Tolnai Népújság, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-05-18 / 20. szám
2008. MÁJUS 18., VASÁRNAP 5 SZTORI&GAZDASÁG Molotov-koktél a konyakosüvegben szükségállapot Örményország nehezen viseli, hogy egyetlen szomszédjával sincs jóban A kaukázusi konyak hazája nem nyugodt mostanában: tüntetések jelzik, hogy az örmények nehezen törnek ki a posztszovjet szegénységből. Újvári Miklós „Ez az a benzinkút, amelyet a tüntetők elfoglaltak, hogy feltölthessék a konyakosüvegeket Molotov- koktéllal” - mutatja kísérőnk a Mika-Petrol elnevezésű töltőállomást Jereván központjában. Örményországi viszonylatban modern kút, orosz eredetű benzinnel. A szomszédos, de ellenséges olajállamból, Azerbajdzsánból mégsem szállíthatnak üzemanyagot. Hogy venné az ki magát? Az említett jereváni tüntetés március elején történt, az elnökválasztások után. Akkor tízezrek követelték az új szavazást, a rendőrség azonban szétverte a lázadást. A hivatalos adatok szerint nyolc tüntető halt meg. Az ellenzék szerint harminc. Szükségállapotot hirdettek ki, a tüntetéseket betiltották, többtucatnyi ellenzékit letartóztattak. „Ha betiltották a tüntetéseket, akkor ez itt mi?” - kérdezem Leven Zurahiant, aki egy belvárosi demonstráció hangadójának tűnik. „Ez egy séta. Mi nem tüntetünk, csak fel-alá járkálunk. így követeljük az új választásokat, a politikai foglyok szabadon bocsátását, a gyülekezési jog helyreállítását.” Valóban, sokan ugróköteleznek, görkorcsolyáznak, és közben skandálják a vesztes ellenzéki elnökjelölt, Levon Ter-Pet- roszjan nevét Ő a hivatalos adatok szerint több mint 20 százalékot kapott a februári elnökválasztáson, a győztes pedig 53 százalékkal Szerzs Szargszjan lett. Az ellenzék szerint csalás történt, második fordulót kellett volfia tartani, ahol győzhetett volna az ösz- szefogó ellenzék. A győztessel az a fő baj ellenzői szerint, hogy nem is igazi örmény, hanem Nagorno- Karabahból származik. Az pedig mégsem lehet, mondják a tüntetők, hogy a karabahiak vegyék át a hatalmat Hogy veszi az ki magát? A sétálók között a leghangosabb egy hölgy. Azt meséli, a márciusi nagy tüntetésen a felkelők betörték a boltokat, kiszedték és megitták a húszéves Ararat konyakokat, és annak palackjából csinálI Jereván főtere a tavaszi szükségállapot idején. Az élet azóta visszatért a rendes kerékvágásba, de tüntetni azóta is tilos. ták a Molotov-koktélt. Örményország egyetlen világhírű kiviteli terméke, a konyak tehát szintén részese a mostani politikai feszültségnek. Pedig a konyaktermelők inkább azt szeretnék, ha kimaradnának mindenből, és hordóikban tovább pihenhetne a világhírű ital. Nem messze a belvárostól óriási betűk hirdetik, hogy itt székel az Ararat konyakgyár, amely 1877 óta készíti az italokat. Magyarországon a hatvanas évektől lehetett kapni Ararat márkájú bran- dyt, de mint itt mondják, az nem az igazi Ararat volt Még csak nem is Örményországban készült. Mára azonban sikerült levédetni újra a nevet, és olyan minőségű bran- dyt gyártani, amitől a franciák is megijedtek. Annyira, hogy a Pernod Ricard francia italkonglomerátum jobbnak látta megvenni a céget, mint megküzdeni vele. 1999 óta tulajdonos. Felosztották a világpiacot, az Ararattal látják el a volt Szovjetuniót, a Martell, a Bisquit és a Renault konyakmárÖrményország: ellenfelektől övezve FORRÁS: EURÖPRESS-GYŰJTÉS - EUROPRESS-G^AFIKA TERÜLETE: 29800 négyzetkilométer LAKOSSÁGA: 3,22 millió fővárosa: Jereván vallása: örmény apostoli keresztény, 301 óta államvallás. elnök: Szerzs Szargszjan. Idén február 19-én már az első fordulóban győzött Tüntetések szerveződtek ellene, de végül egy hónapos szükségállapot után beiktatták. Előzőleg kormányfő volt. karabah: az örmények lakta hegyi terület háborúval szakadt ki Azerbajdzsánból. kákkal pedig a Nyugatot. Itt, az Ararat-gyárban esküsznek rá, hogy az övék sokkal jobb, mint a nyugati. „Kóstolja csak meg” - mondja Zara Szaribekian, aki a gyárban kalauzol. És valóban, még gyakorlatlan toroknak is feltűnik a húszéves brandymatuzsá- lem bársonyos zamata. Nyugati konyakot persze nem tartanak. Hogy venné az ki magát? Azt mondják, két titok van, az egyik a szőlő, a másik a tölgy. A kaukázusi hegyek két ajándéka. Az örmény állam öt éve úgy döntött, védeni fogja a hazai termelőket, és csak örmény szőlő használható fel a konyaktermeléshez. Azóta a szőlészek jobban élnek, a szőlő ára felment. Itt a gyárban - magyarázza a gyártási eljá- | rást a markentiges hölgy - a darált szőlőt egy hétig tartják a szemen, majd kétszer párolják le. Akár ötvenszázalékos konyak is nyerhető így. De itt készül a világ legerősebb brandyje: 57 fokos. A szovjet Az örmény népirtás AZ ÖRMÉNY NÉP „holo- kausétja” - az egyszerűség kedvéért így is nevezik azt a népirtást, amely 1915 és 1918 között zajlott le Törökország területén az ott élő örmény népesség ellen. A jereváni emlékmúzeumban vagonok, lesoványodott gyerekek fényképei, lefejezett vallási vezetők, elégedett török katonák fényképei. A becslések szerint a szultán ellen harcoló ifjútörök mozgalom mintegy másfél millió örményt ölt meg Törökország-szerte. A múzeumban járó magyar delegáció elképedve nézte végig az emlékeket, közöttük egy kiirtott örmény család emléktárgyai között egy szalvétatartót, amelyen a magyar parlament látható. Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár bejegyzett az emlékkönyve, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarország azon 22 állam között lenne, amelyek már hivatalos határozatban ismerték el az örmény népirtás fényét Ez kényes nemzetközi ügy, hiszen Törökország meg nem történtnek tekinti a népirtást. élelmezési miniszter megrendelésére fejlesztették ki, Szibériát látták el vele. A tölgyfa hordók egy óriási hangárban sorakoznak. Elöl a történelmi személyiségek által lepecsételt és aláírt tartályok, közöttük Borisz Jelciné vagy például az eddigi összes román elnöké. Churchill a jaltai találkozón kóstolta meg az Araratot, utána Sztálin évente 300 palackot küldött neki belőle. A gyár 7 millió 300 ezer palackot gyárt évente. Ameddig az örmény-orosz barátság tart, biztos piaca lesz az Araratnak. Örményországnak más esélye aligha van. Egyik oldalon az azeri viszály, a másik oldalon Törökország, amely ma sem hajlandó elismerni az örmény népirtást. Délen a bezárkózó Irán, északon az oroszellenes Grúzia. A három- milliós ország pedig mégsem élhet csak a hétmilliós, a világba szétszóródott örmények adományaiból. Hogy venné az ki magát? ' Furcsa áramvalóság: drágulást hozhat a lakosságipiac-nyitás árak Elméletileg idén január elseje óta szabadon választhatjuk meg a szolgáltatónkat, ám gyakorlatilag nincs kit Mérsékelt ütemű, de folyamatos áramár-emelkedésre kell felkészülnie a lakosságnak. Pedig a piac szélesre tárása általában csökkenteni szokta az árakat. Drágának tartjuk ugyan, ám a magyar lakossági áram olcsónak mondható. Uniós statisztikák szerint száz kilowattóra áram átlagosan 3250 forintjába kerül a magyar lakosságnak; a szlovákok kétszáz, a németek kétezer forinttal fizetnek többet. Az ok: az állam hatósági kényszerrel biztosítja a mérsékelt árszintet. És éppen ez az, ami miatt a január elseje óta élő lakosságipiacnyitás további dráguláshoz fog vezetni - állítja Kaderják Péter szakértő, a Magyar Energia Hivatal volt elnöke. Elméletileg már ma is megválaszthatjuk, melyik kiskereskedőtől akarunk áramot vásárolni, ám ajánlatok hiányában csak a megszokott szolgáltatónkkal tudunk szerződést kötni. Jelenleg ugyanis egy cégnek sem éri meg a piacra belépni az alacsony árak miatt. A helyzet ironikus: amíg nem emelkednek az árak, nem lesz verseny, amely csökkenthetné az árakat. Hogy hol van az az árszint, ahol a versenytársak úgy látják, érdemes beszállni, nem tudni, ám Kaderják Péter szerint az biztosra vehető, hogy a következő néhány évben folyamatos drágulásra kell felkészülnünk. Ezt segíti az új piaci szabályozás A hálózatirányító önállósága elemzők szerint alapvető fontosságú is, amely a korábbinál tágabb teret ad a helyi szolgáltatóknak az áramtarifa meghatározásához. Ám nemcsak a lakossági áram drágulása érinti majd a háztartásokat, a gazdaság számos területén (így a szolgáltató szektorban) masszív áremelkedésre kell felkészülnünk a cégeknek értékesített áram drágulása miatt. Az ok itt is a piacnyitás felemás módjában keresendő: már a nagyfogyasztók és a kiskereskedők is megválaszthatják ugyan, hogy kitől vásárolják az áramot, ám némi önálló importlehetőség mellett gyakorlatilag csak a volt monopolistával, a Magyar Villamos Művekkel (MVM) tudnak szerződni. ■ M. S Elemzők: a hálózatot le kell választani az MVM-ről NEM VÉLETLENÜL került a politikusok terítékére az elmúlt hetekben a hálózati rendszerirányító társaság (MavirZrt.) leválasztása az MVM csoportról, a remények szerint egy ilyen lépés közelebb hozhatja a valós versenyt. Az elemzők szerint ugyan az MVM-nek termelőként (övék a paksi atomerőmű), nagy- és kiskereskedőként van létjogosultsága, ám a hálózatot önálló és az MVM-től ßggetlen vállalatba kell tömöríteni.
