Tolnai Népújság, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-05 / 257. szám
2007. NOVEMBER 5.. HÉTFŐ Sarkozy túszmentő akció A csádi hatóságok szabadon bocsátottak három francia újságírót és négy spanyol légiutas-kísérőt, akiket egy gyermekrablási ügy miatt vettek őrizetbe. Kozma atya is Mindszenty-emlékérmes MiNDSZENTY-emlékérmeket adtak át a Parlamentben tegnap. Kozma Imre irgalmas rendi szerzetes, a Máltai Szeretetszolgálat magyarországi vezetője és Tunyogi Csapó Gábor író vehette át az elismerést Le- zsák Sándor alelnöktől. Ezután a Mátyás-templomban szentmisét celebráltak és ökumenikus áldást mondtak a mártírok tiszteletére. Kubai menekültek késeitek Bicskén TETTLEGESSÉGIG FAJULT a szóváltás egy bicskei szórakozóhelyen az ottani menekülteket befogadó állomáson tartózkodó kubai menekültek egy csoportja és néhány helyi lakos között vasárnap hajnalban. Három magyar férfi szúrt, vágott sérüléseket szenvedett. A verekedés után senkit sem vettek őrizetbe. Aggasztja a pápát a török-kurd konfliktus aggodalommal szólt a török-iraki határkonfliktusról, és békés megoldást szorgalmazott vasárnapi úr- angyali imádságában XVI. Benedek pápa anélkül, hogy említést tett volna a kurd népről. Ma amerikai-török megbeszélést tartanak az amerikai fővárosban. Washington szeretne megakadályozni egy az iraki határon átnyúló kurdok elleni török támadást. Békés megoldást hirdet a pápa Gyásznap. Civilek is emlékeztek tegnap a kőbányai Kisfogház udvarán az '56-os forradalom leverésének évfordulóján. Sólyom László államfő is jelen volt. Előtte az új köztemetőben koszorúzott. Gyurcsány Ferenc magánemberként a 301-es parcellánál tisztelgett. Este a Hősök terén koszorúztak. Koalíciós szkanderezés bírálat Szili: kell a reform, de csak társadalmi támogatással A költségvetés részleteiről egyeztettek tegnap a koalíciós pártok. A felek között maradtak vitás kérdések, amelyek az adótörvények és az egészségbiztosítási reform kapcsán is visszaköszönhetnek. Tibay Gábor Lapzártánkkor még tartott az a koalíciós egyeztetés a Parlamentben, amelyen az MSZP és az SZDSZ vezető politikusai - így Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, szocialista pártelnök, Kóka lános SZDSZ-elnök, gazdasági miniszter, továbbá Veres lános pénzügyminiszter - vettek részt. Az ok: a pártok több ponton nem értenek egyet a költségvetéssel. Míg a liberálisok a személyi jövedelemadó alsó, 18 százalékos kulcsához tartozó 1,7 milliós jövedelemhatárt 1,9 milliósra emelték volna, a családi pótlékot pedig jövedelemarányosan differenciálttá tennék, addig a szocialisták elzárkóznak a javaslattól. Noha Veres János korábban azt mondta, a 2008-as költség- vetés keretszámai változatlanok maradnak ugyan, a részleteken azonban még lehet vitatkozni, sajtóértesülések szerint a fenti kérdésekben - amelyeket egyébként a liberálisok kulcsfontosságúnak tartanak - egyelőre nem látszik a megegyezés. A helyzetet élezi: az Ország- gyűlés ma szavaz a jövő évi adócsomaghoz tartozó módosító indítványokról. Az SZDSZ így azzal tarthatja sakkban koalíciós partnerét, hogy egyes kérdésekben hajlandónak mutatkozik az ellenzékkel együtt szavazni, így kisebb súlyú adókérdésekben a kormányzati akarattal szembe mehet. A szocialisták azonban az egészségbiztosítási reformmal kapcsolatban vághatnak vissza koalíciós partnerüknek, ha elmérgesedne a helyzet: a szocialista párton belüli ezzel kapcsolatos vitákat jelzik a Hírszerző internetes portál értesülései. A lapnak Vojnik Mária, az MSZP szakpolitikusa azt mondta: „nem a legtökéletesebb” biztosítási modell készült el. A szocialisták máris jelezték: több módosító javaslatot nyújtanak be a kormány előterjesztéséhez. A párttagok közül többen a javaslat múlt hétfői, a benyújtás előtti utolsó vitáján felháborodásuknak adtak hangot a csomaggal kapcsolatos koalíciós egyeztetések elmaradása miatt. Ami pedig a reformok támogatottságát illeti, a szocialista táboron belül is szaporodnak a kritikus hangok. Szili Katalin házelnök a Klubrádiónak a hét végén azt mondta: nagy változtatásokat csak úgy lehet véghezvinni egy országban, ha abban a társadalom is partner, annak ellenére ezt nem lehet megtenni. Arra a kérdésre, hogy a társadalom ellenére zajlanak-e a változások, azt válaszolta: ha ezt az emberek nem így éreznék, akkor nem 15 százalékon lenne az MSZP, hanem minimum harmincon. „Attól féltem saját magunkat, hogyha ezt a stílust folytatjuk tovább, akkor a vége az lesz, hogy beleég a társadalomba, hogy velünk nem szabad folytatni" - mondta. Gyurcsány - hasznosság kontra népszerűség 2009-RE VAGY 2010-RE javul észrevehetően Magyarország gazdasági helyzete - erről beszélt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az International Herald Tribune angol nyelvű lapnak. „A magyarok általában arra panaszkodnak, hogy túl sok dolgot csináltunk, és hogy az életet bizonytalanabbá tettük” - mondta a lapnak Gyurcsány. „Most hasznos akarok lenni, a végén kell népszerűnek lennem ” - tette hozzá a miniszterelnök. Orbán nagykoalíció helyett a szegény kisemberekkel akar szövetséget A Fidesz elnöke egyetlen politikai erőt lát, amely képes lenne a „történelmi szövetség” létrehozására a kisemberek meg a középosztály között, és az nem az MSZP. Amikor a szociális válság eléri a legszegényebbeket, és a megélhetés válik kérdésessé, ez indulatokat kavar, elsősorban azokban, akik ezt elszenvedik - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke vasárnap Budapesten, a Kiút a szociális válságból címmű konferencián. ■ Orbán a középosztályt sürgeti: lépjen történelmi szövetségre a szegényedő rétegekkel. A pártelnök korszakhatárról beszélt, mert szavai szerint, ha most a jobboldal nem lesz képes szociális jobboldalként viselkedni és érdekegyesítőként fellépni, akkor „Magyarországon cudar világ” következik. „Azt kell mondanom - idézi az MTI a Fidesz elnökét -, hogy a középosztálynak kezdeménye- zően kell fellépnie a történelmi szövetség, a kisember, a szociális válságtól gyötört milliók és a ma még önálló, szilárd egzisztenciával rendelkezők közötti történelmi szövetség létrehozásában.” Orbán Viktor annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarországon egyetlen más politikai erőt sem lát, amely képes volna erre, éppen ezért kizárta a nagykoalíció lehetőségét. ■ Orbán: korszakhatárhoz érkeztünk Mára általános sztrájkot hirdettek Musarraf elnök ellenfelei Pakisztán A lakosság döntő többsége csak tegnap értesült a rendkívüli állapotról - Jól vannak a kinti magyarok Tovább tart a politikai válság az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségesének tartott Pakisztánban. Jelenleg a nagyobb városokban nyugalom van, de ez nagyrészt annak tulajdonítható, hogy szombaton a katonaság megszállta és nagyrészt bezáratta a független kereskedelmi rádió- és televízióadókat, így a pakisztániak túlnyomó része csak vasárnap szerzett tudomást a rendkívüli állapot bevezetéséről, az alkotmány felfüggesztéséről és az esedékes parlamenti választások elhalasztásáról. A rendőrség azokat az ellenzéki politikusokat és jogászokat vette őrizetbe, akik annak idején zászlóvivői voltak a katonai uralom elleni kampánynak. Közöttük van Dzsavid Hasmi, Navaz Sarif, a száműzetésben élő volt pakisztáni kormányfő pártjának, a Pakisztáni Muzulmán Ligának a jelenlegi elnöke és tíz párttársa. Hasonló sorsra jütött hat jogász is, köztük Aszma Dzsehángir, a független Emberi Jogi Bizottság elnöke. Saukat Aziz pakisztáni miniszterelnök szerint 400-500 embert vettek őrizetbe. A márciusi kormányellenes kampányban élen járó jogászmozgalom hétfőre országos sztrájkra szólította a pakisztániakat. Szombaton a legfelsőbb bíróság elnöke, Mohammed Csaudri és nyolc másik bíró visszautasította a rendkívüli állapot bevezetését, mire közölték velük: munkájukra a továbbiakban nem tartanak igényt. Az intézkedés oka az lehet, hogy a testületnek hétfőn kellett volna döntenie arról, Musarrafot jogszerűen választották-e újra államfőnek. A magyar külügyesek harminc-harmincöt fős stábja jól van, közölte az egyik kereskedelmi rádió. ■ F. K. ■ Több helyi rádiót és tévét elhallgattattak.* Tbiliszi: tavasszal előre hozott választásokat! - ezt követelik a tüntetők Tbiliszi forrong VASÁRNAP IS FOLYTATÓDTAK a tüntetések Grúzia fővárosában. Több tízezer ember gyűlt össze. Egy ellenzéki vezető azt hangsúlyozta, nem a rend megingatása a céljuk, nem fognak erőszakot alkalmazni, de hamarosan Grúzia-szerte tiltakozó akciókat kezdenek. Követelik: az elhalasztott választásokat 2008 tavaszán tartsák meg. A Mihail Szaakasvili vezette kormány válaszlépésként az ország nagy részén szünetelteti az áramszolgáltatást és a fővárosban megszüntették a tömegközlekedést.
