Tolnai Népújság, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-03 / 128. szám

3 2008. JÚNIUS 3., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR JEGYZET Nagy-nagy összeborulás most már aztán tényleg itt az ideje az összefogásnak- adott útmutatást az állam­titkár. A televízióban az is­kolai erőszakról esett szó, és az egyébként szakembernek számító személyiség ekkor szorgalmazta a különböző nevelési ágazatok, területek még szorosabb együttműkö­dését. Mondván, hogy ma­napság csak így van esély a megelőzésre. MÍG AZ ÁLLAMTITKÁR nagy ÍVŰ beszédében vázolta a tenni­valókat, addig Pakson éppen egy tanárt fojtogatott egy za­vartan viselkedő szülő. a helyzet tünetértékű. Nagy felhorgadások, beszédek, fo­gadkozások az egyik oldalon, iskolai erőszak a másik olda­lon. Logikusan végiggondol­va, ez nem is lesz másképp a jövőben sem. Az államtit­kár egy lényegéből követke­zően individualista, magya­rul az egyéni kezdeménye­zésre, -sőt önzésre épülő tár­sadalomban sürgeti a nagy kollektív összeborulást. Ez pedig olyan hamvába holt öt­let, aminek csodaszámba me­nő feltámasztásához és hosz- szú távú életben tartásához annyi pénzre lenne szükség, amit az összes nevelési szak­ember sem látott nemhogy Magyarországon, de talán az Európai Unióban sem. A hetvenes, talán még a nyolcvanas években is, ked­venc általános iskolámban a felsős, hetedikes-nyolcadikos diákok adták a portaügyele- tet. Senkinek nem kellett tar­tania rendkívüli eseménytől. A felnőtt látogatók megálltak, elmondták, mi járatban van­nak, a tanulók ezután útbai­gazították őket. Jelenleg ugyanebben az intézmény­ben biztonsági őr silbakol- egyelőre fegyver nélkül. igaz, akkoriban más világ volt: például az állami veze­tők utasításokat adtak, nem pedig a tévében tárták fel sa­ját tehetetlenségüket egy „most már tényleg összefo­gás” jellegű jámbor óhajjal. A meteorológiai napló szerint három éve hideg és eső, öt éve pedig hőség és szárazság követte Medárdot - mutatta az adatokat dr. Vörös Géza Június 8-a Medárd napja, melyhez az a mondás kö­tődik: ha ezen a napon esik, akkor negyven na­pig esik, ha pedig száraz az idő, negyven napig nem lesz eső. Adatok bi­zonyítják a népi megfi­gyelésnek van alapja. Mauthner Ilona Az elmúlt hét évben Medárd nem tévedett túl nagyot, leg­alábbis ami megyénket illeti. A megyei mezőgazdasági szakigaz­gatási hivatal növényvédelmi igazgatóságának vezetőjével, dr. Vörös Gézával néztük át a mete­orológiai naplót Ide az igazgató­ság minden fontosabb adatot - hőmérséklet, csapadék, szél, pá­ratartalom,’szőlővirágzás, beteg­ségek első jelentkezése - rögzít. Vannak érdekességek, mely­re az ember már alig emlékszik. Három éve például, június 8-án, 9-én és 10-én ismét elővettük a tavaszi kabátot. Napközben ugyanis 10 foknál nem emelke­dett magasabbra hőmérő hi­ganyszála, és még az eső is esett. Ha negyven napig nem is, de jú­lius közepéig csapadékos és hű­vös maradt az idő. Ennek az el­lentéte öt éve volt, amikor csak júniusban 21 hőség­napot jegyeztek fel, vagyis 21 napon ke­resztül 30 fok fölé emelkedett a hőmér­séklet. Perzselő, száraz volt az egész június és július. Medárd napjától számítva július közepé­ig csupán 6 milliméternyi eső hullott. Ha ennyire nem is szél­sőségesen, de az elmúlt hét év­ben Medárd napja meghatároz­ta, hogy milyen lesz az adott év­ben a nyár. Az idén nem egyér­telmű az előrejelzés, mert min­den attól függ, hogy a Dél- Nyugat felől érkező áramlás, mely esőt hoz, mennyire nyúlik be hazánk fölé. Dávid Mihály nyíregyházi magánmeteoroló­gus szerint a Medárd az idén lehűlést és csapadékot hoz, így június 10-eutánvisz- szaesik a hőmérsék­let egészen a hónap végéig. Júniusra jellemző még egy né­pi bölcsesség, mely az aratás­hoz kötődik: 29-én van Péter, Pál napja. A megfigyelés szerint ek­kor megszakad a búza gyökere, innentől csak érik, és tíz nap múlva kezdődhet az aratás. Hogy ez az idén is így lesz-e, az azon is múlik, hogy milyen lesz addig az idő. Arra sokan emlé­keznek, hogy tavaly mennyire rendkívüli volt az időjárás, csak júniusban 16 hőségnapot je­gyeztek fel, ami júliusban és au­gusztusban is folytatódott. Sőt, volt öt nap, amikor negyven fok feletti hőmérsékletet mértek. Nem egyedi az ilyen rendkí­vüli időjárás - mondta Németh Lajos, az Országos Meteorológi­ai Szolgálat meteorológusa. Fel­jegyezték, hogy 1182-ben olyan enyhe volt a tél, hogy március­ban az alma már dió nagyságú­ra nőtt, 1327-ben pedig pün­kösd napján arattak, július 25- én kezdődött a szüret, 1902-ben pedig azt írták a szakemberek: megtévedt a természet, hazánk délre tolódott a térképen. Mind­ez azért érdekes, mert hajlamo­sak vagyunk azt hinni, hogy csak az elmúlt években jellem­ző hazánk időjárására a rendkí­vüli jelző. Pedig szélsőséges időjárású évekre régebben is bőségesen volt példa. Medárd napján hol esett, hol száraz volt az idő Ev csapadék júniusban hőségnapok száma 2001-ben esett, 130 milliméter 4 nap 2002-ben esett, 110 mm 12 nap 2003-ban száraz, 6 mm 21 nap 2004-ben esett, 95 mm 3 nap 2006-ban száraz, 120 mm (zivatarok) 14 nap 2007-ben száraz 20 mm 16 nap ■ Az idén nem egyértelmű az előrejelzés. Országos fesztiválon dalolt a pedagóguskórus cegléd Nagy sikerrel szere­pelt a pedagóguskórusok kétnapos országos fesztivál­ján a hét végén a szekszárdi Liszt Ferenc Pedagóguskó­rus. A tizenhét dalárda rész­vételével lezajlott találkozót három templomban tartották meg - mondta Kutny Gábor- né kórusvezető. Vasárnap va­csorán vettek részt a ceglédi sportcsarnokban, ahol ter­mészetesen közös énekléssel zárták a fesztivált, (áa) Megjelent a Dunatáj idei első száma szekszárd Megjelent a Dunatáj 13. évfolyamának első száma. A kötetben egye­bek mellett Kukorelly Endre szövege olvasható a szabad­ságról. Közli a folyóirat Fogarassy Miklós kettős port­réját Mészöly Miklósról és fe­leségéről, Polcz Alaine-ről. Az előadás az író idei emlék­napján hangzott el. Gesztesi Tamás gróf Széchenyi István és Herczeg Metternich Kele­men kapcsolatát elemzi. A lapszám képei Moser Zol­tán fotóművész munkái, (ii) Tizenöt tonnát raktak, háromszázötvenezerért szedres Nagy mennyiségű hasznos hulladékot gyűjtöttek idén is a szedresi Bezerédj általános iskola felső tagoza­tos diákjai, szüleik segítségé­vel. A több mint nyolc tonna papírért és a hét tonna vasért 350 ezer forintot kaptak. A pénzből kirándulni men­nek a gyerekek. A legszorgal­masabbak az ötödikesek és a ó.a diákjai voltak, (sk) Decsi Márta és Takler Annamária @ TOVÁBBI HÍREK: www.teol.hu A bukott diáknak is pihennie kell a nyári szünidőben oktatás Legalább egy hónapot lazítson a gyerek, mielőtt elkezdi a felkészülést a nyár végi pótvizsgára Az iskola és a szülők kiegyensú­lyozott kapcsolata sokat segíthet abban, hogy ne bukjon meg a gyerek. Matókné Misóczki Má­ria, a szekszárdi Garay általános iskola igazgatójának véleménye szerint ezt a problémát egy kis odafigyeléssel el lehetne kerülni. A Garay iskolában ingyenes kor­repetálást tartanak a gyerekek­nek, sőt a nagyobb témazárók előtt még külön felkészítést. Ha már megtörtént a baj, azaz még­iscsak elégtelennel kellett zárni a gyerek évvégi bizonyítványát, a következő évben meg kell pró­bálni jobban odafigyelni.- Nem a bizonyítványból kell megtudnia a szülőnek, hogy a gyerek megbukott valamiből. En­FORRÁS: OKTATÁS KUTATÓ INTÉZET Az osztályismétlők aránya az összes bukásból (%) nek nem júniusban kell kiderül­nie - mondja Kovácsné Kaszás Beatrix pszichológus, a szekszár­di nevelési tanácsadó vezetője. - Az a szülő, amelyik figyelemmel kíséri a gyerek iskolai pályafutá­sát, tisztában van vele, miből van­nak gondjai, miből hiányzik eset­leg a tehetsége, miben szorul se­gítségre. Ha a szülő a gyerek mel­lett áll, segít neki, figyelemmel kí­séri, hogy jár-e korrepetálásra, együttműködik a tanárral, az is­kolával, akkor elkerülhető a bu­kás. Ugyanez igaz fordítva is, az iskolának is keresnie kell a szülő­vel a kapcsolatot, ha probléma van a gyerekkel, és mindent elkö­vetni, hogy a szülő és a diák együttműködjön, hiszen mind­annyiuk érdeke az, hogy a diák si­keresen vegye az akadályt. Az elégtelen osztályzat tehát egyszer­re minősíti a családot, az iskolát és a gyereket. A lényeg az, hogy meg kell találni az együttműködést, és összefogni a közös cél érdekében. ■ Néhány hét alatt egy egész tanév hiányossá­gait nehéz bepótolni. Ha mégis megtörténik a baj, fontos, hogy a szülő higgadtan ve­gye tudomásul, és ne vádolja a gyereket, hiszen - mint a fentiek­ben már szó volt róla - nem egye­dül az ő hibája. Először is meg kell hozni a döntést, menjen-e a gyerek pótvizsgázni. Ha több tárgyból bukott, érdemes elgon­dolkodni, hogy nem jár-e jobban a diák, ha évet ismétel. Ezt egyéb­ként a szülő is kérheti ma már. Félő ugyanis, hogy néhány hét alatt egy egész tanév hiányossá­gait nem lehet bepótolni. Talán szerencsésebb, ha még egyszer megpróbálja a diák, és tiszta lap­pal indul újra szeptemberben. Ha mégis a pótvizsgát választják, jú­lius közepéig békén kell hagyni a gyereket, hadd pihenjen, utána megkezdheti a felkészülést a pót­vizsgára. A legfontosabb pedig, hogy minden érintett fél szűrje le a tanulságokat, és a következő tanévben tegyen meg mindent, hogy ne ismétlődhessen meg a ■ dolog. ■ V. M. t « Medárd nem hazudik népi hiedelmek Többségében bejön a jóslat, bölcsek voltak őseink

Next

/
Thumbnails
Contents