Tolnai Népújság, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-04-27 / 17. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2008. ÁPRILIS 27., VASÁRNAP közterhek Magyarország a kis adók hazája. Az amúgy is túlbonyolított rendszer ráadásul évente változik, így ember legyen a talpán, aki követni tudja, miért is kell adót fizetni. SOK KICSI SEM MEGY SOKRA Nyakkendoado Ajándékozási illeték internetadó A két legnagyobb internetszolgáltató egy emberként tiltakozott a héten a világháló megadóztatása ellen. Kulturális járulékként a bevétel 0,8 százalékát kellene befizetniük. A bírálók, köztük az SZDSZ több politikusa, azt várták el, hogy a befolyó összeget legalább az amúgy bővítésre szoruló ágazatba forgassák vissza. A net adóztatásának ötlete máshol is felmerült: Nicolas Sarkozy francia államfő januárban a közszolgálati média támogatását képzelte el az egyszázalékos adóval; igaz, egy másik százalékot már fizetnek a szolgáltatók, amely az ottani filmiparba kerül. Ha a magyar törvénytisztelő állampolgár lenne, karácsony másnapját adóbevallással töltené. Létezik ugyanis egy jogszabály, amely szerint a 150 ezer forintnál nagyobb értékű ajándékról harminc napon belül tájékoztatni kell az APEH-et. A kivethető illeték a legközelebbi hozzátartozóktól (így vagyonközösségben élő házastárstól) kapott ingóság értékének 11-21 százaléka. Ha az ajándékozó távolabbi rokon, az adó már 15-30 százalék, ha pedig egy barát, 21-40 százalék lehet a kirótt illetek. Az idejétmúlt jogszabály 1990-ben született, az adóhivatal már kezdeményezte is megszüntetését. t Ki ne emléKezne a televízió-üzembentartási i I díjra? Azt gondolhattuk, a kereskedelmi | tévék korában elavult teher megszűnt, ám erről szó sincs: 2002-ben a kormány átvállalta fizetését. Öt évvel később azonban rájöttek, mekkora bevételi forrástól estek el, ezért újra bevezették, igaz, a í háztartásokban nem, csak a nyilvános helyeken üzemeltetett készülékek után. A cégeknek ráadásul a normál, ezer forint körüli havi díj háromszorosát kell fizetniük televíziónként. A készülékek megléte könnyen ellenőrizhető, pláne hogy bizonyos* szállaskategóriákban kötelező minden szobában elhelyezni egy tévét. A legvadabb ötletek keringtek a héten a megújuló kulturális járulékkal kapcsolatban. Schiffer János MSZP-s politikus elgondolása azonban, miszerint a „komoly kulturális értéket képviselő” női kosztümök, szőnyegek, heverők és nyakkendők után is 0,8 százalékot kelljen fizetni, már sokként hatott. A nyakkendőadó terve egy napig élt, ám a parlamentben várhatóan május elején tárgyalandó járulék bizonyára tartogat még meglepetéseket. így lehet, hogy nem csak a hazai pornóipar, de akár a bútorgyártók is hozzájárulhatnak a Nemzeti Kulturális Alap költségvetéséhez. Televízió-üzembentartási díj Nem luxus A százmillió forintot meghaladó árú lakóingatlanok után fizetendő luxusadó a Gyurcsány-kormány által bevezetett terhek közül az első látványos fiaskó volt: az első évben országos szinten alig százan vallották be tulajdonukat, és fizették ki a százmillió feletti rész fél százalékának megfelelő összeget az önkormányzatoknak. TAVALY KICSIT JOBB Volt a helyzet, de a főváros idén már biztosra ment: jócskán, 50-120 százalékkal megemelték a díjat, ráadásul nemcsak a magánszemélyeket, de cégeket is fizetésre kényszerítettek, így is elenyésző, nagyjából 160 millió forintos bevételre számít a főváros 2008-ban. A nagy túlélő hiába bírálják, egyelőre nem szűnik meg az örökösödési illeték. A haláladónak csúfolt illeték ellen az MDF indított harcot. Az ellenzéki párt azt szeretné elérni, hogy legalább az egyenes ágú örökösöknek ne kelljen illetéket fizetni az után a vagyon után, amelyet egyszer már adózott jövedelemből szerzett meg az örökhagyó. A parlamenti pártok között formálódó konszenzus alapján a hagyaték csak közeli hozzátartozók esetében és meghatározott vagyonnagy- ság erejéig lenne illetékmentes. Az illetékből ráadásul a költségvetés sem igazán gazdagodik: évente mindössze néhány milliárdos bevétellel számolnak. Adómentes tánc JÖVEDELMEZŐ LAKODALMAT derített fel egy tavalyi va- gyonvizsgálatán az APEH. Egy beruházás vizsgálatakor bukkantak egy magán- személyre, aki ehhez 70 millió forintos kölcsönt adott. A revizoroknak azzal magyarázta be nem vallott jövedelmét, hogy menyasszonytáncon 300 millió forintot szerzett. Márpedig ez a hagyományos felajánlási forma - szemben az ajándékozás más formáival - illeték- mentes. Aki tehát nagy értékű ajándékot venne, időzítse az esküvőre, különben akár egy 150 ezer forintnál nagyobb értékű ingóság értékének negyven százalékát is be kell fizetni a megajándékozottnak. Ebek harmincadján nálunk a nyolcvanas évek végéig létezett ebadó. Az állattartási hozzájárulás néven szedett közteher terve azóta is időről időre felbukkan, az önkormányzatok azonban rendre elállnak az újbóli bevezetéstől. Az adót ugyanis éppen azért kellett megszüntetni, mert többe került a fenntartása, mint amennyi haszon származott belőle. A kutyatulajdonosok nem jelentették be házi kedvenceiket, a rendszeres összeírás vagy az illeték beszedése pedig óriási költséget jelentett. Az ellenzők azt sem mulasztják el megjegyezni, hogy egy újabb bevezetés után várhatóan a mostaninál is több kutyát dobnának ki szerető gazdáik az utcára. Amerikában a lopásból származó jövedelem után is fizetni kell Gyermek nélkül asszonynak szülni kötelesség, lánynak szülni dics& ség - szólt a Ratkó-korszak jelszava. Magyarországon az ötvenes években nemcsak az abortusz tilalmával, hanem egy rossz emlékű adóval is igyekeztek növelni a születésszámot. A legényadónak csúfolt gyer- mektelenségi adó bevezetéséről 1953-ban hoztak határozatot. E szerin t a 20 és 50 év közötti férfiaknak, illetve a 20 és 45 év közötti nőknek jövedelmük négy százalékának megfelelő összeget kellett fizetniük, ha nem volt élő (vérszerinti vagy örökbefogadott) gyermekük. A gyermektelenségi adót végül az 1956-os forradalom után szüntették meg. Harácsolás hiába a közutálatnak örvendő adónemek között előkelő helyet vívott ki a harács: az iszlám világ jellegzetes közterhe a harácsolás szavunkban él tovább. A kora középkorban a meghódított területeken adót vetettek ki azokra, akik megtartották korábbi hitüket. Az áttérők, azonkívül, hogy ezt nem fizették, ßldet is birtokolhattak, hasonlóan a muszlimokhoz. A földművesek pedig tizedet fizettek birtokuk után. A VII- VIII. században azonban az Omajjád kalifák, pénzügyi gondjaik áthidalására, harácsot vetették ki az újonnan áttértek földjeire is. A teher miatt 747-ben felkelés tört ki, amely nemcsak az adót, de a kalifá- tust is elsöpörte. FORRÁS: EUROP! A bizonytalanság többet árt a gazdaságnak, mint a túl magas terhek Magyarországon a jövedelmek harmada, negyede eltűnik az adóhivatal elől - ez az egyik következtetése a Magyar Nemzeti Bank tavaly szeptemberben nyilvánosságra hozott tanulmányának. A dokumentumban a bank szakértői azt is leszögezik, hogy hazánk adórendszere aránytalanul magasan terheli a fogyasztást és a munkavállalókat, míg a tőkére kivetett adók mértéke csak a negyede, a vagyonra kivetett adók mértéke pedig alig a fele más uniós országokénak. A túladóztatás a sok, „kicsi” adó rovására írható. A munkáltatókat és a munkavállalókat terhelő, magas adminisztratív költséggel járó adók és illetékek rendszerének radikális átalakításával érdemi adócsökkentés lenne elérhető a bevételek lényeges csökkenése nélkül. A magyar adórendszer évenkénti átalakítása, toldoz- gatása-foldozgatása pedig olyan bizonytalan gazdasági környezetet eredményez, amely többet árt a gazdasági növekedésnek, mint a magas adóterhek - állapítják meg a szakértők. Furcsa adófajták kiötlésében lemaradtunk a fejlett Nyugattól. Talán a legjobb példa erre az Egyesült Államok szövetségi adórendszere, amelyben nemcsak a kenőpénzből, de az illegális szerek árusításából és a lopásból származó bevételeket is adókötelessé tették. A helyi hatóságokat sem kell félteni. Nyugat-Virginia államban az ékszerek viseléséért, Maine-ben az áfonyával kapcsolatos bármilyen tevékenység után kell fizetni. Alabama államban a kártyára vetettek ki adót, de ha van benne egy extra jolly joker, a játék adómentes. Minnesotában a szőrmeviselést, Chicago városában pedig a szénsavas üdítő italok fogyasztását adóztatják meg. Minden pohár szénsavas üdítő után kilenc centet kell fizetni, míg a szénsavmentesekért csak három centet. Ám egyik törvény sem közelíti meg Kalifornia állam jogalkotói géniuszait, akik a kereskedelmi tevékenységekre érvényes use tax nevű adófajta hatáskörét 1935-ben ezzel a kitétellel bővítették: „Adó mindenre, amelyre eddig nem fizetett."
