Tolnai Népújság, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-05 / 257. szám
2007. NOVEMBER 5., HÉTFŐ 7 GAZDASÁG A levél hátulján figyelhetők meg annak a csatának a nyomai, amit a fürkészdarazsak vívtak a levéltetvek ellen. Balról Fülei Zoltán. Lehet zöldséget termeszteni rovarölőszer nélkül, de hosszabb idő is eltelhet addig, amíg a gazda kitapasztalja a módját. Bálái F. István Végéhez közeledik a hazai zöldségtermesztési szezon. Néhány hét, de lehet, hogy csak néhány nap, Magyarországon lehetetlen lesz intenzív fűtés nélkül paprikát és paradicsomot termeszteni. Ez pedig megemeli a költségeket, amelyek így már nem állhatják a versenyt a spanyol és marokkói importtal. Pedig a növényvédelmi hatóságok tapasztalatai szerint az importzöldségben gyakrabban fordul elő káros szermaradvány, mint a magyarban. A hazai szezonvég ezért az élelmiszer-biztonsági kockázatot is növeli. Fülei Zoltán kecskeméti kertészmérnök évtizedek óta foglalkozik zöldségtermesztéssel, jelenleg a holland De Ruiter Seeds magyarországi képviseletének és zöldséghajtató kísérleti állomásának vezetője (a hazánkban termesztett zöldség jelentős hányada holland nemesítésű vetőmagból származik). Szerinte csak a kártevők természetes ellenségeit kell megtalálni és kihelyezni a fóliasátorban, ezek aztán elvégzik a káros rovarok pusztítását, és egyensúlyt teremtenek a növényen. Ott azonban még nem tartunk, hogy a piac elismerje azt a tudást, ami a termék egészségesebb voltában így megjelenik. így aztán a téli időszakban egyelőre megmarad a kockázatos importzöldség uralma. Ez a biológiai növényvédelem nem azonos a biotermesztéssel, mert a gombafertőzés ellen nem védenek a „predátorok”, vagyis azok a hasznos élőlények, amelyek a rovarkártevőket elpusztítják. A gombabetegségek ellen tehát Fülei Zoltán is vegyszerekkel védekezik. Most már azonban elmondhatja, hogy ebben az évben a biológiai növényvédelem százszázalékos hatékonyságúnak bizonyult azokra a növényekre, amelyeket a kísérleti állomáson hajtatnak, hogy teszteljék a fajtákat és a technológiát a magyar viszonyokra. Ha sikeres az ilyen növényvédelem, a közvetlen vegyszerköltség is jelentősen csökken. Nagyobb előny azonban, hogy a permetezés élőmunka-igényétől is megszabadul így a gazda, nem beszélve azokról a veszélyekről, amelyek a vegyszer alkalmazásával járnak. „Nyomasztó, hogy a permetezés után halálfejes tiltó- és figyelemfelkeltő táblákkal kell teletűzdelni a fóliasátrakat, a családtagokat pedig védeni attól, hogy a növényhez nyúljanak - magyarázta. - Nagy hátrány a kötelező várakozási idő is, hiszen így nem a legjobb pillanatban kerül a piacra a termény. A biológiai növényvédelem bevezetésének idején sajnos többletkiadással is számolni kell, mert a tapasztalat befolyásolja leginkább a költségeket. Ha nem a megfelelő időben juttatjuk ki a hasznos rovarokat, előfordulhat, hogy mégis permetezni kell, de az is, hogy odavész a termés. Végül jelentős megtakarítást érhetünk el. Ennek a mértéke azonban nem akkora, hogy kompenzálja a fűtési költségeket. Mivel a piac egyelőre nem ismeri el az árban a garantált vegyszermentességet, rövidesen le kell állnunk, de reméljük, hogy ebben nemsokára változás lesz” - mondta Fülei Zoltán. Permetezés helyett műanyag dobozok a sátorban A biológiai növényvédelemhez alkalmazott hasznos rovarokat egy orvosságos fiolához hasonló műanyag dobozkában kapja meg a zöldségtermesztő két-háromezer forintért. A dobozban kikelés előtti állapotban, pete vagy lárva formában, vagy bebábozódva élnek a hasznos élőlények. Jellegzetesfajtájuk például a fiir- készdarázs, amely a levéltetvet pusztítja. Ugyanígy a különböző tripszek, fehérlegyek, atkák és molyféleségek ellenfelei is megkaphatok. Ismertek a „polifág predátorok” is, amelyek több kártevőt is pusztítanak. A dobozkát csak ki kell nyitni és elhelyezni a fóliasátor alján, s ha ez megfelelő időben és mennyiségben történt, máris megoldott a rovar- kártevő elleni védelem. ■ Ott még nem tartunk, hogy a piac elismerje a garantált vegyszer mentességet. Szinte korlátlanul eladható az orosz piacon a magyar zöldség és gyümölcs A következő hat évben 600-800 ezer tonnával is növelhető a magyar zöldség- és gyümölcskivitel az orosz piacon. Ezt tapasztalta Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) ügyvezető igazgatója a napokban véget ért moszkvai Fresh Produce szakkiállításon. Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy jelenleg konzerv zöldséget, gyümölcsöt és friss árut is szállítanak a magyar cégek Oroszországba. ■ Az orosz piacon csak helyi vállalkozó támogatásával lehet érvényesülni. Jó piaca lehet viszont a magyar almán kívül a szilvának, a kajszibaracknak, a paprikának, a paradicsomnak, az uborkának, a káposztaféléknek és a dinnyének is. Előbb azonban fontos egy megbízható és megfelelő orosz partnert találni, mert az orosz piacon helyi vállalkozó támogatása nélkül gyakorlatilag lehetetlen érvényesülni. A piac azonban fizetőképes és nagy felvevőképességű - tette hozzá Mártonffy Béla. Jelenleg a magyar zöldséggyümölcs export mintegy 15 százaléka irányul Oroszországba, ami évente körülbelül 150 ezer tonna. A zöldség-gyümölcs alágazat adja a magyar kertészeti ágazat évi 300-350 milliárd forintos árbevételének felét. A termelés bővítéséhez a jelenlegi uniós költségvetési időszak végéig mintegy 100-150 milliárd forint forrásigényű fejlesztésre lenne szükség. ■ Szakkiállítások minden évszakban Oroszországban A moszkvai magyar mezőgazda- sági attasé, Kemény Gábor az elmúlt héten áttekintést adott a fontosabb jövő évi oroszországi és fehéroroszországi agrár- és élelmiszer-ipari kiállításokról. Februártól októberig Moszkvában hat, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban három, Minszkben pedig két szakvásár várja a kiállítókat. ■ Horror a zöldséglevél hátán növényvédelem A tapasztalat befolyásolja leginkább a költségeket Lótenyésztő vállalkozók lehetőségei az unióban Huzavona a génmódosítás körül európai unió Felértékelődött a magyar pozíció a kontinensen Az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programjai keretében 2013-ig 26 milliárd forint támogatásban is részesülhet a ló és lovas zászlóshajóprogram. A támogatások következtében az ágazat árbevétele az időszak végére elérheti a 150-200 milliárd forintot, nyeresége pedig 50-75 milliárd lehet. Az említett összeg több forráslehetőségből adódhat. így például a Regionális operatív program keretében 11,3 milliárd, a Mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap forrásaiból pedig 9,2 milliárd forint pályázható meg a támogatott célokra. Ezek között szerepel az oktatás és képzés, a történelmi ménesek génmegőrzése, a lovas turizmus, az ágazati marketing és a hagyományőrzés is. Az, hogy valójában mennyi pénzhez jut majd az ágazat, attól függ, hogy a turisztikai, illetve lótenyésztő vállalkozások, az oktatási intézmények, a lovas hagyományőrző és sportszervezetek, valamint az ágazati munkavállalkozók mekkora összeget tudnak lehívni. Ez pedig a pályázataik megalapozottságán múlik. A sikeres pályázatoknak az is eredménye lehet, hogy a rendszeresen lovaglók és a lovassportban szervezetten részt vevők száma két-háromszorosára is emelkedhet. ■ Nem jutottak döntésre az elmúlt héten az Európai Unió tagországainak környezetvédelmi miniszterei abban a kérdésben, hogy Ausztriának fel kell-e oldania a génmódosított növények (gmo) forgalmazási tilalmát. Az osztrák tilalom - ami hasonló a magyar pozícióhoz - a génmódosított növényeka termesztését és importját is elutasítja, takarmány és élelmezési célra egyaránt. Az EU-ban az import fő szabály szerint megengedett, de jelölni kell a csomagoláson, ha a takarmány vagy az élelmiszer 0,9 százalékot meghaladóan tartalmaz gmo-anyagot. Nyolc tagállamban megengedett egyes gmo-növények termesztése is. A vetőmag-forgalmazók adatai szerint ezekben az országokban a géntechnológiával módosított növények vetésterülete megállíthatatlanul növekszik, és ugyanez a helyzet a tengerentúlon is. Az Európai Unióban 2006-hoz képest 77 százalékkal nőtt a vetésterület az idén. Szlovákiában, ahol szabad a termesztés, már mezőgazdasági főiskolai tanszékeken hangzanak el olyan tapasztalatok, miszerint a gmo- kukoricán nevelt sertés gyorsabban hízik a hagyományosnál, mert a takarmányon nem telepedett meg a mérgező anyagokat termelő gomba. Eközben Franciaországban Nicolas Sarkozy elnök szigorítást jelentett be a gmo területén, Fodor Gábor magyar környezet- védelmi miniszter pedig úgy értékelte az elmúlt heti történéseket, hogy egyre erőteljesebb a nemzetközi idegenkedés a gmo- termékektől, tehát felértékelődött a magyar pozíció. Az osztrák tilalom feloldását az Európai Bizottság szorgalmazza, és mivel egyik oldalon sem alakult ki egységes többség, az Európai Bíróság elé kerülhet az ügy. ■ B. F. I. ■ Ahol engedélyezett a £nio-növény, megállíthatatlanul nő a vetésterület. Nálunk egyelőre nem üzlet a bioetanol energia A magas gabonaárak miatt felfüggesztette 380 millió eurós beruházásainak megvalósítását a svéd tulajdonú SEIÍAB Bioenergia Magyarország Zrt. - jelentették be az elmúlt héten. A cég a gabona tonnánkénti legfeljebb 150 eurós ára mellett tartaná gazdaságosnak a tervezett bioetanol-üzemek felépítését. A jelenlegi ár viszont kétszáz euró körüli. Emberiség elleni bűn a bioüzemanyag? ENSZ Jean Ziegler, aki az ENSZ egyik különleges előadója, szakterülete pedig a táplálékhoz való jog, a BBC értesülése szerint attól tart, hogy a bioüzemanyagok használata további éhezéssel sújthatja az emberiséget. Az elmúlt héten New Yorkban úgy fogalmazott, hogy emberiség elleni bűncselekmény olyan növényeket termeszteni, amelyeket azután üzemanyag formájában elégetnek. Növekszik a biodízel forgalmazása Madrid Spanyolországban a szaktárca legfrissebb adatai szerint már 420 helyen forgalmaznak biodízelt. Ára tartományoktól függően literenként 0,879 és 1,075 euró között mozog. Bioetanol esetében viszont csak három értékesítési pont van az országban. Erdélyi juhvágóhíd uniós minőségben sfíLÁGYsIé Februárban avatják fel Erdély legnagyobb juhvágóhídját, amely Szilágy megyében épül. A kétmillió eurós beruházás a környező megyéket is kiszolgálja majd. A vágóhíd kizárólag juhokra szakosodik, és az uniós előírásoknak megfelelően szerelik fel. Jelenleg nincs a környéken egyetlen hivatalosan engedélyezett juhvágóhíd sem. A juhokat vágóhídra viszik Tejfeldolgozó üzem fejlesztése atéb A székesfehérvári tejfel- dolgozó üzemben 900 millió forint értékű fejlesztést végzett az Alföldi Tej Beszerző és Értékesítő Kft. (ATÉB) az óta, hogy a Parmalat Hungária Rt.-től 2005 novemberében átvette az üzemet - mondta az elmúlt héten Mélykúti Tibor, az ATÉB ügyvezető igazgatója. E anno
