Tolnai Népújság, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-02-03 / 5. szám
2008. FEBRUÁR 3., VASÁRNAP 7 kozmosz Kizárt, hogy a hatalmas univerzumban csak a Földön legyen intelligens élet - tartja Almár Iván. A legismertebb magyar csillagász több évtizede keresi ennek nyomait. INTERJÚ GAUKTIKUS ÜZENETEKRE VÁRVA Nekünk, magyaroknak is ki kell venni részünket az űrkutatásból - mondta el Almár Iván, aki több mint ötven éve kémleli az eget. Farkas Károly - Gyükén Mercédesz- Néhány napja egy aszteroida repült el a Föld mellett. Veszélyben voltunk?- Nem. Ez már sokszor megtörtént, százával repültek el meteorok mellettünk, csak nem voltak eszközeink, hogy érzékeljük őket.- Nem kell félnünk attól az amerikai műholdtól sem, amelyik éppen lezuhanni készül?- Több ezer tonnányi űrszemét- régi műholdak darabkái, rakétafokozatok - potyogott már le, de még egyszer sem csapódott be lakott területen. Nem is azzal van gond, ami belép a légkörbe, hanem ami ott marad, márpedig 300-400 kilométer fölött ezek a testek évmilliókig is keringhetnek. A kínaiak egy éve kísérletképpen szétlőttek egy műholdat, akkor annyi szemét keletkezett, mint évtizedek alatt. Azóta bejelentették, hogy nem csinálnak többet ilyet, de ez a rengeteg szemét lavinát indíthat el: beleütközik valamibe, így még több szemét keletkezik, egy idő után annyi, hogy az már az űrhajózást fogja fenyegetni.- Ilyen magasságban a műholdakra is veszélyt jelenthet az űrszemét?- Természetesen igen. A távközlési műholdak szinte mindegyike azonban 36 ezer kilométeres magasságban kering, így az amúgy is zsúfolt hely. Nagy ugrás ez ahhoz képest, hogy ötven éve még attól tartottak, az államok tiltakoznak majd, ha felettük átrepül egy műhold. Akkor még Eisenhower amerikai elnök sem nagyon támogatta az amerikai mesterséges holdak fellövését. Az első, 1957-ben felbocsátott szovjet Szputnyik aztán akkora lelkesedést váltott ki, hogy nem tartottak többé a tiltakozástól.- Nem véleüen, hogy az űrkutatás a hidegháború idején lendült fel. Ennek a végére mintha alább is hagyott volna a lelkesedés.- Különbséget kell tenni a kutatás, az alkalmazás, az emberes űrutazás és a hordozóeszközök fejlesztése között. Ez utóbbi egyértelműen kudarctörténet: ötven év alatt nem sikerült egy olcsó hordozóeszközt kifejleszteni. Annak is majdnem negyven éve, hogy ember járt a Holdon, és a Mars-utazás mintha mindig 20- 30 évvel előttünk lenne. De például a gyakorlati alkalmazásokról ez nem mondható el: önálló iparággá vált, mindennapi éleküldéseket fontossági sorrendbe helyezni. Ez meglehetősen nagy port vert fel vüágszerte.- Idegen civilizációktól kell félteni az emberiséget?- Nem szeretnék állást foglalni, csak különbséget próbáltam tenni a skálával a lelkes amatőrök által küldött jelek és a hatalmas antennák által kibocsátott üzenetek között Nem is mernék véleményt mondani arról, léteznek-e veszélyes civilizációk. Akik ezt állítják, azok is - kiindulva az emberiség történetéből - csak annyit mondanak: miért ne lennének?- Nem veszíti el a lelkesedését? Évtizedek után sincs eredmény.- Ha belegondol, hogy Amerikában már ezer éve jártak vikingek, meg állítólag kínaiak is, és aztán még ötszáz évnek kellett eltelnie, amíg Kolumbusz átkelt az óceánon, és megindult az igazi gyarmatosítás. Ma sem mennek a dolgok gyorsan. Ötven éve indult a folyamat, de ebből igazán csak az elmúlt 10-15 évben lett nagyobb szabású vállalkozás. lányom pedig külkereskedő. Talán majd az unokák, de ők még kicsik.- Fél évszázada kerültek az első jelek az űrbe, azok most ötven fényévre járnak. Észlelik ezeket?- A legnagyobb problémát éppen abban látom, hogy szerintem igen kicsi a valószínűsége annak, hogy száz fényéven belül találunk fejlett civilizációt.- Az unokáinak azért el tudja mondani, mire figyeljenek mondjuk ötven év múlva?- Jó helyzetben vagyok: nemcsak az unokáimnak, hanem írásaimon és előadásaimon keresztül számtalan embernek is el tudom mondani, hogy a világűr megérdemli a figyelmet.- Annak ellenére, hogy mostanában nincsenek igazán látványos, új eredmények?- Nekem óriási szerencsém volt, hogy a hőskort végigéltem és közelről láttam, hiszen azt a hihe- teüen sorozatot, amelyet 1957 és 1972 között véghez vitt ez a tudomány, nem lehet megismételni. Most ünnepeljük az ötvenedik évfordulóját az első amerikai műhold felbocsátásának. Az Explorer 1 fedezte fel a Földet körülvevő Allen-övezeteket. Ez volt az első eredménye az űrkutatásnak, amelyet számtalan követett: akkor derült ki, milyenek a bolygók közelről, akkor láttuk először a Hold túloldalát, akkor járt először ember az űrben. Gondoljon bele: 1968 előtt a legnagyobb magasság, ameddig ember eljutott, mintegy 300 küométer volt. Negyven éve, amikor az Apollo-8 elért a Holdig, ez 360 ezer kilométerre nőtt. Lelkesítő volt közelről látni ezeket a dolgokat. Ma is történnek fantasztikus felfedezések, ám a következő generációnak ilyen élményben aligha lesz része. jósolni, hová jutunk 2001-re. Úgy képzelték, addigra már az egész naprendszert gyarmatosítja az emberiség. Igaz, a XX. század elején még szakácsot és távírászt vizionáltak egy képzelt űrállomásra, számítógépet viszont nem.- Akkor sem volt túl fejlett a számítástechnika, amikor ön az ötvenes években elkezdett ezen a területen dolgozni.- Én tekerős számológéppel kezdtem, Illés Erzsébet, aki lassan ötven éve a feleségem, pedig az első magyar csillagász volt, aki megtanulta a lyukszalagos számítógépek programozását. Ezek szobányi gépszörnyek voltak, nem is álmodtunk személyi számítógépről vagy internetről.- Arról sem álmodott, hogy egyszer kijut az űrbe?- Én a kezdetektől az eredményeket figyeltem, és amikor az első űrhajósok - pláne amikor 1980-ban az első magyar - kijutottak az űrbe, már a korom miatt sem lettem volna alkalmas. Nem is vagyok az a típus: nem hiszem, hogy fizikailag alkalmas lettem volna a kiképzésre. Évtizedekig „Én a kezdetektől az eredményeket figyeltem, nem az űrutazás vonzott" tünk része. Elég a navigációt vagy a távérzékelést említeni. És ebből Magyarország sem maradhat ki.- Számon tartják a magyarokat?- Több évtizedes hagyományaink vannak például a sugárzásmérés területén. Ha erről van szó, eszükbe jut Magyarország.- Zajlik nálunk előremutató fejlesztés?- Igen, és meglepő módon mindinkább a magánszférában. Évekig azzal kínlódtunk, hogy minden csak állami támogatással folyik. Az utóbbi egy-két évben jutottunk el odáig, hogy már működnek kis- és középvállalkozások is, amelyek műszereket, berendezéseket, tesztelésre alkalmas technikát fejlesztenek. Erre pedig van kereslet, hiszen a világűrben kemények a feltételek: ha valami nem működik, nem lehet odaküldeni egy szerelőt- Mik a következő lépések?- Nagyon kevés dolog tűnik biztosnak. A hatvanas években született Amerikában egy könyv, amelyben azt próbálták meg- Ők talán látják már a földönkívüli, intelligens életet kutató SETI program eredményeit is. A nagyapjuk ennek a képviselője Magyarországon.- Bár amolyan társadalmi munka volt ez számomra, mégis fontosnak tartom. Igaz, hogy a rádiótávcsövek még semmiféle üzenetet nem fogtak idegen civilizációktól, és nem is tudni, vannak-e ilyenek, de ellentmondásnak tartom, hogy itt a Földön nyüzsög az élet és az univerzumban máshol nyoma sincs ennek. Ennek a feloldására most a technika kínál lehetőséget.- Küldtünk mi célzottan üzenetet csillagok felé? zsög az elet, es máshol nyoma sincs ennek. mányos Tanács elnöke.- Említette, hogy a felesége is csillagász. Egy ilyen családban a gyerekeikre is ragadt valami ebből a szenvedélyből?- A fiam a Földmérési és Távérzékelési Intézetben dolgozik, de informatikusként, a- Nagyon kevés és jelentéktelen példát találni erre. Jelenleg még abban sincs egyetértés, nem jelente veszélyt az, ha hírt adunk magunkról. A vitába én is belekeveredtem: 2005-ben San Marínéban javasoltam egy skálát arra, hogyan lehetne ezeket az üzenetemlékszik vissza Almár Iván foglalkoztam a szakterületemmel, a felső légkör tanulmányozásával a tudományos akadémia csillagászati kutatóintézetében. A hetvenes évek elejétől jó tíz évig dolgoztam a Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumban is, ahol 1978 körül én indítottam el a műholdas felvételek gyakorlati feldolgozását. De sok mindent kipróbáltam, talán éppen ezért lettem tíz éve az Űrkutatási TudoNévjegy 1932-ben született. 1954-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát az ELTE-n. 1954-től az MTA Csillagvizsgáló Intézet munkatársa, 1972-82 között a FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium vezetője, 1982-1992 között a.Csilla- gászati Kutatóintézet igazgatóhelyettese, később tudományos tanácsadója, jelenleg nyugdíjas. a nemzetközi Asztronauti- kai Szövetség alelnöke (1982-85), az MTA Csillagászati Bizottság elnöke (1980- 90), az MTA Űrkutatási Komplex Bizottság alelnöke (1990-93), 1997 óta az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke. A Magyar Asztronautikai Társaság örökös tiszteletbeli elnöke. 1986 óta a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia rendes tagja, az IAA Soknyelvű űrszótárának felkért szerkesztője. felesége Illés Erzsébet csillagász, két gyermekük van.
