Tolnai Népújság, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-29 / 100. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. ÁPRILIS 29., KEDD KORKÉP A polgárőrök is megkapják az adókedvezményt TOLNA A tolnai polgárőr egyesü­let aktív tagjai is kapnak adó- kedvezményt a jövőben - dön­tött a tolnai képviselő-testület. Mint azt megírtuk, tavaly ősszel a városvezetés arról döntött, hogy az aktív önkéntes tűzoltók részére visszaállítják a kommu­nális adó alóli mentességet. Az adó mértéke jelenleg 8 ezer fo­rint háztartásonként. Annak idején az is elhangzott, hogy ha a polgárőrség hivatalosan igény­li, akkor a képviselő-testület el­döntheti: akar-e hasonló kedvez­ményt adni a polgárőröknek is. Ez most megtörtént. Az előzete­sen javasolt ötven százalék he­lyett teljes kedvezményben ré­szesülnek a polgárőrök, ha adott évben legalább hat hónapig az egyesület tagjai. Az ő adókedvez­ményük mintegy 120 ezer forint adókiesést jelent a városnak. A tűzoltók esetében is hasonló összeg a kieső bevétel. ■ S. K. Rozsnyay nyomán újra felfedezzük a gyógyborokat szekszárd, Zomba Rozsnyay Mátyás, születésének 175. év­fordulója alkalmából emléktáb­lát kapott Szekszárdon. A fából készült alkotást - mely Törő György és Töttösi Attila népi iparművészek alkotása - a róla elnevezett utcában helyezték el. Ám Rozsnyay Mátyás sakkíró, gyógyszerész, borász és fényké­pész munkássága nem a megye- székhelyhez kötődött elsősor­ban, hanem Zombához. Ott volt patikája. Ott kísérletezett a ki­ninnel és a gyógyborokkal. Élet­útjának avatott ismerője dr. Né­meth József, a Sakk-kultúráért Alapítvány kuratóriumának el­nöke. Mint mondja, a sokoldalú férfinek, 150 évvel ezelőtt olyan korszakalkotó ötletei és újításai voltak, amelyeknek ma is hasz­nát veszik a gyógyászatban és a táplálkozástudományban. Alá­támasztja ezt Módos Ernő bo­rász is. Hangsúlyozta, hogy Rozsnyay már abban az időben szót emelt a spanyol borok beho­zatala ellen, védve a hazai ne­dűt. Ő ásványi anyagokkal, fő­leg vassal dúsított borokat ké­szített. Alighanem újra felfedez­zük ezeket a kiváló élettani ha­tású itókákat. ■ W. G. Almából van választék bőven, csupán pénztárca kérdése, mennyit veszünk belőle. Stan Imola naponta vásárol pár darab almát a kisfiának Piacra érett az áremelés gyümölcsök A minőséget és a termelő költségeit meg kell fizetni Kevés a magyar alma a pi­acon és a boltokban. Kiló­jáért 350-400 forintot is elkérnek. A termelők ab­ban bíznak, maradnak a magas árak, a vásárlók pedig abban, hogy mind­ez csak ideiglenes állapot. Mauthner Ilona Azért drága az alma, mert a múlt év hasonló időszakában a gyü­mölcsfák hatvan százaléka elfa­gyott - mondta dr. Mártonffy Bé­la, a Zöldség-gyümölcs Termék- tanács elnöke. Szabolcs megyét pedig totális fagykár érte.- Aki abban bízik, hogy az idén olyan olcsó lesz a gyümölcs, mint pár éve volt, az nagyot fog csalód­ni - tette hozzá az elnök. Szerin­te mi, magyarok megszoktuk, hogy az a gyümölcs, amely a vüág másik végéről jön, banán, kivi, na­rancs, mangó, az érthetően drága, ami viszont helyben terem, az ter­mészetesen olcsó. Ez a jövőben nem így lesz. A minőséget meg kell fizetni, legyen az akármilyen gyümölcs, hiszen a termelőnek is nagy befektetést, sok pénzt igé­nyel a magas technológia biztosí­tása. Igaz az is, hogy ma már év­szaktól függetlenül szinte minden gyümölcsöt meg lehet vásárolni. Idén eddig az almásokban nem mutatkozik fagykár, bár még májusban is érheti megle­petés a termelőket. A mandulát és a sárgabarackot megviselte a hideg, a meggyet, cseresznyét, szilvát úgy tűnik, nem. Asztalos Antal szerint a felvá­sárlók jóval olcsóbbért vették át a termelőktől az almát, mint amit a jelenlegi árak indokolná­nak. Szerinte a szerencsés az lenne, ha legalább a piaci ár 30 százalékát megkapnák a terme­lők. Egy hektáron legalább 300 mázsa almát kell tudni termelni ahhoz, hogy legalább a ráfordí­tott költsége megtérüljön a gaz­dának. Ahol nem tudnak öntöz­ni, és a drága növényvédő szere­ken, műtrágyán spórolnak, ott 350 mázsánál nem is számíthat többre a tulajdonos, míg az uni­ós országokban a 420 mázsa is megterem. Asztalos Antalnak és gazdatársainak Szekszárd hatá­rában, Kaj mádon van többhektá­ros ültetvényük. Mivel saját hű­tőházuk nincs, így a mórahalmi szövetkezetnek szállítják, ami 140 kilométerre van Kajmádtól, így ez is megdrágítja a terme­lést. Megyénk legnagyobb gyü­mölcsösét a kisvejkei termelők szövetkezetbe tömörülve műve­lik. Sebestyén István igazgató el­mondta, nekik van saját hűtőhá­zuk, de a tavalyi alma február­ban így is elfogyott. Nagyon bíz­nak abban, hogy a felvásárlási árak az idén már fedezik a költ­ségeiket. Sokat drágultak a nö­vényvédő szerek, a gépi mun­kákhoz szükséges gázolaj, így a termelők nem adhatják oda a gyümölcsöt a régi áron. Az idei termés Kisvejkén is ígéretesnek tűnik, de a kajszisban az átla­gosnál kevesebbre számítanak, pedig tavaly sem volt sok sárga­barack. A termelő a saját munkáját soha nem számolja egy átlagos évben tizennyolc­szor kell permetezni az almást, mert nagyon érzékeny a liszt­harmatra. Csak a növényvédő szer ára hektáronként 300 ezer forint, ehhez társul még a kijut­tatás költsége, a tavaszi met­szés, a gépi munkák, a talaj tisztán tartása, a tápozás, az öntözés, majd ősszel a szedés, szállítás és a gyümölcs tárolá­sa. Összességében 900 ezer - 1 millió forint körüli összeget költ a gazda egy hektár almásra úgy, hogy a saját munkáját nem számítja. ha A jégeső elkerüli a területet, szép a termés, és az adott év­ben jó árat adnak érte a felvá­sárlók, akkorakár 1,5-2 millió forint bevétele is lehet a gazdál­kodónak. Gyümölcsárak Tolna megyei pultokon (Fl/kg) Minden harmadik új vállalkozás szabálytalan A régióban január 1-je és április 20-a között 879 új vállalkozás alakult, ezek közül 192 ellenőr­zését kezdte meg az adóhivatal. Tolna megyében 182 új vállal­kozást jegyeztek be, és ebből 38- nál kezdte meg az ellenőrzést az adóhivatal. A vizsgálatok a régi­óban 154, Tolna megyében 24 cégnél fejeződtek be. Az eddigi tapasztalatok alapján elmond­ható: a cégek a leggyakrabban telephelyük megfelelő azonosí­tásáról, cégtábla kihelyezéséről nem gondoskodnak időben, il­letve az alapvető számviteli elő­■ Nem készítenek üzleti tervet, a későbbi bevé­telből akarták fizetni az alkalmazottakat. írásokat nem tartják be. A revi­zorok valótlan címre bejelentett cégeket is találtak Somogybán és Baranyában - mondta Mar­ton Ferenc, az APEH Dél-dunán­túli Regionális Igazgatóságának a sajtószóvivője. Az újonnan alakult cégek sze­mélyi és tárgyi feltételeit is vizs­gálták. Több olyan vállalkozást találtak a revizorok, ahol a tulaj­donosok nem gondoskodtak al­kalmazottak felvételéről, illetve a vállalkozás beindításához szük­séges eszközök beszerzéséről. Üzleti tervet sem készítettek, el­mondásuk szerint a később ke­letkező bevételből akartak alkal­mazottakat foglalkoztatni, illet­ve eszközöket beszerezni. Ezek a cégek a jövőben többszöri ellen­őrzésre számíthatnak - mondta Marton Ferenc. A revizorok emellett több olyan vállalkozás­ra bukkantak, amelyek nem va­lós címre voltak bejegyezve, illet­ve amelyeknek a tulajdonosai korábbi, felszámolás alatt álló cé­gük működését igyekeztek új né­ven folytatni. ■ Mauthner I. Számviteli szabályzat: kétharmad késik az új vállaltozások csaknem kétharmadánál előforduló hi­ba, hogy a már működő cégek nem rendelkeznek írásos belső számviteli szabályzattal. Ezt a megalakulásukat követő 90 napon belül kell elkészíteniük, de a cégek többsége az adóhi­vatali ellenőrzés idején még nem alakította ki a saját sza­bályzatát. Megkönnyítik a fejlesztést sharp Találkozóra várják a polgármestereket Új kikötő épül sétahajóknak kék szalag Megrendelésre fut ki a turistákkal a paksi hajó Találkozóra hívja május végé­re a polgármestereket és a pol­gármesteri hivatalok munka­társait a Sharp Electronics Europe új, magyarországi kép­viselete és a szekszárdi Digital 2002 Kft. A megbeszélés és tá­jékoztató az infrastrukturális fejlesztési lehetőségekről és azokról az új technikai vívmá­nyokról szól majd, melyek meg­könnyítik a hivatalok munká­ját. Az érdeklődők emellett a fi­nanszírozási, lízingfeltételek­ről is képet kapnak. A rendez­vény védnökségét dr. Puskás Imre, a megyei közgyűlés elnö­ke vállalta. Kovács Péter Andor, a Digital 2002 vezetője elmondta, terü­leti képviselőként komoly le­hetőségek előtt állnak. Nem változott a szolgáltatás minő­sége, illetve hogy a vásárlók igen méltányos áron juthatnak hozzá a digitális másoló, nyom­tató és dokumentumkezelő eszközökhöz. A szekszárdi cég ugyanis fi­atalosabb, lendületesebb part­nerre talált a Sharp új magyar- országi képviseletében, más­részt közvetítők nélkül vásá­rolhat. A két partnernek a má­jus végi lesz Szekszárdon az el­ső, nagyszabású közös rendez­vénye. ▲ SHARP Habár Tolna megyében jelenleg nem lehet menetrendszerűen ha­jókirándulásra menni, ez nem azt jelenti, hogy a Duna szerelmese­inek le kellene mondania a séta­hajókázásról. Erről Kiszl Károly, a paksi Charon Kft. vezetője gon­doskodik, aki már 1989 óta foglal­kozik a turistaközpontú hajózta- tással. Kétszáz személyes hajó áll a kirándulók rendelkezésére, akik igény szerint akár Mohácsig is lecsoroghatnak, vagy Dunaúj­városig, Budapestig utazhatnak. Ezek a nagyobb távok már kétna­pos programot jelentenek. Kisebb utak szervezését is vál­lalja a cég, egy gemenci túra ese­tén a vendégek néhány órát a szabadidőközpontban is el tud­nak tölteni, mielőtt visszaindul­nának a kikötőbe. Hasonló, egy­napos elfoglaltságot jelent a dunaföldvári sétahajókázás, ahol szintén van idő a város neveze­tességeinek megtekintésére. ■ Egy gemenci túrában néhány órát a szabad­időközpontban is eltölt­hetnek a vendégek. Mivel a hajó alkalmas rendez­vények lebonyolítására is, szíve­sen állnak vállalatok, intézmé­nyek rendelkezésére is. Egy ilyen eseményre 90-100 embert tudnak fogadni, de vállalnak es­küvőt vagy éppen sajtótájékozta­tót is, de említhetnénk a nagy si­kerrel lebonyolított Médiahajó rendezvényt is. Kiszl Károly hoz­zátette, május elsejétől már je­lentkezhetnek náluk a hajóki­rándulás iránt érdeklődők. Elképzelhető, hogy a jövőben tovább bővül a sétahajózási le­hetőség Tolna megyében, de az már biztos, hogy újabb kikötőt vehetnek igénybe az erre haladó hajók. Dunaföldváron ugyanis magánbefektető épített ki egy közforgalmú hajóállomást.- Ez a kikötő utasszállító ha­jók részére készült - tájékoztat­ta lapunkat Hajtó Dénes, a Ma­gyar Kikötő Zrt. műszaki vezető­je. Hozzátette, az érdeklődő hajó­zási cégeknek szívesen állnak rendelkezésére. ■ K. P.

Next

/
Thumbnails
Contents