Tolnai Népújság, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-02-03 / 5. szám

8 INFORMATIKA 2008. FEBRUÁR 3., VASÁRNAP Cipők és könyvek a virtuális kosárban E-KERESKEDELEM Az internetes vásárlásnál is a legtöbbször még készpénzzel fizet a magyar Könyvet és cipőt vásárol­nak leggyakrabban a világ­hálón keresztül a magya­rok, akik tavaly majdnem ötvenmilliárd forintot hagytak az elektronikus boltok virtuális kasszáiban. Vízer Helga - Németh Márk Évről évre egyre több magyar vá­sárol internetes áruházakban, ahova főként a csábító árak miatt térnek be, virtuális kosa­rukba leggyakrabban könyvet és cipőt pakolnak, legtöbbször pe­dig továbbra is készpénzzel fizetnek. így lehetne röviden összegezni az elmúlt hetekben napvilágot látott különböző elektronikus kereskedelemről szóló kutatások legfőbb megálla­pításait. Tény, hogy az elmúlt két év­ben lendületesen emelkedett ha­zánkban az interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi bol­tok forgalma. A GKIeNET felmé­rése szerint a virtuális áruházak árbevétele 2006-ban elérte a 30 milliárd forintot, tavaly pedig már 45 milliárd forint körül ala­kult. Rendszeresen internetező 2,64 millió honfitársunk közül több mint 580 ezren vettek leg­alább egyszer valamit az inter­neten, egy-egy vásárlásnál pedig átlagosan 25-30 ezer forintot hagynak az elektronikus üzle­tekben. A virtuális boltokba az ala­csony árak és a különböző ak­ciók csábítják legfőképp honfi­társainkat - derül ki a Gemius Hungary kutatásából. Emellett a kedvezményes házhoz szállítás is vonzó számukra. ■ csak olyan weboldalról vá­sároljunk, amely rendelkezik fogyasztói tájékoztatóval, ahol szerepel a szolgáltató neve, címe és elérhetőségei. m NÉZZÜK MEG, hogy a hon­lapon feltüntetett ár tartal­mazza-e a közterheket, illetve a szállítási költségeket. ■ tájékozódjunk a házhoz szállítás feltételeiről (például milyen határidővel vállalják). Országonként változik, hogy mi kerül leggyakrabban a világ­hálón vásárlók virtuális ko­sarába. Bár hazánkban is a könyv számít a legkeresettebb ■ vásárlás után a biztonság kedvéért minden esetben nyomtassuk ki vagy legalább mentsük el a megrendelésün­ket, hogy a későbbiekben bi­zonyítani tudjuk annak konk­rét adatait. rn VÉGÜL FONTOS TUDNI, hogy a neten megrendelt terméket az átvételétől számított 8 munkanapon belül indok­lás nélkül visszaküldhetjük. terméknek az interneten, számí­tógépes játékot és repülőjegyet már csak fele olyan gyakran vá­sárolunk, mint európai társaink - áll az ACNielsen piackutató cég legfrissebb felmérésében. Persze az internetes vásárlás­nál használt fizetési eszközök között is vannak különbségek a különböző országok között. Míg az európaiak előszeretettel vá­lasztják a banki átutalásos mód­szert, addig mi, magyarok in­kább utánvéttel, készpénzes fi­zetéssel oldjuk meg az online­vásárlást. A felmérés szerint a magyarok többsége azért nem mer fizetni az interneten, mert még mindig fél attól, hogy visszaélnek megadott adatai­val, és így hozzáférhetnek a pén­zéhez. Milyen termékeket veszünk a világhálón? Termék Magyaro. EU­átlag Könyv 38 39 Ruházati cikk, cipő 22 37 Videó/DVD 16 26 Számítógépes játék Repülőjegy 11 26 Zene 8 23 Számítógép-hardver 23 21 Számítógép-szoftver 12 18 Utazás/szállásfoglalás 17 18 Rendezvényre belépőjegy 12 16 Élelmiszer 5 9 Az elmúlt három hónapban a megkérdezettek hány százalé­ka vásárolt az adott termék- csoportból FORRÁS: NIELSEN PIACKUTATÓ VÁLLALAT Jó tanácsok internetes vásárláshoz HÍRSÁV Nevünkben licitálhatnak az APEH e-árveréseken? visszaélésekre adhat lehe­tőséget az APEH által 2008. január elején indított elekt­ronikus árverés - állítja a IT-biztonsággal foglalkozó Noreg Kft. A licitálás fel­tétele az Ügyfélkapun ke­resztül történő azonosítás, amely a cég szerint nem garantálja a felek megfelelő azonosítását, ezért bárkivel előfordulhat, hogy szemé­lyes azonosítóit megszerez­ve licitálnak a nevében. És ha így árverést nyernek, a pórul járt ügyfélnek kell kifizetnie a termék árát. Lefoglalt gépek: bizonytalan licit Elkészült a világ legdrágább PC-je japán dizájnerek megalkot­ták a világ legdrágább sze­mélyi számítógépét, a plati­nával és gyémánttal körbe­rakott, leginkább csillogó kagylóra hasonlító Zeus PC-t. A 375 ezer fontba, azaz nagyjából 131 millió forint­ba kerülő masina hardvere is meglehetősen erős: E6850-es Core 2 Duo 3 gi­gahertzes processzor, memóriából 2 gigabájt, háttértárból pedig 1 terabájt jutott a gépbe. Bevált a szemétből készült tintapatron eddig TÖBB mint kétszáz- millió új festékpatron gyár- ( tása során használták fel azt az eljárást, amely az elhasz­nált és visszagyűjtött nyom­tatókellékek mellett háztar­tási műanyag hulladékok új­rahasznosítására is épít. A környezetbarát hulladék­feldolgozási technológiát azzal a céllal fejlesztették ki, hogy a nyomtatókban hasz­nált kellékanyagok előállítá­sának kör1 átterhelő hatását n alizálják. A változtatások célja, hogy magasabb színvonalú, igazságosabb egészségügyi ellátórendszerünk legyen. Ennek legfontosabb eszközei a vegyes, állami-magán tulajdonú egészségpénztárak, amelyek szolgáltatásaikkal versengenek értünk. Mindannyian tapasztalhattuk, hogy jelentős különbségek vannak az ország egyes vidékein elérhető ellátás színvonalában; a többletszolgáltatásokért adott hálapénzből viszont semmi sem jut a kórházak, rendelők korszerűsítésére. Az egészségpénztárak a betegségek hatékony gyógyításában és a megelőzésben érdekeltek, ezért nagyobb súlyt kell fektetniük a fejlesztésekre és a szűrővizsgálatokra. Vizsgálatok, műtétek finanszírozását azonban semmilyen körülmények között nem tagadhatják meg - ezek szükségességét továbbra is az orvosok döntik el. Mivel a pénztárak nem tudják, ki mennyi járulékot fizet, és a törvény szerint nem válogathatnak a betegek között, nem maradhatnak fenn elit és hátrányos helyzetű körzetek, régiók. Egységesen magas színvonalú gyógyítás, hatékonyabb megelőzés: felelős baloldali erőként ezért vállaljuk a reformok kihívásait. egeszsegbiztositas.mszp.hu 06 40 33 44 55 (helyi hívás díjáért hívható) • MSZP A józan ész nevében. A kalózszoftverek visszaszorítása ezernyi magyar állást teremthet Mintegy ezeregyszáz jól fizető munkahelyet lehetne létrehozni Magyarországon, ha 10 száza­lékkal sikerülne csökkenteni az illegális szoftverhasználatot - derül ki az IDC piackutató leg­frissebb tanulmányából, ame­lyet a köznyelven szoftverkom­mandónak becézett BSA érdek- védelmi szervezet megbízásá­ból készített. Jelenleg hazánk­ban a számítógépes programok majdnem felét használják jog­talanul, azaz másolták, lopták vagy illegálisan letöltötték. A magyar 42 százalékos szoft- verillegalitási arány 6 százalék­kal magasabb az uniós átlagnál. ■ A magyar informatikai szektor cégei ötven­ezernél is több dolgozót foglalkoztatnak. Még több állás keletkezne, ha tovább fehéredne a hazai szoftverpiac. Amennyiben a kalózszoft­verek részesedését sikerülne 2011-ig 32 százalékra csökken­teni, az a kutatás szerint a tel­jes magyar gazdaságnak is erős lökést adhatna. A piac ilyen mértékű kifehérítése mintegy 47 milliárd forinttal növelné a hazai számítástechnikai szek­tor teljesítményét és 11 milliárd forint adóbevétel-többletet hoz­na a költségvetésnek. Nem mel­lékesen pedig 1094 munka­helyet teremtene a hazai szoft­verfejlesztéssel, -kereskedelem­mel és -szolgáltatással foglalko­zó cégeknél, főképpen magas végzettségű munkavállalók szá­mára. „A kalózszoftverek visz- szaszorítása így kézzelfogható előnyökkel jár a kormányok és a helyi cégek számára egy­aránt” - mondta Sarlós Gábor, a BSA magyarországi szóvivője. Egyébként becslések szerint az éves magyarországi GDP 2,3 százaléka származik a számí­tástechnikai ágazatból, az ezen a területen tevékenykedő 6200 cég majdnem ötvenezer képzett szakembernek ad munkát. Az informatikai vállalkozások tavaly mintegy 277 milliárd forintnyi adót fizettek be az ál­lamkasszába. ■ N. M.

Next

/
Thumbnails
Contents