Tolnai Népújság, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-08 / 6. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. JANUÁR 8., KEDD A váróterem az utasoké, nem pedig a hajléktalanoké Paks Betelt a pohár, elküldték a hajléktalanokat a buszpálya­udvarról. Ma már az utasoké volt a váróterem. - Minden nap itt vannak, sokszor már nyitástól - mondja a büfé egyik munka­társa. - Ide nem jönnek be, csak a váróterembe. Fekszenek a pá­don, ott esznek, és sokszor köte­kednek - teszi hozzá.- Múlt héten összevereked­tek - kapcsolódik be a beszélge­tésbe egy férfi. Ruhájából kitű­nik, a Gemenc Volán munkatár­sa lehet. Az utasok inkább kint a hidegben várakoznak, mint­hogy bemenjenek, mert bent nagy a bűz, mosdatlanok a hon­talanok. - Sajnálom őket, de a váróterem az utasoké, így hát ma kétszer is kitessékeltük őket, s jeleztük a rendőrség fe­lé is - tájékoztatott Nemeskéri Zsolt. A területi igazgató hozzá­fűzte, a hideg beálltával jelen­■ Kukáznak, alkalmi mun­kákból tengetik napjai­kat, de a tapasztalatok szerint nem lopnak. tek meg, többnyire négy férfi és' egy nő. A hajléktalanokat több­szöri próbálkozás ellenére sem a pályaudvaron, sem kettőjük közeli szállásán, egy legfeljebb kétszer-kétméteres szivattyú- ház-félében nem találni. Az önkormányzat által fenn­tartott hajléktalanszállón van szabad hely, oda mehetnének az utcán élők, de többszöri próbál­kozás ellenére nem költöznek be. lilling Gábor, a szálló munka­társa elmondta, utcai szociális munkási feladatot is ellát, havi negyven órában. Van néhány hely, ahol meghúzzák magukat a hajlék nélkül élők, de vándo­rolnak, nehéz őket megtalálni. Próbálkozott, költözzenek be, de nem akarnak, sőt még nappal sem mennek be. Ő - ha sikerül megtalálni őket - ad nekik kon- zervet, egyebet, mást nem tud tenni értük. A váróterem az utasoké Megesik, hogy az intézmény­hez és nem a rendőrséghez fut­nak be a lakossági bejelentések. A kintiek kukáznak, alkalmi munkákból tengetik napjaikat, de Gábor tapasztalatai szerint nem lopnak. Hogy mitől válnak fedél nélkülivé, változó. Az idő­sebbek többnyire megromlott kapcsolat, válás miatt kerülnek az utcára, a fiatok állami gondo­zásból kikerülve nem tudnak saját lábukra állni. A hajlékta­lanszállón havi 25 ezerért szál­lást, kétszeri étkezést kapnak. Akinek nincs bejelentett jöve­delme, mindezt ingyen kapja meg. ■ V. T. KÖRKÉP Jöhet még a csukára dér lékhorgászat Ha az idő kellően fagyos, érdemes a jégről pecázni Emlékezés: Madéfalván a bécsi udvar katonái öltek A hosszú antennájú úszó távolról is jól mutatja a kapást a tolnai Felső-holtágon, Mészáros László horgán Egyszerű csukázó felszereléssel, lehetőleg rövid bottal horgásszunk Megyénk több holtágán is meglékelték már a jeget a horgászok. A ragadozó­halak előszeretettel vá­lasztják a horgon felkínált csalit. Csukát gyakran, süllőt ritkábban fognak. Kurz Patrik Az elmúlt évek enyhe telei nem örvendeztették meg azokat a pecásokat, akik a lékhorgászat­nak szerettek volna hódolni. Az idei hideg évszakban a tartós fagypont alatti hőmérsékletnek köszönhetően már többen is rá­merészkedtek a jégpáncélra. A biztonságosnak tartott 10-12 centiméteres vastagság már kel­lő tartással bír, de nem árt meg­feledkezni arról, hogy ez az ér­ték csupán az alsó határt jelöli. A 15-20 centiméternyi vastag­ságnál már vígan horgászhat­nak, korcsolyázhatnak, nem kell a beszakadástól tartani. Versánszki János, a Tolnai Hor­gászegyesület elnöke nem látott még idén jégen horgászokat.- A tolnai Felső-holtág vize a ki­folyónál nincs befagyva, ott fog­tak csukát is, viszont a havas, rücskös jégre nemigen mentek még rá a pecások - mondta a tol­naiak vezetője. Sitkéi Zsolt, a Szedres és Vidéke HE első em­bere a 2007-es év végén látott lék­horgászokat, akik csukát és sül­lőt is zsákmányoltak. - Nálunk nem szabad a jégről horgászni, viszont nem szólunk azért, ha va­laki a part mentén léket vág- tet­te hozzá a szedresi elnök. Ezt né- hányan ki is használták az évvé­gén. Mivel az új engedélyeket ■ Ajég alól szép csukákat fogtak, de akadt, aki sül­lővel is dicsekedhetett. csak a január 19-i közgyűlés után adják ki, ezért csak a csukatila­lom előtt lesz egy-két hét lehető­ség a jeges pecára, ha az idő is úgy engedi. A Faddi Sporthorgász Egyesü­let elnöke, Schmelcz Lajos arról tájékoztatott, hogy hétvégén a Duna holtágán bizony szép számmal horgásztak a faddi és a dombori szakaszokon egy­aránt. - A legtöbben a lékvágás után a partról figyelték az úszó­kat - nyilatkozta az elnök.- A jég alól szép csukákat fog­A LÉKH0RGÁS2AT nem igényel különösebb anyagi ráfordítást. Hosszú, bóbitás antennájú úszóval felszerelt rablóhalas készség ajánlott, hogy távo­labbról is észrevehető legyen a kapás. Ami eltérő lehet a megszokottól, az a bot Kap­hatóak már a kereskedelemben speciális lékhorgászbotok is. tak, de akadt, aki süllővel is di­csekedhetett. Ilyenkor az embe­rek ugyanis gyalog mennek vé­gig a parton, hogy a kerékpár kormányán csüngő zsákmányu­kat más is megcsodálhassa. Mostanára ugyan megindult az enyhülés, de az időjárás szeszélye miatt nem biztos, hogy le kell mondani az idei lékhorgászatról. A LÉK MELLÉ ugyanis rövid, maximum másfél méteres bot ajánlott, de az ennél rövideb- bek is megfelelnek a célnak. Persze ez nem jelenti azt, hogy a hagyományos bottal nem le­het megfogni a csukát. A csali­hal kiisz, keszeg vagy kárász is lehet. Érdemes csalizótűvel feltenni a kishalat, így tovább Azoknak szeretnénk tanácsot ad­ni, akik kedvet kapnak egy jó pecához. A lék fúrására több meg­oldás létezik. Igen elterjedt és csendes módszer a lékfúró, amellyel percek alatt kialakítható a horgászathoz megfelelő méretű lyuk. Nem árt a fúró éleit még in­dulás előtt ellenőrizni, nehogy a parton érje kellemetlen meglepe­életben marad, és mozgéko­nyabb is. A lék mellett a botot a horgászládára tanácsos tá­masztani, így nem a jégen vagy a hóban hever a zsinór, és nem fagy meg. Fárasztáskor a bot spiccét víz alá kell dug­ni, hogy a zsinór ne érjen a lék széléhez, mert az elvág­hatja a damilt. tés a csukavadászt. Régebben bal­tával oldották meg a lékvágást, de motoros fűrésszel dolgozókról is hallani. Távozáskor nádszállal, fa­darabbal feltűnően meg kell jelöl­ni a léket, hogy az utánunk érke­zők ne merüljenek el a lyukban. Ködös időben érdemes szalmát szórni a parttól a lékig, hogy egy­szerűen kitaláljon a horgász. bonyhádvarasd A madéfalvi vé­rengzésre vagy madéfalvi vesze­delemre emlékeztek a székely hagyományőrzők Bonyhádva- rasdon a székelyek emlékére fel­állított kopjafánál. Csaba Jó- zsefhé, a helyi Vöröskereszt el­nöke, szervező lapunknak el­mondta, gyertyagyújtással és énekekkel emlékeztek a széke­lyek egy csoportja ellen elköve­tett tömeggyilkosságra, amely 1764-ben, Mária Terézia uralko­dása alatt történt. Egy rövid történelemórát tart­va elmesélte a székely település tragédiájának történetét: A bécsi udvar 1763-ban meg­bízta Adolf Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben két székely és két román határezre­det. A székelyek azonban meg akarták őrizni évszázados kato- náskodási hagyományukat, ki­váltságaikat, és ellenáltak a szé­kely ezredek erőszakos felállítá­■ Egy havas téli éjszakán 400 embert, ártatlan gyermekeket és asszo­nyokat mészároltak le. sának, ami megszüntette a kü­lönállásukat. Buccow tábornokot ekkor Mária Terézia leváltotta. A Buccow helyébe lépő Sisko- vics József báró altábornagy pa­rancsot adott katonáinak Madé- falva megtámadására, ahol a szé­kelyek vezetői találkoztak. Egy ha­vas téli éjszakán, 1764. január 7- én vad ágyútűzzel indított táma­dásban körülbelül 400 embert, köztük ártatlan gyermekeket és asszonyokat mészároltak le. Ezt követően elfogták a szé­kelyek vezetőit, és bűnvizsgáló bizottságot hoztak létre. A mé­szárlás és az erőszakos katona­sorozás következtében kezdő­dött meg a székelyek kivándor­lása Bukovinába, ahol elrejtőz­ve megélhetést találtak a már évszázadok óta ott élő csángó­magyarok falvaiban. 1774-ben Bukovina a török fennhatóság alól osztrák kéz alá került, Ha­dik András gróf közbenjárására megkegyelmeztek a székelyek­nek, és behívták őket az újon­nan megszervezett, elnéptele­nedett tartományba, ahol 1786- ig megalapították falvaikat. Az alapított falvak: Istensegíts, Fo- gadjisten (1776), Hadikfalva, Jó- zseffalva (1785), Andrásfalva (1786). ■ R. T. Minden rendőr érettségizett Tolna megyében feladatok Abból lehetne baj, ha a létszámhiány a túlórapénz hiányával párosulna Tíz százaléknyi, mintegy nyolc­van rendőr hiányzik Tolna me­gyében a szolgálatból. A 799 fi­nanszírozott státusban már nin­csenek benne a gazdasági ellátó szervezet alkalmazottjai. Ezt a fel­adatot január elseje óta régiós szervezet látja el. Mint dr. Soczó László megyei rendőr-főkapitány elmondta, az ideális az lenne, ha sikerülne feltölteni a létszámot a nyáron végző szakközépiskolá­sok közül, de erre nincs esély. Hogy mennyit kapnak, arról még nem döntött az ORFK. Hiányzik nyomozó és közalkalmazott, ve­zető is, de a leginkább a járőr ke­vés. A legnagyobb a létszámhi­ány a szekszárdi rendőrkapitány­ság területén. A megyeszékhely kapitányságának ez a sorsa - fo­galmazott a főkapitány. A megye utánpótlása is onnan táplálkozik. Az elmúlt évben a szigorodó feltételek miatt százan mentek nyugdíjba a rendőrségtől Tolna megyében. Ennek a fele negyven körüli, akik a rokkantnyugdíjnak megfelelő eljárást vették igénybe. Mivel egy korosztály már eleve hiányzott, az átlagéletkor igen alacsony. A vezetői garnitúra kép­zett, agilis, elhivatott és gyakorla­ta is van. A fiatalok lelkiismere­tesek, sokat dolgoznak, de a rutin megszerzéséhez idő kell. Tavaly a nyújtott szolgáltatások szintjét belső szervezéssel és túlórával tudták fenntartani, mondta a fő­kapitány. Azt azonban, hogy az Mindenki rendelkezik az előírt végzettséggel tolna megyében már minden rendőr érettségizett. Az is előfordul, hogy polgári felsőfokú végzettségűek teljesítenek közterületi szolgá­latot - mondta el Kákái Ildikó, személyügyi szolgálatvezető. A városi kapitányok mindegyike jogi egyetemet végzett, bár csak a főiskola az előírt végzettség a számukra. A beosztáshoz előírt végzettséggel mindenki rendelkezik, vagy tanul. Van olyan nyomo­zó, akinek a diplomájához már csak a nyelvvizsga hiányzik. idén erre mennyi pénzük lesz, még nem tudják. Hozzátette, min­dent elkövetnek, hogy az állam- polgári bejelentésekre mielőbb reagáljanak. Dr. Varga Péter szekszárdi rendőrkapitány elmondta, ná­luk 15 százalékos a létszámhi­ány. A legtöbben a közbizton­sági állományból hiányoznak Szekszárdon és a falvakban. A nyomozókat, vizsgálókat, körzeti megbízottakat ma­guk nevelik ki. Ez belső karrierlehetőséget is je­lent, akiknek megvan, vagy megszerzik a végzettséget. Ezt is csak akkor lehet meg­tenni, ha az előbbre lépőket pó­tolni tudják. ■ Ihárosi Dr. Soczó László i i

Next

/
Thumbnails
Contents