Tolnai Népújság, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-19 / 269. szám
2007. NOVEMBER 19., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG 4 ________ GYERMEKVILÁG Hoss zúkás fej, kancsalság, így festett a maja szépségideál Tudtad, hogy a maja civilizációban egy hét majdnem kétszer olyan sokáig tartott mint az európai időszámítás szerint? A Yucatán-félsziget lakóinál ugyanis 13 napot tett ki. Időszámítási módszerük egyébként több mindenben is eltér a Gergely-nap- tártól, viszont sok esetben pontosabb annál. De civilizációjuk számos érdekességet produkált ezen kívül is. Például divat volt náluk a kancsalság, ami a napistent ábrázoló „ferde nézésű” figurának volt köszönhető. A dolog odáig fajult, hogy az anyukák kis pompont kötöttek a gyerekek sapkájára, amely állandóan az orruk előtt lógott, arra irányítva tekintetüket. A kinézetük nem csak emiatt lenne furcsa a mai emberek számára, hanem fejformájuk is eltér a nálunk megszokottól. Szépségideáljuk ugyanis a hosszúkás formát támogatta. Ennek elérése érdekében a fiatalok fejét sokáig deszkalapok közé szorították. A fiatalok közül azonban sokan még ennél is rosszabbul jártak. Előfordult hogy isteneik előtt tisztelegve a papok feláldozták őket. Aztán ott volt kedvelt, a mai focihoz hasonló labdajátékuk, amely sokszor tényleg élethalál harcot jelentett. A sors iróniája, hogy noha Amerika őslakói fejlett írással kódexeket róttak tele, ebből szinte semmi nem maradt fenn, ám Diego de Landa püspök, akinek a nevéhez a szellemi örökség elpusztítása fűződik, részletes leírást hagyott maga után civilizációjukról. ■ Fejtörő Érdemes egy kicsit megdolgoztatnod az agytekervényei- det, hiszen egy könyvet nyerhetsz a Tolnai Népújság fejtörőjével. Ehhez csak meg kell keresned a választ az alábbi kérdéseinkre, majd beküldeni a címünkre. 1. HÁNY NAPBÓL ÁLLT EGY HÉT A MAJA CIVILIZÁCIÓBAN? 2. KINEK A LEÍRÁSA NYOMÁN MARADTAK RÁNK INFORMÁCIÓK A MAJA CIVILIZÁCIÓRÓL? Cím: Tolnai Népújság Szerkesztősége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra írjátok rá: Fejtörő. Beküldési határidő: november 16. ■ Balogh Pamela és örökbe fogadó nevelőanyja, Hrivik Lászlóné. Szülőanyja és apja nem kíváncsi rá, és ő sem rájuk Jól választott háromévesen örökbefogadás Egyforma puszit kapnak és egyforma télikabátot Kedves, bogárszemű lány Balogh Pamela. Olyan, mint a többi tizenéves. Illetve mégsem: csecsemő- otthonban élt, most pedig nevelőszülőknél. Vida Tünde Balogh Pamela zenét hallgat, táncol, internetezik, trécsel a barátnőkkel. Fia kell segít otthon: takarít, mosogat. Vagyis igazi magyar tinédzser lány. Pedig a cigány származású ifjú hölgy élete nem így indult. Örökbefogadója, Hrivik Lászlóné úgy emlékszik, mindenki elfogadta, hogy egyszer csak magukhoz vették a bogárszemű kislányt, akit ők keresz- teltettek. Erzsiké lett a keresztanyja, hogy erősítse a köteléket, ami köztük van. Tíz év alatt egyszer kellett komolyan harcolnia nevelt lánya miatt. Kiközösítették, amit ő persze nem hagyott szó nélkül. - Az én cigány gyermekem olyan, mint a többi paksi cigány meg magyar gyerek - mondta akkor.- November közepén voltunk harminchárom éves házasok a férjemmel - kezdte a család történetét Erzsiké. Majd feüdézte, amikor vőlegényével a Rimái doktorhoz mentek családtervezési tanácsért, ami - a három hónapos várakozással egyetemben - kötelező volt az esküvő előtt. Akkor azt mondták, három-négy gyereket szeretnének. - Igazunk lett, három és fél gyerekünk van - mondja tréfásan. Lánya, fia felnőtt már, a kisebbik Johanna így egyedül maradt, ők meg elmentek a csecsemőotthonba, hogy testvérkét hozzanak neki. Azt akarták, hogy kevesebb gyerek nőjön fel állami gondozásban. Nem ők választották Pamelát, hanem a kislány Pamela eleinte Kömlődön táncolt, de amikor ott megszűnt az általános iskola, vele együtt a csoport is. Anyukájával látták a Tűzvirág Táncegyüttest egy szüreti napon. tetszett nekik, jelentkezett, s immár négy éve velük táncol. Előtte kicsit kalandozott a twirling és a mazsorett világában. Bizonyára ezért nem ideákét. Odament hozzájuk, s ők miután hónapokig odajártak, hogy hozzájuk szokjon, hazavitték dunakömlődi otthonukba. Soha nem hazudtak neki, Pamela nagyon jól tudja, hogy van szülőanyja, apja, de mint ahogy ők sem kíváncsiak rá, ő sem rájuk. Nem is emlékszik korábbi életére. Neki Dunakömlődön kezdődött a világ. Mosolyogva bólogat Erzsiké szavaira, ő maga viszont nem túl bőbeszédű. Szobájába invitál, amibe ő választotta a bútort, miként a mellette lévőbe Johanna. Olyanok, mint az igazi testvérek. Néha pörlekednek, máskor öszgen számára a rivaldafény. A közelmúltban anyukája unszolására indult egy szépségversenyen is. - Úgy gondoltuk, kell neki az önbizalom - mondta Erzsiké, aki láthatóan büszke a kislányra. Pamela szerint jó volt a verseny, de szomorú volt, amikor kiderült, hogy nem ért el helyezést. Lehet, hogy később megpróbálja újra. szefognak. Erzsiké állítja, egyformán bánik velük, s neki ez természetes. - Az élet ezt az utat adta nekem, gazdagabb a lelkem, hogy tudom más gyerekét is ugyanúgy szeretni - mondta. Pamela mintha nem is értené, miért lenne más hozzá anyu és apu, mint a testvéreihez. Egyforma puszit kapnak, egyforma télikabátot. Ez így természetes. A suliban senki nem dörgöli az orra alá, hogy ő nevelt gyerek. Azt sem, hogy roma származású. Úgy érzi, nem mérik más mércével, mint másokat. Úgy él, mint a többi tini lány. Az iskolában igyekszik, ám a matekkal ennek ellenére nem sikerült megbarátkoznia. Annál inkább a biológiával. Azt tervezi, hogy állatvédő lesz, a tévében is szívesen nézi az ilyen műsorokat. Hogy milyen életet szeretne, ha felnő, még nem igazán tudja, de valami hasonlót, mint a mostani. Szereti Dunakömlődöt, mert nyugodt és csendes, szereti a házat, amiben egy éve laknak, s neki tágas szobája, saját számítógépe van. És beszédes mosolya elárulja, szereti nevelőszüleit, Erzsikét és Lacit, azaz anyut és aput, akiket háromévesen teljesen ösztönösen, de maga választott. ■ Johanna olyan, mint az igazi testvér. Kilenc éve táncol, most a Tűzvirág Táncegyüttesben A tündérmesék világában Giselle (Amy Adams), a szépséges hercegnő megtalálja élete szerelmét a jóképű és bátor Edward herceg (James Marsden) személyében. A románcot azonban nem nézi jó FILM - JÁTÉK - SZÓRAKOZÁS Filmajánló Bűbáj szemmel a herceg anyja, a gonosz királyné, Narissa (Susan Sarandon), épp ezért egy sötét mágiával a való világba száműzi Giselle-t. A világon az egyetlen olyan helyre, ahol nem létezik igaz szerelem: a mai Manhattan-be. Giselle itt összeismerkedik egy jóképű ügyvéddel, Roberttel (Patrick Dempsey), aki segít neki beilleszkedni. Vajon egy mesehős túléli-e a modernkori való világot? Mindez kiderül a kellemes pillanatokat és fergeteges poénokat ígérő filmből. Bűbáj, színes amerikai családi vígjáték, 2007, rendező: Kevin Lima. Játékajánló SimCity Societies: Cukormázzal is boríthatod az általad tervezett várost Teljes mértékben kiélheti a fantáziáját és kreativitását az, aki a napokban bemutatott SimCity Societies-szel játszik. Olyan várost húzhat fel, amilyent csak szeretne, határok jóformán nincsenek is. Középkori várost, de felhőkarcolókkal teleépített jövőbeli települést is alkothatunk. Sőt akár csokoládéval, cukormázzal borított épületekből is gazdálkodhatunk. Összesen több mint 350 épület áll a játékos rendelkezésére, amelyeket saját belátása szerint tovább kombinálhat. Egészen addig, amíg nincsen probléma a szociális energiával. Ez öt részből áll: az iparból, a jólétből, a kreativitásból, a tudásból és a hitből. Ha mindegyik rendben van, akkor mehet az építkezés. Ha nem, akkor bajban van a játékos. Az sem mellékes, hogy az SC Societies már a környezetvédelemre is figyelmet fordít. Arról is a játékos dönt, hogy drágább, megújuló energiaforrásokat használ-e, vagy olcsóbb, de környezetszeny- nyezőbb megoldást választ. NÉPMESE így jár, aki irigy Volt egyszer egy szegény ember. Avval kereste a kenyerét, hogy a Drávára járt halászni. Egyszer kifogott a vízből egy karikát. Gondolta, otthon a gyerekeknek lesz mivel játszani. Ám ahogy a kezében forgatta, az mindig fényesebb lett. Egyszer csak látta, hogy aranykarika. Fogta, egy ruhába göngyölte, s felment a királyhoz. Mikor az aranykarikát átadta a halász, a király azt kérdezte tőle: - Hol vetted ezt az aranykarikát?- Fölséges király, nem vettem én ezt sehonnét: halásztam a Drávában, és ott fogtam. A király elfogadta az aranykarikát, de megparancsolta, hogy adjanak a szegény embernek ezüstöt meg papírpénzt, amennyit csak elbír. Szegény hétrét görbült, olyan sokat kapott. Mikor hazaért, az egyik fiát elküldte a bátyjához, kérje el a mérőt. Azt mondja a bátyja a gyereknek:- Ugyan, minek nektek a mérő, mikor még egy falat kenyeretek sincsen! A gyerek nem szólt semmit. Az ember a mérőt szurokkal jól kikente, úgy adta oda. Mikor a pénzt megmérték, a gyerek visszavitte a mérőt, de nem vette észre, hogy egy ezüstpénz a szurokba ragadt. Kérdezik a gyereket:- No, mit mértetek vele?- Borsót! - mondja a gyerek. Mikor már a fiú hazament, a nagybátyja akkor nézte meg a mérőt. Látja, hogy egy ezüstpénz van a szurokba beleragadva. Nyomban szaladt az öccséhez, hogy mondja meg | neki, hol szerezte a sok pénzt, j A felesége is vele ment. Gondolta a szegény ember, megtréfálja a zsugori testvérét, aki rideg volt mindig hozzá. Azt mondta, úgy lett a pénz, hogy macskát vittek a királynak, mert annyi ott az egér, hogy még a fülét is rágják. Rávágja erre tüstént a bátyja felesége:- No, ember, vegyünk mi is macskát! Azt mondja a szegény ember figyelmeztetőül:- Ángyomasszony, ne vegyen sokat, mert megkarmolja! De az nem hallgatott rá. Vagyonukat eladták, a pénzükön macskát vettek. Egy nagy kocsival vittek a királyi várba. Kérdezik a kapunál a katonák:- Hová mennek kendtek?- A királyhoz! Macskát hoz- | tunk neki!- Nem mennek el kendtek rög- , tön a dolgukra? - mondják a katonák. - Csak nem akarnak a királynak macskát vinni? De ángyomasszony elkezdte ám a beszédet, hogy hallották, itt olyan sok az egér, még a király fülét is rágják, és a múltkoriban csak egy macskát hoztak ide! Az nem elég! Ők hoztak egy kocsival. A katonák végül beeresztették őket. Mikor a király elé értek, el sem mondták, hogy miben járnak. Egyenesen kioldozták a sok zsákot. A rengeteg éhes, dühös macska meg csak neki a királynak, karmolta, tépte, az meg nem tudott hová menekülni előlük: jajgatott, ahogy a száján kifért. Beszaladtak a testőrök, alig tudták a sok macskát agyonverni meg kikergetni. Akkor aztán az embert is jól megverték. Mehetett a zsugori feleségével haza. Sose lettek többé gazdagok. 4 t 4 * »
