Tolnai Népújság, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-08 / 6. szám
2008. JANUÁR 8., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 GAZDASÁGI TÜKÖR Uniós választ vár a Nefela jégeső-elhárítás Az egyesülés eddig megbízhatóan dolgozott 11 HBg» *’ M A jégeső-elhárítás központja a pécsi Hármas-hegyen van. A képen Bereczki Károly Hatvanháromszor kapcsolták be a generátorokat az idén 51 napon 63-szor kellett védekezni a jégeső ellen. A generátorok átlagosan 285 órát üzemeltek, jéges&veszélyesség szempontjából az átlagosnál erősebb volt a szezon. Az elmúlt ló évben még nem fordult elő olyan veszélyes időszak, mint idén május 22-e és június 23-a közti 31 nap. Ekkor szinte minden nap be működtetni kellett a generátorokat. A védekezési időszak alatt a három megyében 31 napon észleltek jégesőt. A jégesőveszélyes év ellenére az egyesülés munkájának köszönhetően a jégkárok mindegyik megyében kedvezően alakultak a biztosító társaságok adatai alapján. tolna megyében a biztosított növénytermesztési értéknek csak a 0,14 százaléka károsodott. Gyenge volt a forgalom, emelkedtek az árak a budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában, a múlt év utolsó hetében gyenge volt a forgalom. A kereskedők összesen 86 szerződést kötöttek, ebből 30-at eurobúzára, 33-at napraforgóra. Az eurobúza márciusi és májusi jegyzése 880-1000 forintot emelkedett, így 63 ezer forinton állt meg az elszámoló ára. A takarmány- búza márciusi jegyzése 58 ezer forinton állt, a szeptemberi jegyzés pedig ezer forintot emelkedett, és 39 ezer forinton fejezte be a kereskedést. A takarmányárpa ára 500-600 forintot emelkedett. A márciusi és májusi kötés 54-57 ezer forint között változott, az augusztusi határidőre 39 100 forinton zárt. A takarmánykukorica piacán 300-1000 forintot emelkedtek az árak. A márciusi és májusi határidőkre vonatkozó jegyzések 53-54 ezer forint között, a júliusi kötés 54 400 forinton, a szeptemberi 56 000 forinton zárta a kereskedést. Az idei novemberi jegyzés 42 500 forinton zárt. Foirás: AKI mi Módosul a törvény, környezetkímélés a cél az idén módosul az erdőtörvény. Ennek lényege: a védett erdőkben szigorúbb, a faanyagtermelő erdőkben pedig egyszerűbb lesz a fakitermelés feltétele. Az agrártárca célja, hogy az erdőterületek kettéválasztásával megszűnjenek a faanyagtermelés bürokratikus akadályai. A védett erdőkben nem csupán a fakivágások mértéke csökkenhet, de azok módjának is környezetkímélőbbnek kell lennie. Megoldás születhet a gazdátlan erdők kezelésére is. Ma 200 ezer hektár olyan erdő van hazánkban, amelynek van tulajdonosa, de gazdálkodója nincs. Ezekben az erdőkben szükség lenne különböző munkák elvégzésére, de azok elmaradnak. A jogszabályi változásokat követően az állam felhatalmazást kap ezeken a területeken a munkálatok elvégeztetésére. ■ M. I. Veszélybe kerülhet az ország egyetlen jégeső-elhá- rító rendszere, a Nefela működése, ha az Európai Unió elutasítja a kérésüket. Tavaly 284 órát és 30 percet üzemelt a rendszer. A jégkárt sikerült a minimálisra csökkenteni. Mauthner Ilona Tavaly tovább bővült a Nefela légeső-elhárítási Egyesület tagjainak száma. Huszár István igazgató elmondta: több mint száz termelő és vállalkozó csatlakozott a régi tagsághoz. Tolna megyében Dombóvár kivételével mindegyik önkormányzati kistérségi társulás támogatja az egyesületet. A támogatásra szükségük is van, hiszen az idén év elején ismét ott tartanak, ahol az elmúlt egy-két évben mindig: ismét kérdéses, tudják-e folytatni a tevékenységüket. A Baranya, Somogy és Tolna megyének védelmet nyújtó jégeső-elhárítás munkáját ugyanis a minisztérium nem tudja támogatni uniós jóváhagyás nélkül. Huszár István elmondta, jelentős előrelépést és stabilitást jelenthet működésükben az, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az uniónál kezdeményezte a Nefela állami támogatásának engedélyezését. Ötvenmillió forint a tét. A beadványra az uniónak 60 napon belül reagálnia kell: elfogadja, elutasítja vagy további kérdéseket tesz fel. A minisztérium terveiben az szerepel, ha az unió elfogadja a támogatási rendszert, akkor az elkövetkező években a földművelők vehetik igénybe a jégesőelhárítási támogatást. Tehát a pénzt nem a Nefela kapja, hanem az a termelő, aki fizeti a tagdíjat, így a legnagyobb haszonélvezők a gazdálkodók lehetnek. Az ő kezükben lesz az ország egyetlen kárcsökkentő rendszerének további sorsa. Ha minél több gazdálkodó tagja lesz az egyesülésnek, akkor az egyéb bevételekkel együtt a Nefela működése hosszú távon fenntartható lesz - mondta Huszár István. Nézzük, milyen évet zárt tavaly az egyesület. Az enyhe tél és korai tavasz után az átlagosnál melegebb időjárás a jégeső-elhárítási szezonban is folytatódott. Az országban sorozatosan dőltek meg a rekordok. A napi hidegrekord május 2-án - 6,2 Celsius fok volt Tolna megyében. A napi melegrekord pedig 8 alkalommal dőlt meg. Ebben az évben nem alakult ki Medárd napra a szokásos nyugat-keleti áramlás, hanem hetekig egy magassági ciklon kavargóit felettünk. A felsoroltakból látszik, hogy nem kell már a klímaváltozásra várni, itt van, benne vagyunk, most zajlik. A kérdés csak az- mondta az igazgató -, mekkora hullámokat gerjeszt, fagyokra, hőhullámokra, szélviharokra, felhőszakadásra, katasztrofális jégverésekre, árvizekre kell-e számítani, illetve az, hogy hogyan védekezzünk ellene. Elkezdték a területalapú támogatás kifizetését a mezőgazdaságí és Vidék- fejlesztési Hivatal megkezdte a tavalyi területalapú támogatások uniós részének a kifizetését. Tolna megyében közel tízezer gazdálkodót érint, országszerte pedig 192 ezer embert. Az egy hektárra jutó támogatás 25 582 forint. A teljes keret közel 128 milliárd forint. Januártól kevesebb építményhez kell engedély januártól kibővül az engedély nélküli építmények köre. Az engedély- és bejelentési kötelezettség nélküli, de bejelentendő építési tevékenységek körébe tartozik többek között a 100 négyzetméternél nagyobb üvegház, fóliasátor és a 20 négyzetmétert meghaladó alapterületű, lábon álló kerti tető. Nem kell építési engedélyt kérni, és be sem kell jelenteni a napkollektort, a klíma szerelvényeit, a 100 négyzetméternél kisebb fóliasátort. Hó, eső, ónos eső hetven milliméterben december elseje és január 6- a között több mint hetven milliméternyi csapadék hullott Tolna megyében, melynek zöme hó volt. Dr. Gabi Géza, a Tolna megyei talajvédelmi szolgálat helyettes vezetője elmondta: jól jött a hótakaró az őszi vetésű növényeknek. Az ónos eső okozta páncél csupán két napig fedte be a talajt. Be kell jelentkezniük a méhészeknek TOLNA MEGYÉBEN Ötszáz méhészt érint a Tenyészeti Információs Rendszer (TIR) új nyilvántartása. Nagyernyei Attila elmondta, azoknak a méhészeknek kell február 1-jéig bejelentkezniük a megyei mezőgazdasági szak- igazgatási hivatalhoz, akiknek több mint ötven méhcsaládjuk van. A forma- nyomtatványokat a napokban postázza majd a megyei méhész egyesület. @ további hírek: www.tolnainefujsag.hu Európában is van nyomor Aki lemarad, áfaalany lesz unió Segítség a leszakadó régióknak határidő Január 15-ig kell adószámot kérni a termelőknek Harangozó Gábor szocialista európai parlamenti képviselő kezdeményezte, hogy az EU parlamentjének fejlesztési bizottsága vizsgálja meg, hogyan lehet megállítani a hátrányos helyzetű térségek további leszakadását. Harangozó Gábor kiemelte, elfogadhatatlan, hogy az EU kohéziós politikájának agrár- és vidékfejlesztési irányvonala csak a növekedésről, versenyképességről szóljon. Ugyanis emberek milliói élnek még európainak nem nevezhető körülmények között. Folyamatosan nő a különbség a fejlődő és leszakadó térségek között. Szerinte bár fontos a lisszaboni cél, hogy az EU gazdasági versenyképessége érje utol az USA-ét, legyen legalább ilyen fontos az európai nyomor felszámolása. A képviselő úgy véli, a negatív trend megállításához az EU-nak megfelelő eszközöket és forrást kell biztosítania. Harangozó Gábor javaslatait az Európai Bizottság szakértői igen ambiciózusnak nevezték. Egyetértettek vele abban, hogy a versenyképesség erősítése mellett fokozott figyelmet kell fordítani a leszakadó térségekben újratermelődő, többgenerációs munkanélküliség és szegénység felszámolására. A szakmai részletek kimunkálása érdekében Harangozó Gábor széles körű konzultációt kezdeményez a hazai intézmények és a hátrányos helyzetű térségek vezetőivel. ■ 1.1. Január 15-e fontos dátum az őstermelőknek, hiszen eddig a napig lehet kiváltaniuk az adószámot, és nyilatkozhatnak arról is, ha nem kívánnak áfások lenni. Aki nem tartja be a határidőt, az automatikusan az áfakörbe tartozik majd. Jelenleg az sem egyértelmű, kinek kell adószám az őstermelők közül. Bár új törvény még nincs, de ígéret már van arra, aki alkalmanként eljár a piacra árulni, az mentesülhet az adószám alól. Az adóhivatal munkatársai azonban nem tudtak arra válaszolni, konkrétan ki mentesülhet az adószám alól. Az áfatörvény szerint a mezőgazdasági tevékenységet végzőnek adószámmal kell rendelkeznie. Alanyi mentességet élvező mezőgazdasági termelőnek a következő feltéteknek kell megfelelnie: a saját gazdaságban megtermelt, feldolgozott, kompenzációs felárra jogosító termékek értékesítése, saját gépekkel történő szolgáltatások nyújtása olyan személynek, aki megtérítheti a kompenzációs felárat. A termelő a munkája után adót nem számíthat fel, de beszerzései után az áfát sem számolhatja el. Adószámot a 07T101, alanyi mentességet pedig a 08TAFA-E jelű nyomtatványon lehet kérni. ■ I. M. Több tízezren még nem kértek adószámot TOLNA MEGYÉBEN 2700 körüli azoknak a száma, akik eddig adószámot kértek. Mészáros Katalin, az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságának osztályvezetője elmondta, 38 ezer egyéni és 5 ezer közös őstermelői igazolványt tartanak nyilván. ehhez képest nagyon kevesen váltották ki az adószámukat. Az adóhivatal munkatársai attól tartanak, a legtöbben oz utolsó napokra halasztják az adminisztrációs munkát. ■ Nem tiszta, kinek nem kell adószám. 1
