Tolnai Népújság, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-08-17 / 33. szám
6 A HÉT TEMAJA 2008. AUGUSZTUS 17., VASÁRNAP 1 im % grúz-orosz háború A magyar misszió tíz tagja is veszélyben volt a harcok kitörésekor. A biztonsági főnök úgy érzi, a közeljövőben nem javul számottevően a helyzet a térségben. LÁTSZATBÉKE A KAUKÁZUSI POKOLBAN Hiába mutatja a győzelem jelét az egyik katona. A szakértők szerint valójában senki nem nyert a háborúval. Valószínűleg hosszú időre elbúcsúzhat Grúzia a NATO-tagságtól, miután Oroszország egy hatnapos villámháborúban a kaukázusi ország jelentős részét elfoglalta. A harcot testközelből élte meg tíz magyar is, akik az ENSZ és az EBESZ misszióiban teljesítenek szolgálatot. Farkas K. - Kun T. - Újvári M. „Már augusztusban érezhető volt, hogy valami készül” - mondta lapunknak Belágyi László, a grúziai EBESZ- (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) misszió biztonsági főnöke. A hónap elején grúz-oszét találkozó lett volna, ami nem jött létre. „Mint mindannyian tudjuk, nem sokkal ezután kitört egy iszonyatos tüzérségi párbaj, augusztus 8-án a grúzok már Dél-Oszétiában voltak. EBESZ-esként az ember úgy dolgozik, hogy felállít magában szcenáriókat. Jó, közepes, rossz szcenáriókat - meséli Belágyi. - Amit most megélünk, az a legrosszabb forgató- könyv” - véli. Augusztus 7-én ugyanis testközelben tartózkodott Dél- Oszétiában, amikor a grúz csapatok elsöprő erejű támadást indítottak az őket már napok óta provokáló őszét katonák ellen. A szakadár tartomány fővárosát harminchat órán keresztül nehéztüzérséggel, helikopterekkel, rakétákkal támadták a grúzok, sőt vadászgépeket is bevetettek. Belágyi László elmondta: a magyar EBESZ-esek kivonulása Dél-Oszétiából korántsem volt veszélytelen. „Egy háromórás tűzszünet volt, amikor ki- * vonhattuk embereinket a terű- | létről. Azonban ez alatt is lehe- s tett puskaropogást hallani, a tüzérség pedig tíz perccel a három óra letelte előtt bekeményített. Dél-Oszétia már ekkor romokban hevert. De szerencsére minden baj nélkül kijutottunk.” Pár nappal később azonban az oroszok ellentámadásba lendültek, miután az oszétok többsége az orosz területen fekvő Vlagyikavkazba menekült. Belágyi László úgy látta a grúz lakosságot figyelve, hogy a kemény orosz válaszlépésekig egyfajta öröm volt az országban. „Nem eufória volt ez, de öröm. Aztán a csapataik sorra vereséget szenvedtek. Ám amíg partiban voltak az oroszokkal, addig nem estek térdre. - Hozzátette: - Természetesen azokon a területeken, ahol az oroszok átvették az uralmat, már ekkor is eluralkodott a pánik, bár a grúzokon látszott, hogy az utolsó vérig kitartanak, mégis pocsék volt a közhangulat.” A biztonsági főnök úgy érzi, egyhamar nem javul a helyzet, noha vannak biztató jelek: „Az oroszok és a grúz csapatok vezetői már beszélnek egymással. Ez haladás. Ám a grúzok közben az elnökükhöz hasonlóan a Nyugat segítségét várják. Várnak valakire, mert a mostani kilátásta- lanságban a remény az egyetlen, ami még megmaradt nekik. Azonban jelenleg úgy érzik, cserbenhagyták őket” - összegezte a közhangulatot honfitársunk. „Abházia és Dél-Oszétia kérdése már túlnőtt a Kaukázus keretem, itt a hidegháborúhoz hasonló amerikai-orosz szembenállás klasszikus példáját láthatjuk” - mondta lapunknak Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. - Ez a harc 2001 óta zajlik Moszkva és Washington között, amikor Grúziában is megerősödtek a nyugatbarát mozgalmak. Amerika befolyása most teljesen érvényesül Grúzia felett, amerikaiak képezik ki a •grúz hadsereget, részben ők is szerelték fel. Nyilvánvalóan tudtak arról, mire készültek a grúzok, olyan nagy meglepetésként nem érhette őket. A grúz elnök, Mihail Szaakasvili nagy hibát követett el, amikor elvesztette a türelmét. Ebben a háborúban ugyanis egyértelműen a grúzok vetettek be először túlzott erőt az őszét hadsereg ellen, bár Moszkva felelősségét sem lehet tagadni” - emelte ki a szakértő. Tálas szerint az „erőteljes” orosz fellépés is várható volt, hiszen Oroszország az elmúlt évek gazdasági sikerei után vágyakozott arra, hogy megmutathassa erejét. Ugyanakkor a szakértő szerint nem várható, hogy Moszkva tovább erőlteti a grúziai megszállást „Amit akartak, azt elérték, megmutatták, hogy Grúzia és valószínűleg Ukrajna még nem érett a NATO-tagságra. A szövetség nem szeret helyi konfliktusokkal küszködő országokat bevenni, a NATO ennél sokkal, de sokkal megfontoltabb. Arról nem is beszélve, hogy ha ugyanazokat a követelményeket támasztanák a grúzokkal szemben, mint korábban Magyarországgal szemben, eleve esélyük sem lenne még a bekerülésre” - mondta Tálas Péter. A jövőre nézve véleménye szerint várhatóan lényegesen feszültebbé válik az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország kapcsolata, és fagyosabb lesz az Európai Unió, ezen belül Magyarország viszonya is Moszkvával. Magyar fegyverek Grúziának? IDÉN, ÁPRILIS 24-ÉN Dél- Oszétia fővámsában egy diplomáciai tárgyaláson véletlenül benn maradt a sajtó. Az asztal egyik oldalán a magyar honvédelmi minisztérium delegációja ült Vadai Agnes államtitkár vezetésével, a másikon pedig az omsz-grúz-oszét közös ellenőrző bizottság dél-oszétiai társelnöke, Borisz Csocsijev. A dél-oszét fél röviden felelősségre vonta Magyamrszágot, amiért állítása szerint más NATOországokkal - Csehországgal és Romániával - együtt kétezer gépfegyvert szállított Grúziának. Megfagyott a levegő, a magyar delegáció sugdolózni kezdett, végül Vadai Ágnes röviden úgy reagált, hogy Magyamrszág nem ad el fegyvereket konfliktuszónába. A magyar sajtó tagjai tanúi voltak az incidensnek, és bár a delegáció azt kérte, ne legyen ebből „nagy ügy”, a lapok beszámoltak a dologról. Később Vadai Ágnes úgy nyilatkozott, hogy nem adtunk el fegyvereket Grúziának, de ar- m nem tudott válaszolni, hogy közvetítőkön át juthatott-e magyar fegyver a NATO-ba törekvő országba NÉHÁNY NAP MÚLVA a Kom- szomolszkaja Pravda című moszkvai lap arról írt, hogy Magyamrszág 66 páncélozott szállítójárművet szállított a grúz hadseregnek A lap szerint emellett 1186 automata jegy vert, 44 golyószórót, 600 gránátvetőhöz való lövedéket, egyéb lövedékeket, valamint 5 ezer füstgránátot szállítottunk volna Grúziának A lap később azt állította, hogy hírei az orosz vezérkar központi felderítési igazgatóságától származnak Ezt a kormányszóvivő, Daróczi Dávid cáfolta MAGYARORSZÁG SZÓban támogatta Grúzia felvételét a NATO-ba, de végül az áprilisi bukaresti NATOcsúcson a szervezet elutasította a kaukázusi állam felvételét Orosz győzelem minden fronton - Grúzia elvesztette fontos bázisait 1. CHINKVAU, DÉL-OSZÉTIA FŐVÁROSA A települést augusztus 7- től hámm napon keresztül szakadatlanul bombázták a grúz csapatok A grúz egységek egy napra el is foglalták a vámst, ahonnan csak az augusztus 9- én északról támadásba lendülő omsz haderő szorította ki őket A váms nagy része mmba dőlt a bombázás és a harcok következtében, 70 ezres lakosságának kilencven százaléka elmenekült A halottak száma becslések szerint eléri az 1500főt 2. A KODORI-SZOROS - ÁTJÁRÓ AB- hazia A Kodori-szorost 1994 óta tartják megszállva a grúz csapatok A stmtégiai jelentőségű átkelőhelyet először az ab- ház szakadámk támadták meg augusztus 9-én, majd az oroszok augusztus Idén és 11-én, ám sikertelenül. Az itteni grúz elit csapatok csak akkor vonultak vissza, amikor az omsz haderő a szomst megkerülve a Fekete-tenger partján benyomult Grúziába. Az elesett katonák száma becslések szerint meghaladja az 500főt 3. GORI, GRÚZIA KAPUJA Sztálin szülővámsát már augusztus 9- én bombázták omsz vadászgépek A Dél-Oszétia és a grúz főváros közötti fontos közlekedési csomópontot augusztus 10- én támadták meg először omsz szárazföldi csapatok, ekkor még az Irakból hazatért grúz csapatok visszaverték őket, ám amikor őket visszavonták a fő- váms védelmére, új omsz erők nyomultak be a településre és azóta is megszállva tartják. A polgári áldozatok száma meghaladja a 120 főt, az elesett grúz és omsz katonák számáról nincsenek adatok. 4. tbiliszi, a grúz főváros Tbiliszit közvetlenül nem támadták meg az omsz csapatok, de a váms körül fekvő katonai létesítményeket rendszeresen bombázták, a légicsapásokból augusztus 10-én és augusztus 11-én a lakott területekre is jutott. Áldozatokról nem érkezett megbízható adat 5. POTI, AZ OLAJKIKÖTŐ Az olajkikötőt már augusztus kilencedikén az elsők között bombázták omsz hami gépek Közben az omsz Fekete-tengeri flotta négy grúz hadihajót elsüllyesztett. A vámst végül az Abházia felől benyomuló oroszok augusztus 11-én foglalták el, és 13án hagyták el A kaukázusi térség és a főbb hadszínterek
