egy építészdokto- randusz, Irimiás Balázs kezde­ményezte, aki támogatókat kere­sett és magángyűjtésbe kezdett, hogy célját megvalósítsa. A na­pokban a saját költségén hatta­gú csapat indult útnak, hogy két hónapig építkezzenek Indiában. Körösi Csorna 1819-ben gyalo­gosan indult útnak, hogy a Hi- 26 millió forint kell a düledező zaglai kolostor felújításához Körösi Csorna Sándor Ázsiai utazó, nyelvtudós 1784. április 4-én született Kő­rösön, 1842-ben Dardzsilingben halt meg ŐSEINK EREDETE, népünk származástörténete is foglal­koztatta: hat országot járt be gyalog a kutatásaiért. Húsz nyelven írt és olvasott 1904-BEN szülőfaluját Csomakőrösre nevezték 1933-ban japánban buddhis­ta szentnek nyilvánították malája vonulatai mögött rejtőz­ködő feltételezett magyar ősha­zát felkutassa. Munka közben a Himalája sziklabástyái között, a zanglai kolostorerőd tetején al­kotta meg a tibeti nyelvészet alapjait és a tibeti-angol szótárat, amivel beírta nevét a vüág legna­gyobb kutatóinak sorába. Körösi Csorna kolostora, ahol két évig élt, lakatlanul, elhagyot­tan áll a messzi Zanglában. Irimiás Balázs tavaly nyáron egy kerékpártúra során jutott el a ko­lostorhoz. Amikor az állapotával szembesült, eldöntötte, mindent megpróbál, hogy megmenthes­se az épületet. „Két hónapig dolgozunk 4 ezer méter magasban a zanglai fejede­lem embereivel együtt, és fel­ügyeljük, dokumentáljuk a hely- reábítás munkálatait, hogy az a nemzetközi szakmai követelmé­nyeknek is megfeleljen. Az épü­let felújítása többéves munka, idén nyáron a leomlást megaka­dályozó legsürgősebb teendőket látjuk el. A zord körülmények kö­zött évente csak 2-3 hónapot le­het dolgozni, az év többi idősza­kában ugyanis vagy esik az eső, vagy a hó eltorlaszolja az utakat.” A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat és a Tan Kapuja Buddhista Egyház szakmai kon­zultációval segíti a munkát. A felújítás mellett hangsúlyt fek­tetnek Körösi Csorna szellemi örökségének ápolására is. ■ F. E. I

Next

/
Thumbnails
Contents