Tolnai Népújság, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-06-01 / 22. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2008. JÚNIUS 1., VASÁRN IMIM krízis Miután Európa halászai a partokon tiltakoznak, a fuvarozók pedig sok városban blokád alá vették a benzinkutakat, el kell gondolkodni azon, megkezdődött-e a harc az alapvető életforrásokért HARC AZ UTOLSÓ CSEPPEKÉRT A világ összes kitermelhető fosszilis energiahordozójának már több mint a felét elhasználtuk, a meglévő készletek jelentős része pedig jelenleg kitermelhetetlen. Fogy és drágul az élelmiszer, megkezdődött a harc az ivóvízért. Megelevenedik Mel Gibson híres filmje, a Mad Max? Üresen csöpögő benzinkútcsa- pbk, méregdrága ivóvíz, éhséglázadások - évtizedek óta riogatják a közvéleményt, hogy egyik napról a másikra elfogynak a Földön az energiahordozók, és az emberiség visszatér a kőkorszakba. Lehet, hogy idén ettől ijedt meg a világ? Kétszeresére nőtt a kőolaj ára, egyharmadával drágult világszerte az élelmiszer, a tévékben benzinkutakat elfoglaló feldühödött embereket látunk. Mintha tényleg kizökkent volna a világ. „Néhány éven belül elérhetjük azt a pontot, amikor már nem lehet tovább növelni a nyersanyag-kitermelés mennyiségét. Akkor fognak csak igazán emelkedni az árak” - figyelmeztet Jeremy Legget geológus. A szakember Budapesten járva kijelentette: „Nagyon szerencsések leszünk, ha 2011-ig nem kezd el csökkenni az olajkitermelés menynyisége.” Ami különösen riasztó: nemcsak az olaj fogy ki a lábunk alól, hanem a földgáz, a szén és az atomerőművekben használható urán is. A Magyar Geológiai Szolgálat 2005-ös becslése szerint a kőolaj nagyjából 43, a földgáz 50, a szén 200, az urán 40 évig elegendő, ha az összes, egyébként gazdaságosan ki nem termelhető készletet ideszámítjuk és az energiafelhasználásunk nem emelkedik. „Lehetőleg nem is kellene megvárnunk ezt a pontot, mihamarabb le kellene állnunk a fosz- szilis energiahordozók elpazarlá- sával” - mondta lapunk kérdésére Kazai Zsolt,, az Energia Klub környezetvédelmi szervezet programvezetője, aki azért nem A kiszipolyozott Föld. Előfordulhat, hogy 2030-ban már kevés lesz az olaj a világ műkő; déséhez. A GRAFIKA: TÓTH MIHÁLY, TÓTH GÁBOR látja ilyen sötéten a helyzetet. A szakember szerint a mai napig nem vagyunk tisztában a megújuló energiaforrások lehetőségeivel. „Magyarország energiaigénye 1040 petajoule évente. A magyar földrajzi adottságok ismeretében csak a napenergiából 1500-1600 petajoult, szélenergiából 500-600 petajoult állíthatnánk elő. Még exportra is maradna. Biomasszával már jelenleg is az energiaigényünk csaknem 8-10 százalékát fedezzük, ami jól hangzik, de a gyakorlatban ez annyit jelent, hogy fával tüzek nek az erőművekben" - jelentette ki a szakember. Az Energia Klub adatai szerint évente csaknem kétmillió tonna fát égetünk el így, ez évente százezer hektárnyi erdő tarra vágását jelenti csak Magyarországon. Kazai szerint ráadásul nem azért nem használjuk ki az adottságainkat, mert nem lennének befektetők, források, vagy hiányozna a technológia. „A jogalkotói szándék hiányzik, az előrelátás, vagy csak egyszerűen az akarat.” És mégis korog a Föld „az élelmiszerárak emelkedése nem átmeneti jelenség” - mondta a héten Kiss Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója. IDÉN ÁPRILISBAN a Világ SZÓ- mos pontján törtek ki éhséglázadások a rohamosan emelkedő árak miatt. Amíg 1974 és 2005 között az élelmiszer- árak reálértéken 75 százalékkal csökkentek, a 2005-öt követő három évben 75 százalékkal növekedtek. \ A ZAVARGÁSOK április Óta mindennapossá váltak. Halálos áldozatokkal járó, erőszakos tüntetések zajlottak tucatnyi országban, például Egyiptomban, Haitin, de a Fülöpszigeteken is. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint összesen 22 olyan ország van, amely fokozott veszélyben van a válság miatt. Az OECD-vel közös jelentésük szerint a közeljövőben továbbra is drágák maradnak az élelmiszerek. Becslésük szerint a marhahús ára 20 százalékkal magasabban fog stabilizálódni a következő évtizedben, a búzáért és a kukoricáért 40-60 százalékkal kell majd többet fizetnünk, a cukor ára pedig 30 százalékkal növekszik majd. A KRÍZIST MAGYARORSZÁG sem kerülheti el. A fehér kenyér ári 18 százalékkal, az étolajé 59 százalékkal, a finomliszté 48 százalékkal emelkedett egy év alatt, de még a tej ára is 22 százalékos drágulást mutat. A lapunknak korábban nyilatkozó Gráf József agrárminiszter három tényezőben látta a kialakult probléma gyökerét: „Az első ok, hogy elképesztő mértékben nőtt a klasszikusat szegény országok élelmiszerfogyasztása az utóbbi években. 2050-re legalább kétszer any- nyit kell termelni, mint most A másik tényező, hogy Európa agrártermelése az évtized elejé nek túltermelése miatt visszafogta magát, a harmadik pedig a klímaváltozás.” KÖZGAZDÁSZOK KIEMELIK OZ olaj drágulásának hatását is. Ez egyrészt költségessé teszi az élelmiszer-importot, másrészt nöéeli a bioüzemartyag előállítását, ami az élelmiszer célú termelés elől veszi el a termő- ßldet. Az ENSZ és az OECD szerint ennek ellenére az etanoltermelés 2017-bei a jelenlegi duplájára, azaz várhatóan 125 milliárd literre bővül. Kiss JUDnr igazgató sze rint azonban hazánk akár profitálhat is a kialakult helyzetből Az élelmiszer a krízis miatt egyre inkább stratégiai cikké válik, ugyanúgy mint az energia. Ezért a vkkészletekkel és jelentős agrárpotenciállal rendelkező országok ázsiója megnövekszik. „A magyar mez& gazdaság teljesítménye jelenleg a lehetségesnek csupán a 60 százaléka. Hazánk tehát azon országok közé tartozik majd, amelynek gazdasága emiatt felértékelődik a világ ban” - jelentette ki a szakértő. Olajdilemmák: a jobbik forgatókönyv is rossz AZ OPTIMISTA FORGATÓKÖNYV SZERINT: ■ Az olaj- és gázkitermelés a technikai fejlődés miatt 2030-ig 50 százalékkal fokozható. m A tartalékokat a cégek és az államok alulbecsülik, a valóságban duplaannyi olajunk és gázunk van, mint hisszük, m Az alternatív források (például az energianövények) mind nagyobb szerepet kapnak. ■ A világgazdaságai egyre energiatakarékosabbá válnak, párhuzamosan a fejlettségi szintjük emelkedésével. m A társadalmak ráébrednek a források közelgő kimerülésére, ezért takarékosabbá válnak, m Az államok törvényekkel kényszerítik a cégeket a takarékos energiafelhasználásra. A PESSZIMISTA FORGATÓKÖNYV SZERINT: ■ A technikai fejlődés nem segít, a kitermelés már csak néhány évig fokozható, utána óhatatlanul csökkenni fog. ■ A tartalékokat a cégek és az államok túlbecsülik, a valóságban feleannyi olajunk és gázunk van, mint hisszük. ■ Az alternatív források aránya valóban növelhető, de ez más területeken (például élelmezés) okoz majd gondot. ■ Az üzleti elitnek nem érdeke a Változtatás, ezért az energiatakarékosságra kényszerítő törvények meg sem születnek. ■ A globális felmelegedés mindezért megállíthatatlan, a Föld klímája az évszázad végére megváltozik. Norvégia Oroszország Kanada Azerbajdzsán Kazahsztán Mexikó Egyesült Arab Emírségek Venezuela Szaúd-Arábia Brazília Ü az oldalt összeállította: Farkas Károly, Kun Tamás, Molnár Sándor
