Tolnai Népújság, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-07-06 / 27. szám

2008. JÚLIUS 6., VASÁRNAP MASZK Magyar lány Anglia legjobb belsőépítésze boronkay Linda, a londoni Metropolitan Egyetem hall­gatója nyerte el a Nagy-Bri- tannia legjobb fiatal belső- építésze címet. A modell­ként dolgozó dizájner szep­temberben a 100% Design kiálh'táson ingyen fölépíthe­ti győztes pályamunkáját. Nagydíj a Zeneakadémia növendékének vámosi-nagy zsuzsa, a Ze­neakadémia doktori iskolá­jának hallgatója a királynő nagydíját vehette át Lon­donban, a Royal Academy of Music képzésén elért eredményeiért. Az elis­merést Birgitte, Gloucester hercegnője adta át. Meghalt Ogucsi Daihacsi dzsesszdobos nyolcvannégy éves korában elhunyt Ogucsi Daihacsi japán dzsesszdobos, miután Tokióban elütötte egy autó. A mester a modern taiko stílus alapítója volt, az egész világgal ő ismertette meg muzsikáját. Szobrot kap Bessenyei Ferenc a Nemzetinél A MAGYAR DRÁMA NAPJÁN, szeptember 21-én felállítják a 2004-ben elhunyt Besse­nyei Ferenc bronzszobrát a Nemzeti Színháznál. A szí­nészóriás Bánk bánként áll majd bronzba öntve Tímár József és Major Tamás között. A szobrot az a Pár­kányi Raab Péter szobrász készíti, aki három díjat is elhozott a cannes-i Nemzet­közi Képzőművészeti Kiállí­tásról. Bessenyei Ferenc is szobrot kap Viharosra sikerült színházi ribiilió kisvárda Huszadik alkalommal tartották meg a határon túli színházak fesztiválját Még a viharok sem tud­ták elkedvetleníteni a kisvárdai színházi feszti­vál közönségét. Idén is számos kiváló előadás érkezett a 20. alkalommal megrendezett sereg­szemlére, a legtöbb vitát az Újvidéki Színház horrorshow-ja váltotta ki. Bóta Gábor A sepsiszentgyörgyiek megint kiváló előadással érkeztek. Bocsárdi László rendező az Yvonne, a burgundi hercegnőt (képünkön) vitte színre. A határon túli magyar színházak sajnos még mindig furcsa csoda­bogaraknak számítanak a ma­gyar közönség szemében. Néha ugyan közvetíti egy-egy előadá­sukat a közszolgálati adó, bizo­nyos teátrumok kisebb-nagyobb turnékat tartanak az országban, de mindez kevés ahhoz, hogy a sokszor kiváló színészek beke­rüljenek a köztudatba. A rend­szerváltás előtt nem is nagyon láthattuk őket Magyarországon, utána pedig többen reméltük, hogy a határon belüli és kívüli magyar teátrumok egy színház­kultúrát alkotnak majd. Sajnos nem így történt, bár voltak és vannak is közeledő lépések. A legnagyobb lépés az volt, hogy két évtizeddel ezelőtt fesz­tivált szerveztek Kisvárdán a ha- I táron túli magyar színházaknak. £ Ezt azóta is megtartják, idén volt a Határon Túli Magyar Szín­házak 20. Fesztiválja. Emlék­szem még a gyermekbetegsé­gekre, például amikor nem szá­molták ki, melyik előadás med­dig tart, és mennyi időre van szükség ahhoz, hogy átdíszletez­zék a színpadot a következő pro­dukcióhoz. Bizonyos előadások éjfélkor kezdődtek, állt ugyanis egy jókora sátor a művelődési ház mellett, ebben könnyed hangvételű vígságokat játszottak, zenés elő­adóesteket, kedves bohózatokat. Sátor már nincs, vannak helyet­te új játszóhelyek, de a művelő­dési ház körül most is virradatig zajlik az élet. Itt találkoznak azok, akiknek erre csak évente egyszer van módjuk. Néha ugyan morgolódnak a környék­beli lakók, időnként kihívják a rendőröket, hogy teremtsenek csendet, de erre nem sok az esély, ilyenkor igazi mediterrán élet költözik Kisvárdára. Ha va­laki itt ülne, és semmit sem néz­ne meg, akkor is sokat megtud­hatna a határon túli magyar színházakról. Annak ellenére, hogy tavaly és az idén túl sok rosszat is láttunk, szerencsésebb be­menni az előadá­sokra. Aki például megnézte A Pál ut­cai fiúkat az idén harmincéves Újvi­déki Tanyaszínház előadásában, az tapasztalatokat szerezhetett arról, hogy milyen állhatatosak a színészek, és hogy miként viszonyul hozzájuk az a kisvárdai publikum, amelyik az elmúlt időszakban sokféle szín­házi törekvéshez és helyzethez hozzáedződött. Este fél tízkor ment fel a képzeletbeli függöny, megtelt a Várszínház hatalmas nézőtere. A produkció kezdete után hamarosan jókora vihar tombolt. Ázni nem áztunk, mért Kisvárdán a Várszínház ponyvá­val fedett, de a zuhogó eső hang­ja már-már elnyomta a színésze­két, akik becsülettel kitartottak. El is múlt a vihar, azonban hama­rosan jött még egy nagyobb, ez már úgy tombolt, hogy meg kel­lett szakítani az előadást De min­denki megvárta a folytatást, a gyerekek sem nyűgösködtek a késői időpont ellenére sem, hogy aztán kiadós sikere legyen az új­vidéki fiataloknak. Az nem számított meglepetés­nek, hogy a sepsiszentgyör- gyiektől idén is jót láttunk, Bocsárdi László minden évben rendez valami figyelemreméltót. Idén az Yvonne, a burgundi her­cegnőt állította színpadra, ami groteszk humorral arról regél, hogyan borítja fel akaratlanul is valaki a világrendet, aki nem fe­lel meg a társadalmi elvárások­nak. A beregszászi színházról úgy tűnt, hogy válságba került, amikor több vezető színésze Díjeső Kisvárdán A határon túli Magyar Színházak 20. Fesztiválján életműdíjat kapott Var­sányi Mari színésznő és Parászka Miklós rendező. A zsűri a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Yvonne, a burgundi her­cegnő, a komáromi Jókai Színház A bor, a szabad­kai Népszínház Szomorú vasárnap, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nem­zeti Színház Liliomfi, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Nő a múlt­ból című előadását díjaz­ta. Alakításáért díjat kapott Tompa Klára, Rácz József, Pálffy Tibor, Mátrai László, Berekméri Kati és Kicsid Gizella is. Debrecenbe szerződött, de a Liliomfi ötletektől és energiák­tól kicsattanó előadása bizonyí­totta, hogy van utánpótlás. A leg­nagyobb meglepetést számomra a komáromi Jókai Színház A bor című produkciója okozta. Nem gondoltam, hogy Gárdonyi Géza népszínművéből annyira ab­szurdba hajló, remek alakítások­kal, nagyszerű szituációkkal te­li tragikomédiát lehet rendezni, mint ahogy ez Bezerédi Zoltán­nak sikerült. A legtöbb vitát az Újvidéki Színház Rocky Horror Show előadása kavarta. Többen teljesen elutasították, úgy érez­ték, átlépi a jó ízlés határát, má­sok rajongtak a felszabadult szí­nészi bolondozásért. Én is élvez­tem, hogy Nagy Viktor rendezé­séből mulattató színpadi ribiilió kerekedett ki. Végül is az a jó a kisvárdai fesztiválban, hogy amellett, hogy komoly szakmai megmérettetés, még családias hangulatú, jó buli is. ■ Komoly szakmai megmérettetés és hangulatos buli a színházi fesztivál. Jövőre nem a színészetre, hanem a rendezésre koncentrálok" anger zsolt A fiatal színész idén megkapta a legjobb férfialakítás díját a színház és a film világában is- Most volt a bemutatója a Fi­garó házasságának Kisvárdán, amelynek ön volt a rendezője. Miért kezdett el rendezni?- Mindig is voltak ilyen ambí­cióim. 2002-ben rendeztem elő­ször. Az egri színház igazgatójá­nak, Csizmadia Tibornak kö­szönhetem, hogy kipróbálhat­tam magam. Azóta minden év­ben csinálok valamit.- A rendezés mellett játszik is, a Vígszínházban például pont a Figarót.- Eszenyi Enikő, a rendező 2 szerintem nem is tudta, hogy én | is ezen a darabon dolgozom, | amikor felkért a szerepre. Ebben I az évadban a Figaró foglalt le. Anger Zsolt Figaróval kelt és feküdt- Tíz évvel ezelőtt jött el a Víg­színháztól. MUyen érzés volt újra ott játszani?- A darab úgy kezdődik, hogy Danis Lídiával állunk a színpa­don. Felmegy a függöny, és utá­na jön a visítás az első sorokból, hogy ezek meg kik. Ezzel meg kell küzdeni. A Vígszínház kö­zönsége hozzá van szokva az is­mert sztárokhoz.- Két éve szabadúszó. Nem vágyik vissza társulathoz?- De igen. Viszont szeretem a szabadságot. Mindenhonnan úgy jöttem el, hogy egyből egy új társulatba kerültem. Pici ország­ban a színházi szakma egy nagy társulat.- Mit tervez a következő év­adra?- Színészként szeretnék szü­netet tartani, inkább a rendezés­re koncentrálok. Vinnai András­sal írunk egy „konzumoperettet” Az otthon melege címmel, amit az Új Színházban adunk elő. A Bárkában pedig Laars von Trier Dogville című filmjét fog­juk színpadra adaptálni.- írással is foglalkozik?- Az írás a másik szerelmem. A nagymamám történetét sze­retném megírni, aki a háború alatt szülte meg az apámat. Érdekel az anyám és apám talál­kozása is. Regényt és forgató- könyvet is írok majd, a blo­gomon már olvasható belőle né­hány fejezet.- Tagja egy zenekarnak is, a Hegedűs, az árulónak. Hogyan kezdett el zenélni?- Egerben, a büfében elhatá­roztuk, hogy csinálunk egy szí­nészzenekart. Rám a basszus- gitáros szerepe jutott. Előtte so­ha nem volt gitár a kezemben. Az internetről letöltöttem a lec­két. Addig ültem egy fülhallgató­val a gitár előtt, amíg meg nem ta­nultam 4-5 számot. Ma már leját­szók úgy egy koncertet, hogy nem lehet észrevenni, hogy van basszusgitáros a színpadon. Ami­óta eljöttem Egerből, sajnos rit­kán játszunk. ■ Hegedűs V. Rita Névjegy SZÜLETETT: 1969. május 4. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után játszott Kaposváron a Csiky Gergely Színházban, a Vígszínházban, Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban. 2006-tól szabad­úszó DÍJAI: 2001 - poszt: Legjobb férfi mellékszereplő (Platonov, R.: Rusznyák Gábor) 2008 - FILMSZEMLE: l£gjobb férfialakítás (Gigor Attila: A nyomozó) 2008 - poszt: Legjobb férfi­alakítás (CzukorShow, R.: Dömötör Tamás)

Next

/
Thumbnails
Contents