Tolnai Népújság, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-01 / 152. szám
6 GAZDASÁG 2008. JÚLIUS 1., KEDD Alig nőtt májusban a magyar mobilpiac CSUPÁN 23 ezerrel nőtt idén májusban a mobil-előfizetések száma, így a hónap végén a három szolgáltató ügyfeleinek száma összesen 11 millió 462 ezer volt - közölte a Nemzeti Hírközlési Hatóság. Hazánkban így 100 főre 114,1 előfizetés jut. Mától kitárja előttünk kapuit Franciaország teuesen szabad munkavállalást biztosít Franciaország az Európai Unióhoz 2004- ben csatlakozott tíz ország - köztük hazánk - állampolgárainak július elsejétől. A régi 15 tagállam közül már csak négy, Ausztria, Belgium, Dánia és Németország tart fent különféle korlátozásokat az új tagországok munkavállalóival szemben. Megérkezett Brüsszelbe az első hazai nagyprojekt TEGNAP MEGÉRKEZETT BrÜSZ- szelbe az Új Magyarország fejlesztési terv első nagyprojektje: a debreceni 2. villamosvonal kiépítésének támogatásáról két héttel ezelőtt döntött a kormány. A tervek szerint idén tíznél is több további, 13 milliárd forintot meghaladó nagyprojektet küldhetnek el uniós jóváhagyásra. Pannon J Változás: -0,22% A BUX-index 2008. június 30-án 205(H) 20400 20300 20200 20100 20000 19900 19800 pony/ /ora Nyitóérték: 20161 Előző heti záróérték: 20343 Záróérték: 20343 15.30, aüt»Yorii4 < tőzsde nyitása / 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORBÁS: BÉT NYERTESEK 2008.06.30. Utolsó ár íF !) Változási*) MB» Ft Linamar 3 339 +6,00 6,38 ORC 8900 +3,48 S|0,87 Danubius 6600 +3,04 7,79 Richter 32305 +1,74 1928 ANY 10370 + 1,17 6,7 vesztesek FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás».) IWióft Raba 1580 -2,94 79,77 fir' nos aa,9mift9 Econet 105 -0,94 11,55 Pannergy 1320 -0,67 41,65 OTP 6259 -0,63 6866 A BUX-index az elmúlt napokban Segély a létminimumért javaslat Sokkal kevesebb lenne az összege a minimálbérnél se» Parlagfűirtás és fűnyírás közmunkában. A kormány jelenlegi terve szerint hasonló programok szervezésére ösztönöznék az önkormányzatokat. Jövő januártól jelentősen csökkenhet a szociális támogatások összege - legalábbis a kormány napvilágot látott elképzelései szerint. Hampl Márta Csökkentené a segély összegét a kormány: a szociális támogatási rendszer tervezett átalakítása a kiszivárgott hírek szerint jelentősen növelné a különbséget a minimálbér és a segély legmagasabb összege között. Megváltoztatnák a segély kiszámításának módját: a jövőben nem a - jelenleg 69 ezer forintos - minimálbérhez kötnék a maximális összeget, hanem a lét- vagy a nyugdíjminimumhoz. Ez utóbbi ma 28 500 forint, ennek legfeljebb 150 százalékában határoznák meg a segélyt, amely így nem érné el a 45 ezer forintot sem. A most is érvényes rendszerben a rendszeres szociális segély havonkénti összege a minimálbér 70 százaléka. A segély csökkentése mellett a pénzügyi támogatások átcsoportosításával az önkormányzatokat arra ösztönöznék, hogy a rendelkezésükre álló forrásokat segély helyett közmunkaprogramra fordítsák. Az elképzelések szerint így több segélyezett találhat majd magának munkát a közfoglalkoztatásban. Idén tíz- milliárd forintot szánnak a költségvetésből közcélú munkákra. „Egyfajta csapdahelyzetet teremt a kormány azzal, hogy közmunkára sarkallják a segélyezetteket. Természetesen hasznos dolog, hogy van, aki kitisztítsa a szennyvízelvezető árkokat, de ezek az emberek nyilván nem a fizetésből élők körét fogják bővíteni” - véli Drimál István munkaerő-piaci szakértő. Ennek elkerülése végett a tervek között szerepel az is, hogy negyedévente 120 óra „valódi munkát” kellene biztosítani az állástalanoknak, és ez után valódi munkabért kapnának. Ennek pontos összegéről azonban még nem született döntés. A fiatal munkanélkülieket - a segélyezettek negyven százaléka harminc év alatti - sem kímélné a tervezett átalakítás. Ők csak akkor kaphatnának segélyt, ha képzésen vennének részt. Ez helyzettől függően lehetne az általános iskola befejezése vagy szakmatanulás is. Az MSZP-frakció várhatóan egy hét múlva veszi napirendre a segélyezési rendszer átalakításának kérdését Simon Gábor, a párt választmányi elnöke elmondta: a szaktárca javaslatát július 8-án terjesztik a szocialista párt képviselői elé, és a kormány ezt követően alakítja ki álláspontját. „Augusztus végén születhet egységes döntés arról, hogy miképp kell átalakítani a szociális támogatások rendszerét. Most az irányelvek kijelölésénél tart a kormány” - mondta lapunknak Daróczi Dávid. A kormányszóvivő hozzátette: találgatás a segélyek kiszámításának fent említett módszere, erről még javaslat sem született. Mint mondta: egyetíen fillért sem akarnak kivenni a támogatások rendszeréből, a rendelkezésre álló keret hatékonyabb átcsoportosításáról van szó, hogy minél több munkanélküli térjen vissza a munkaerőpiacra. Rendszeres szociális segélyben részesülők száma egyes megyékben 2008. május 2007. május 2006. május 2005. május Baranya megye 8961 7892 7877 7865 Bács-Klskun megye 8162 7313 5838 6244 Békés megye 9318 8281 7342 7167 Budapest 3177 2653 2440 3244 Heves megye 5874 5141 4947 5494 Jász-Nagykun-Szolnok megye 7452 6105 5477 7244 Komárom-Esztergom megye 818 948 751 1206 Nógrád megye 6489 5944 5291 5506 Somogy megye 9314 8999 7801 8262 Tolna megye 4022 3703 3162 3701 FORRÁS: ÁFSZ 21400 21200 21000 20800 20600 20400 20200 20323 20380 20343 20 000------------------------------pofit 06.20 06.23 06.24 06.2506.26 06.27 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2008. június 30-án. €/Ft $/Ft CHF/Ft f f f 237,03 149,76 147,72 +1,97 Ft +1,84 Ft +1,02 Ft Nem voltak kelendők a vidéki posták partnerprogram Nyár végétől 54 fiók üzemeltetését veszik át vállalkozók Kevés vidéki postafiók üzemeltetését veszik át helyi vállalkozók - tudta meg lapunk Tomecskó Tamástól, a Magyar Posta Zrt. szóvivőjétől. A tavaly októberben indított Postapartner program első ütemének tegnapi eredményhirdetésén kiderült, hogy a meghirdetett 292 posta közül csupán 52 talált gazdára. Hevesben 8, Somogybán 17, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 27 fiókot üzemeltetnek majd vállalkozók, Komárom- Esztergom megyében a felhívásban érintett 33 fiók közül egy sem kelt el. . „A nyertesek július-augusztus végétől vehetik át a posták üzemeltetését, ahol nem született nyertes, ott az ígéretnek megfelelően a Magyar Posta folytatja a munkát” - mondta a szóvivő. Egyes vélemények szerint a posták iránt érdeklődő vállalkozások nagyszámú elpártolásának oka, hogy a posta a korábtegnap munkakezdettől határozatlan időre korlátozott sztrájkba kezdtek a postai kézbesítők. A postások az ellen tiltakoznak, hogy a levelek és küldemények kihordása mellett ügynöki munkát is kell végezniük, biztosításokat, sorsjegyében ígértnél 40-45 százalékkal kevesebb pénzt adna kis egységei üzemeltetéséhez a leendő tulajdonosoknak, ami a dolgozók fizetésére sem elegendő. Emellett a bonyolult közbeszerzési eljárás is sokakat elijeszthetett. ■ Németh Márk két kell árulniuk. Azt szeretnék elérni, hogy ez ne legyen kötelező, hanem csak önkéntes alapon működjön. A sztrájk alatt a postások a klasszikus kézbesítői feladatukat ellátják, viszont nem foglalkoznak értékesítési tevékenységgel. A vállalkozók is elhagyták a postákat Félig-meddig sztrájkolnak a kézbesítők Szünetel ma az ügyintézés, mert magukat ünnepük a köztisztviselők Jobb, ha otthon marad az, aki ma szerette volna elintézni ügyesbajos dolgait valamelyik közhivatalban: mindegyik zárva lesz ugyanis a köztisztviselők napja miatt. Se a minisztériumok, se a közigazgatási hivatalok, se a megyei önkormányzati hivatalok, se a polgármesteri hivatalok, se az okmányirodák, se az APEH' és az OEP, se más köztisztviselőket foglalkoztató intézmények nem állnak ma az ügyfelek rendelkezésére. Az intézmények csak ügyeletet tartanak, a köztisztviselők pedig otthon pihennek. A köztisztviselők napját a köztisztviselői törvény 1992. július 1-jei életbe lépésének alkalmából tartják Magyarországon. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete 1996- ban kezdeményezte, hogy ebből az alkalomból július 1-je legyen a köztisztviselők napja. Ezt először 1997-ben ünnepelték meg, 2001 óta pedig munkaszüneti nappá is vált ez a nap a köztisztviselők számára. ■ N. M. Minél több felelőség, annál több szabadság a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény a felelősséggel arányosan állapítja meg a köz- tisztviselőknek járó szabadnapok számát. Az osztályvezetőknek például 36, a főosztályveze- ■ tőknek 38, a szakállamtitkároknak pedig 40 nap szabadság jár egy évben. Kötelezővé vált az elektronikus cégbejegyzés Mától, azaz július elsejétől kötelező lett az elektronikus cégbejegyzés, amely nemcsak a sorban állást szünteti meg, hanem az eljárási illetéket is csökkenti. Ez korábban százezer forint volt, az elektronikus eljárásban viszont csupán 15 ezer forint, és ez az összeg vonatkozik az egyszerűsített eljárásra is. Az elektronikus cégeljárás informatikai rendszerének kialakításában részt vevő Microsec Számítástechnikai Kft. ügyvezető igazgatója, Vanczák József lapunknak elmondta: az eddigi papíralapú eljárás postázással együtt 15-25 munkanapba telt. Az elektronikus eljárás ezt az időt annyival rövidítette le, hogy a kézbesítés elektronikusan történt, de a cég által készített összesítés szerint a bejegyzés így is 15 munkanapot vett igénybe. Az elektronikusan érkezett iratok száma tavaly szeptember óta hónapról hónapra nőtt. Múlt év szeptemberében 1500, idén májusban már 15 ezer kérelem érkezett a bíróságokra. Júniusban eddig ez a szám meghaladta a 24 ezret. Tavaly átlagosan egy hónapban 25 ezer papíralapú és elektronikus kérelmet adtak be. Mostanáig a fővárosban csaknem háromezer, vidéken további háromezer ügyvéd szerzett tanúsítványt digitális aláírásra, amely feltétele a gyors cégbejegyzésnek - mondta Vanczák József, aki érdekességként megemlítette, hogy vizsgát tett náluk vak, azaz erősen gyengén látó és egy nyolcvan év feletti ügyvéd is. ■ B. J.