Tolnai Népújság, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-27 / 300. szám
2007. DECEMBER 27, CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG SÉTA - DIÁKVILÁG 5 HatóMaíSZ"fc”te'"» 74/2', 7V511-510 ZMkígUaÍ@axeIs-hu 5Surz@axe,s-hu a TWnv.teol.hu internetes oldalon. Matematikában | is jeleskedtek . > a diákok 1 f A matematikán kívül soha- | sem fordulhat elő, hogy kétr 1 í szer kettő egészen pontosan 1 ' négy - hangzik az idézet Mé- j * rő László matematikustól. Ez-f I zel a mottóval tartották meg | í 2007-2008. tanévi Tolna Me- q jf gyei Matematika Versenyt, 4 f melyen tizenegy középiskola f I 476 tanulója vett részt. J Az évfolyamonkénti első 6-6 * ' helyezett jutalmazását a Tol- 1 »na Megyei Közoktatás-fej- í p lesztési Közalapítvány, a Tol- I f na Megyei Matematikai Te- 1 f hetséggondozó Alapítvány 4 » és a Bolyai Társulat biztosi- I f tóttá. A11. és 12. évfolyam el- í I ső 6-6 helyezettje vehet részt J 'január 17-én Bonyhádon ( l a Baranya - Somogy - Tolna J - Zala megyék matematika- | I versenyének döntőjén. A DOBOGÓS HELYEZÉSEK AZ ( ALÁBBIAK SZERINT ALAKUL- | , TAK: 4 i I ' 9. évfolyam: 1. Énekes Péter, | Bonyhádi Petőfi Sándor j J Evangélikus Gimnázium I (PSEG), 2. Neukirchner | m Elisabeth, Bonyhádi PSEG, 3. | * Ji Hai Ou, Garay János Gim- f i názium, Szekszárd, 3. I | Köpenczei Gergő, Bonyhádi I % PSEG 4 ■ j lo. évfolyam: 1. Cséke Ba- <| í lázs, Bonyhádi PSEG., 2. Var- % jú Tamás, Bonyhádi PSEG, 3. | 1 Szabó Kristóf, Illyés Gyula f Gimnázium, Dombóvár f • I f ■ I ll. ÉVFOLYAM: 1. Lamm Éva, i j Bonyhádi PSEG, 2. Réti Non *1 bért, Bonyhádi PSEG, 3. . Pap Máté, Bonyhádi PSEG I I 12. ÉVFOLYAM: 1. Fehér I I András, Garay János ^ Gimnázium, Szekszárd, 2. J I Árvay Anna, Garay János 3 P Gimnázium, Szekszárd, 3. | Hosszú Ivett, Bonyhádi : PSEG ■ Hagyomány Karácsonyi vetélkedővel búcsúztatták az évet a Sztárai Mihály Gimnázium diákjai. A képen Folk Zsuzsi mutogatja a kitalálandó feladványt Új év jön új reményekkel szilveszter A fiatal arra készül, hogy úgy él, ahogyan szeretne Lassan el kell búcsúznunk a 2007-es évtől. A bonyhádi gimnazisták már nagyon várták az év végi ünnepeket. Kapás Gabi Szerte a világban mindenki számára nagy ünnep az új esztendő eljövetele, legyen szó fiatal kamaszlányról, sikeres jogászról, vagy épp Bözsike néniről a szomszédban. Nos, így van ez a bonyhádi gimnazistákkal is. Az új év új esélyt, reményt vagy épp lendületet hozhat magával, ami így a nagy hajtás közepette igencsak elkél. Ennek tudatában az ember átértékeli eddigi életét, és mérlegelni kezd. Nézzük, hogyan telnek az ünnepek a diákok számára: a téli szünet előtti héten még semmit nem érzékelünk az ünnepi hangulatból, mert az iskola teljesen elveszi az eszünket. Igazából nincs időnk holmi karácsonyi ajándékok után rohangálni, vagy esetleg szilveszteri partit szervezni. Aztán eljön a várva várt szünet, és rádöbbenünk, itt az idő, hogy leeresszünk kicsit. Bizony. Ilyenkor már hírből sem ismerjük a nagy bonyhádi gimnáziumot: olyan jó végre az otthon melegét élvezni, és eközben degeszre esszük magunkat a karácsonyi menüből. Aztán jön a Szilveszter. Nincs olyan gimnazista, akit ne csapna meg az őrült bulizás szele. A feszített tempójú tanév során végre úgy igazán kirúghatunk a hámból: a lányok eszeveszett gyorsasággal képesek megszabadulni Ha Szilveszter, akkor buli, ha buli, akkor pezsgő. Persze mértékkel a karácsonyi menük okozta pluszoktól, és életük legjobb formáját hozva tipegnek át 2008-ba. Férfitársaink pedig hát, egyáltalán nem jönnek zavarba, ha partizásról van szó. Minden fiatal nebuló várja a csodát, ami jelentkezhet kitűnő bizonyítvány, vagy akár a nagy Ő formájában is. „Egyszer vagyunk fiatalok, utána már más kifogást kell keresnünk!” - tartja a régi mondás. Nagy igazság, ki kell használnunk minden egyes pillanatot fiatalságunkból. A nagy álmodozások korszakában vagyunk, és számunkra még van remény, hogy úgy élhetünk majd, ahogyan szeretnénk, nem pedig ahogyan tudunk. 2008-ra kívánom: 12 hónap boldogságot, 52 hét vidámságot, 366 nap mosolyt 8784 óra örömöt 527 040 perc kacagást 31 622 400 másodperc jó kedvet Boldog új évet! Fogságba került buborékok teszik érdekessé Nincsen Szilveszter pezsgő nélkül, pedig a gyöngyöző nedű nem is olyan régóta örvendezteti meg az embereket. A XVIII. században Dom Perignon, az egyik cham- pagne-i bencés kolostor pincemestereként örvendeztette meg az emberiséget véletlen találmányával. Egyébként is folyton kísérletezett: a borokat keverte egymással, a jobb minőségre törekedve. Egyszer aztán rátalált egy régi palackra, melynek tartalma utóerjedésen is átesett, így a benne szorult szénsav apró buborékokat hozott létre. Amikor belekóstolt a különleges italba, állítólag azt mondta: „A csillagokat iszom!” A pezsgő ősét aztán tovább fejlesztette. A még nem teljesen megerjedt borokat kora tavasszal zárta palack fogságába, mégpedig a szintén újításnak számító parafadugóval, így azok az üvegben erjedtek tovább, a buborékok pedig csapdába kerültek. A gyártás titkát csak egy darabig sikerült megőrizni. Először a champagne-i borvidéken terjedt el, onnan pedig az egész világot behálózta. A cham- pagne-i habzóbort készítők féltékenyen őrizték elsőségüket, és kivívták maguknak, hogy csak a területről származó nedűket illesse meg a champagne elnevezés. Ezen felül azt is meghatározták, hogy az igazi pezsgő csak három szőlőfajtából, chardon- nay-ből, Pinot Noire-ból, és Pinot Meunier-ből készülhet. Azt talán kevesen tudják, hogy a nők is nagy szerepet vállaltak a történetében. Több özvegy is, mint például Madame Cliquot vagy Madame Po- mery sikeresen vitte tovább férje vállalkozását. ■ H. É. Több mint kétszáz éves KULTÚRA - SZÓRAKOZÁS Könyvajánló 111 #1 as 11«! f «I isf *yg fpg.. á, 7 ’»I ■& Sí ■' # ■' Barbara Wood: Az utolsó sámán évvel korábban élt indián lány iránt érez különös kötődést. A Nap Népének egyszerű gyermeke, Hoshi’tiwa annak idején csodálatos esőedényt készített, mert az ősök szelleme vezette a kezét. Az istenek mégis elpártoltak a város népétől, ám gondoskodtak arról, hogy hátramaradjon valaki, egy sámán, aki majd tovább- , adja a nehezen megszerzett bölcsességet. Morgana rajongva szereti a vadságában is Lorgana Hightower különleges lány. Az óceán kellős közepén született, nevét egy szicíliai délibábról kapta, homlokán tetoválást visel, és egy nyolcszáz gyönyörű új-mexíkói sivatagot, és mindent tud róla. Barbara Wood: Az utolsó sámán, Móra Ferenc Könyvkiadó, 2007, 540 oldal. ■ Az ESZI és a város többi középiskolájának tanulói zsúfolásig megtöltötték a paksi városi művelődési ház színház- termét, ahol a Tóték című komédiát adták elő. Még a lépcsősorok is foglaltak voltak. A történet valamikor a háború idején játszódik, főszerepben egy mintacsaláddal, akiknél teljes a csend és a nyugalom. Sok idegi problémával küszködő ember keresi náluk a gyógyulást. Tóték fia, Gyula a háborúban szolgál, mint katona. A sors pikantériája, hogy őrmestere is náluk szeretné kipihenni a háború lelki megpróbáltatásait. Gyula pontosan leír minden problémát, amivel a családnak szembesülnie kell. Az őrmester bajait azonban nemcsak egy levél tartalmazza, hanem több is. Ezzel nem is lenne probléma, ha a postás rendesen végezné a munkáját. A borítékok így nem is jutnak el Tótékhoz. Itt kezdődnek a problémák. Például Gyula egyik nem kézbesített levelében megírta, hogy az őrmester alacsony növésű, és nem kedveli, ha a feje fölé néznek. Tóték ilyen és ehhez hasonló problémák sorával találják szembe magukat, az őrmesterrel töltött két hét pedig lidércnyomássá válik számukra. Az ifjúsági előadás sikeres volt, a közönség jól értette a groteszk szituáció humorát. Kis zavart csak a szünet okozott, ugyanis többen feltankoltak elemózsiával, és nem tudtak ellenállni a chips és a popcorn csáberejének. Színházi darab ekkora kihívással már régen találkozott. Némelyek nem szellemi természetű étvágya az őrnagy amúgy is zilált idegrendszerét már nem sértette, esetleg csak az érzékenyebb lelkek jóérzését. A darab egyszerűen remek és főként humoros, mindenkinek ajánlott legalább egyszer megnézni. Végül megemlíteném, hogy valószínűleg csak nagyon kevesen nem ijedtek meg, mikor az őrmester félálomban elkezdett vaktölténnyel lövöldözni. ■ Pataki Balázs, ESZI, Paks
