Tolnai Népújság, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-03-09 / 10. szám

6 SZTORI 2008. MÁRCIUS 9., VASÁRNAP Az illatkészítés a világ hódító üzlete Évente tíz embernek van szerencséje ahhoz, hogy Franciaországban el­végezze azt az akadémiát, amelyet az ismert illat­kreátor és divattervező, Guerlain alapított. Az egyik közülük Zólyomi Zsolt, az egyet­len magyar parfümőr. Fábos Erika Zólyomi Zsolt azt mondja, nem úgy tartja számon a szagokat mint más, és nem is úgy, hogy jók vagy rosszak. Neki ugyanis a szagok és illatok információt jelentenek. Arra, hogy az orra egészen különösen érzékeny, már gyerekkorában felfigyelt. Az viszont, hogy az illatokhoz tudomány és egy egész iparág is tartozik, csak a gimnáziumi éveiben vált világossá számára.- Amikor csak lehetőségem volt rá, parfümökkel foglalkoz­tam - mondta Zólyomi Zsolt. - Úgy kezdődött, hogy a barátnőm szerette a parfümöket, és feltűnt nekem, hogy rajta és a barátnőin is azonnal felismerem, milyen illatot viselnek. Aztán elkezdtem célirányosan keresni az illatokat. Nemcsak a parfümökkel, hanem a virágokkal és fűszerekkel is előszeretettel ismerkedtem. Ki­derült, hogy szinte pontosan meg tudom mondani, milyen al­kotórészekből, illatokból épül fel egy-egy parfüm. Már végeztem biológusként, majd közgazdász­ként, és mivel egyre többen kér­tek tőlem tanácsot, és továbbra is nagyon érdekeltek az illatok, elhatároztam: utánajárok, hol tudnám továbbfejleszteni addig megszerzett tudásomat. Amikor kiderült, Zólyomi Zsolt el is keseredett. A versailles-i akadémiára ugyanis évente csak 10-12 ember nyer bebocsátást, ráadásul ez a világ nagyon zárt. Külföldről szinte reménytelen bekerülni. Európa keleti részéből rajta kívül ez senkinek nem sike­rült az elmúlt évtizedekben. A tá­jékozottságon kívül az is kellett hozzá, hogy egymás után akár száz szagot is képes volt megkü­lönböztetni.- Egy átlagember egymás után jó, ha négy-öt illatot érez. Utána abba is hagyhatja, mert már nem érzékeli a következőt. zólyomi zsolt Az egyetlen magyar „orr” egymás után akár száz illatot is képes megkülönböztetni-V „Feltűnt, hogy a barátnőmön és a barátnőin is azonnal felismerem, milyen illatot viselnek. Aztán elkezdtem célirányosan keresni az illatokat.’ Én 90-100 illatot is képes va­gyok egymás után megkülön­böztetni, elemezni és meg­jegyezni. Franciaországban, egy idősotthonban végeztem egy kísérletet is: arra voltam kí­váncsi, meddig lehet meg­jegyezni egy illatot. Ott egy 103 éves férfinak olyan illatot is sikerült mutatnom, amelyet négyéves korában érzett utoljá­ra, és pontosan beazonosította. Az ember memóriája valóban csodálatos. Az első parfümök valószínű­leg Távol-Keleten készültek, és az értékes fűszerekkel együtt drága luxuscikkek­ként kerültek a Közel-Kelet­re, később Athénba, majd a Római Birodalomba. A megnövekedett keres­letet később már nem le­hetett behozatallal fedez­ni, így egyre-másra ala­kultak a parfümüzemek. Az első, máig leghíresebb laboratóriumot Medici Katalin alapította a provence-i Grasse-ban. A parfümipar az 50-es években lendült fel, ami­kor a vegyipar olyan szintre fej­lődött, hogy szinte bármilyen illatot képes lett szintetikusan előállítani. Az elmúlt évtizedekben na­gyon „felgyorsult” az illatpiac. Ma már 12-15 ezer különféle parfümöt kínálnak. Évente úgy 300 új illat kerül a piacra, és míg korábban 5-7 évet élt egy illat, ma 1,5-2 évig tartja magát a piacon. Ezért nagyon nehéz olyan illatharmóniát kitalálni, Magyar volt az első világhírű parfüm az első világhírű parfüm, amelynek ma a teljes receptúrája ismert, és már alkoholt is tartalmazott, bár­milyen meglepő, nem fran­cia volt, hanem magyar. Magyar víznek nevezték. A rozmaringból előállított illatos vizet III. Edward angol király felesége hozta divatba. A legen­da szerint egy remete ajándékozta a csodála­tos, ifjúságőrző vizet Er­zsébet magyar királyné­nak. Ezt követően évszáza­dokig, egészen a kölnivíz meg­jelenéséig a legkedveltebb illa­tos víz volt Európa főurai és tehetős polgárai körében. A MAGYAR PARFÜM fogalma egyébként csak ma szokatlan. A háború előtt a budapesti Molnár Mozer Fekete Macska és Puck elnevezésű illata világhírű volt. A háború után azonban már nem lehetett jó alapanyagokat beszerezni, nem volt kereslet, ezért a ha­zai gyártás elsorvadt. amely egyedi. Pedig sokan sze­retnének. Több olyan cég is van, főként Franciaországban, amely azon dolgozik, hogy új illatokat találjon ki. Ezek a cégek nagy divatmárkáknak parfümillato­kat készítenek, de azt is ők ta­lálják ki, hogy a legújabb mo­sópornak vagy öblítőszernek milyen illata legyen. Meg­rendelésre. Azt, hogy ez körülbelül mi­lyen legyen, néhány luxuspar­fümöt gyártó kozmetikai céget és divatházat leszámítva, a mar­ketingesek mondják meg. A leg­fontosabb ugyanis, hogy mit le­het eladni. Ha illatról van szó, mindenhol mást: Magyarorszá­gon az édeskés illatokból fogy a legtöbb, Amerikában a tiszta, friss illatok a legkeresettebbek, az arab országokban a tömény és nagyon fűszeres illatok a nyerők, Távol-Keleten a könnyű, finom virágillat a divat, Euró­pában pedig szinte mindent el lehet adni. Zólyomi Zsolt 1970. június 12-én született Miskolcon 1993-ban az ELTE-n biológus­diplomát szerzett elvégezte a Fragrance Academy parfümkészítő mester- kurzusát Versailles-ban hobbija az irodalom, gyűjti az antik tárgyakat Illatok és érzelmek fahéj: keleti szerelmi elixir, erő­síti az idegrendszert és a szívet. vanília: tökéletes alapja az ero­tikus, csábító parfümöknek. jázmin: a virágok szexistennő­je, a férfiakat és a nőket egy­aránt rabul ejti. gyömbér: a régi rómaiak ünne­pekkor használt illata. szantálfa: nagyon hasonlít a férfi szexuálhormonra, a tesztoszteronra. levendula: megnyugtat, ellazít, biztonságérzetet teremt. kamilla: klasszikus és vissza­fogott illat, csökkenti az agresz- szivitást. narancs: frissít, erővel tölt fel és jókedvre derít, fokozza a munkakedvet. A Pokol Angyalai ki akarták végezni Mick Jaggert hells angels A motoros banda előjogokat követelt a koncerten, de a biztonságra nem ügyelt. Négyen meghaltak. Egy vihar mentette meg Mick Jagger életét 1970-ben - állítja egy visszavonult FBI-ügynök, Mark Young. A Rolling Stones énekesét a Hells Angels akarta megölni egy korábbi nézetelté­rés miatt. A Pokol Angyalai mo­toros banda tagjai egy hajóval akarták megközelíteni Jagger New York államban lévő ottho­nát. Egy óriási vihar azonban fel­borította őket. Mind túlélték a balesetet, de többé nem próbál­koztak. A Hells Angels és Jagger között az 1969. december 9-i altamonti koncert után romlott meg a kapcsolat. A legendás woodstocki hangversennyel rivalizálni akaró rendezvényt jobb helyeket elfoglalhassák. Egyes zenészek leálltak a mű­sorral, de őket is megütötték a motoros banda tagjai. A hangu­latnak az sem kedvezett, hogy a Rolling Stones 90 percen át vára­koztatta a feszült tömeget. A koncertjük alatt az egyik bandatagnak állítólag nem tet­szett, hogy egy színes bőrű fiatal egy szőke hölggyel mulat. A kö- tekedésre a 18 éves Meredith Hunter pisztolyt húzott, erre az egyik rendező, Alan Passaro többször megszúrta, majd a Hells Angels tagjai agyonverték a fia­talembert. Annyira megrugdos­ták a fejét, hogy állítólag a hom­lokán folyt ki az agyveleje. A ze­nekar csak akkor állt le, amikor Hunter testét feladták a színpad­ra, de a Pokol Angyalai a tiltako­zó Jaggerbe és Keith Richardsba is belefojtották a szót. A koncert ment tovább, de egy-két színpad­ra mászó fiút és öt lányt is fejbe rugdostak a „biztonsági őrök”. A hippikorszak végének nevezett koncert előtt egy 17 éves, bekábí- tószerezett fiú egy viaduktról a száraz folyómederbe vetette ma­gát, majd este egy autó áthajtott két fiatalon. Jagger a koncert után jelentette ki, hogy nem akar töb­bé a Hells Angelsszel együtt dol­gozni, s állítólag ezért akartak bosszút állni 1970-ben. Hunter gyilkosát 1972-ben ön­védelemre hivatkozva felmentet­te a bíróság. ■ minden idők legnagyobb rock and roll koncertjének hirdették meg, amelyet a Pokol Angyalai biztosítottak volna. Cserébe fe­jenként ötszáz dollárt, és ingye­nes alkoholfogyasztást kaptak. Az eseményen azonban négyen meghaltak, s többen megsérül­tek. A San Francisco közelében lévő helyre mintegy 350 ezren mentek el a virágos, szeretetes hippimozgalom idején, ahol botrányos körülmények várták őket. Ennyi emberre például csak egytucatnyi mobilvécét állí­tottak fel. A motoros banda igen agresz- szívan viselkedett, többször a né­zők közé hajtottak, és biliárd­dákókkal verték őket, hogy a leg­| •c s c A motoros banda igen agresszívan viselkedett az 1969-es koncerten

Next

/
Thumbnails
Contents