Tolnai Népújság, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-04 / 181. szám

7 2007. AUGUSZTUS 4., SZOMBAT tfltür 3 Becsaptak a zárral^ rossz a kombináció, a cég eltűnt biztonság? Olvasónk he­vederzárvédőt vásárolt egy cégtől. Azt mondták, a kombinációt ő választ­hatja meg. A szerelő kö­zölte: ez nem igaz, mert a kód kötött. A zárvédő rossz, a cég sehol. ha valaki vásárol egy zárvé­dőt, és közük vele, hogy a kódot ő választhatja meg, az­tán kiderül, hogy az mégis kötött - nos, az eset a vásár­ló megtévesztése. Hiszen az úr pontosan azért akart számsort választani, hogy azt rajta kívül biztosan ne ismerhesse senki. A kötött kódnál viszont, amely fel van írva a zárra, tarthat tőle, hogy ahhoz beszerelés előtt más is hozzáférhetett. megtévesztés ügyében a Gazdasági Versenyhivatal­hoz fordulhatunk - tanácsol­ja Tóth Istvánná, a Közép­magyarországi Közigazgatá­si Hivatal Fogyasztóvédelmi felügyelőségének helyettes igazgatója. A FENTI PROBLÉMÁN kívül ol­vasónk másféle bajba is bele­keveredett. Minőségi gondok adódtak a zárvédővel, amely a fix kóddal sem működött. Fogyasztói kifogásával azon­ban az úr nem tudott az ille­tékes céghez fordulni, mert az eltűnt. A megadott telefon­számon senki nem válaszol, és az üzenetekre sem reagál­nak. Márpedig egy 16 ezer forintos termék nem olyan olcsó dolog, hogy az ember csak megrántsa a váüát. A világhálón utánanézhe­tünk, létezik-e egyáltalán a cég, amellyel kapcsolatban áütunk. Mivel e téren igen sok a szélhámos, egy vásár­lás vagy szolgáltatás megren­delése előtt informálódjunk erről a fontos tényről. Ha ki­derül, hogy fantomcéggel akadt dolgunk, ismeretlen tettes ellen károkozás címén feljelentést tehetünk a rend­őrségen. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Egyesülnek vagy bezárnak felsőoktatás Az új felvételi rendszer a jobb egyetemeket támogatja GAZDASAG A természettudományi vagy műszaki képzésre idén már több embert vesznek fel: a kormány szerint túl kevesen jelentkeznek a piacképes szakokra ■ 1 a T i , i J j T§ 1 1 JjJ, Nehéz helyzetbe kerültek az új felvételi rendszerrel a kisebb felsőoktatási in­tézmények. A tárca sze­rint a verseny dönti majd el, melyik főiskola, egye­tem marad talpon. Almási B. Csaba-Bánky Bea Amíg a nagy egyetemek jól jár­tak az idei, megreformált felvéte­li rendszerrel, addig a kisebbek - különösen a vidéki főiskolák - közül többen félthetik a jövőjü­ket. Sok intézmény ugyanis nem tudta betölteni a keretszámát: ke­vesebb diákkal vágnak neki a kö­vetkező tanévnek, s néhány sza­kot nem is tudnak elindítani. Ez pedig lehet, hogy az első lépés az iskola önállóságának felszámolá­sához vagy végleges megszünte­téséhez. Néhány rektort, főigazgatót sokkoltak ezek a fejlemények, van, aki úgy fogalmazott: a mi­nisztérium a nyakukra helyezte a kést. Egy alföldi főiskola vezetője lapunknak azt mondta: az oktatá­si tárca vezetői szerint ugyan a minőségi kritériumok döntenek, csakhogy azt elfelejtik, hogy az újabb, kisebb intézmények hatal­mas hátrányban vannak a régi nagyokkal szemben. Ez utóbbia­kat ugyanis sokkal jobban isme­rik a középiskolások, nagyobb a presztízsük, több lehetőségük van a marketingre. Holott lehet, hogy a túl nagy létszám, a meg­kövesedett struktúrák, elvek mi­att semmivel sem tudnak jobb színvonalon oktatni, mint egy friss szellemiségű, az alacso­nyabb létszám miatt elmélyül­tebb képzést nyújtó főiskola. A kormány az idén tudatosan csökkentette - hatezerrel - az ál­lamilag támogatott felvehető hall­gatók számát, s módosította a képzési területeket, preferálva a természettudományi, műszaki és informatikai képzést, a jogi, gazdálkodási, bölcsész- és agrár- területek hátrányára. Manherz Károly felsőoktatási szakállam­augusztus 13-áig lehet jelent­kezni felsőoktatási intézménybe azoknak, akiket nem vették fel a választott szakra, vagy eset­leg nem is jelentkeztek. A felső oktatási intézmények kiegészítő (K) képzéseket is meghirdethet­nek. A pótfelvételi-eljárásban javarészt költségtérítéses szako­kat hirdettek meg. kivételt jelent ez alól a fel­sőfokú szakképzés (F jelű kép­zések), itt ugyanis még állami­titkár a Világgazdaságnak úgy fo­galmazott: az új felvételirendszer­ről már régóta tudtak az intéz­ményvezetők, ezért nem érti né- hányuk meglepeté­sét. így azokkal a ké­résekkel sem tud mit kezdeni - tette hozzá -, hogy a mi­nisztérium egyenlít­se ki a különböző intézmények között a felvett hallgatók létszá­mát, hiszen ezt a törvény egyfelől nem engedi, másfelől a mostam rendszer sokkal demokratiku­sabb, mint a régi, amikor közpon­tilag döntöttek az intézményi ke­retszámokról. Manherz Károly úgy véli, biztos, hogy nincs szük­ség 72 egyetemre, főiskolára, de lag támogatott képzésre is lehet jelentkezni, és az ide felvettek­nek nem kell képzési hozzájá­rulást sem fizetniük. A felsőfo­kú szakképzés tandíjmentes, ráadásul a felvettek részesül­nek mindazon hallgatói jutta­tásokban - diákigazolvány, kollégiumi ellátás - mint az egyetemisták, főiskolások A meghirdetett 12 500, állami­lag finanszírozott helyre eddig mindössze ötezren jelentkeztek, az oktatási kormányzat nem ad­minisztratív módon akarja csök­kenteni számukat, hanem a ver­seny dönt arról, melyek marad­hatnak talpon. Az ál­lamtitkár szerint a nehéz helyzetbe ke­rült intézmények­nek megoldás lehet, hogy integrálódnak nagyobbakba, mint például a szombathelyi Berzsenyi Főisko­la a Nyugat-magyarországi Egye­tembe. De kísérletet tehetnek ar­ra is, hogy olyan szakokat indí­tanak, amelyek nem annyira el­terjedtek, speciálisnak számíta­nak, mégis magas színvonalú képzést tudnak nyújtani a hall­gatóknak. azaz még 7305-en élhetnek ez­zel a lehetőséggel egy intézménybe és egy szak­ra lehet jelentkezni. A pótfelvé­telihez külön jelentkezési lap készült, amelyet a felsőoktatási intézménynél vagy az OFIK ügyfélszolgálatán (Budapest, Reviczky u. 6.) lehet ingyene­sen beszerezni. A jelentkezési lapot a felsőoktatási intézmény­be kell eljuttatni. Elektronikus jelentkezésre nincs lehetőség. Pótfelvételi: még másfél hétig lehet jelentkezni az intézményekbe ■ A kis intézmé­nyek szerint a tárca a nyakuk­ra rakta a kést. Újra bővülés a lakáspiacon KÉT ÉVE TARTÓ CSÖKKENÉS után az év első felében a használatba vett lakások száma két százalékkal, az új engedélyeké hét száza­lékkal volt magasabb, mint 2006 első felében. Több mint 13 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt, és több mint 21 ezer új la­kásra adtak ki építési enge­délyt. Nőtt a többlakásos épületek száma, ugyanak­kor csökkent az épített laká­sok átlagos nagysága. Százmilliárdok jutnak a turizmus fejlesztésére hét év alatt 305 milliárd forint jut turizmusfejlesz­tésre az Új Magyarország Fejlesztési Tervből - mond­ta el tegnap Daróczi Dávid kormányszóvivő. Elsősor­ban az egészség-, a kulturá­lis, öko-, aktív és a bortu­rizmus kapja a támogatá­sok nagy részét. A hét régió­ban 260 attrakciófejlesztési projektet, 150 szálláshelyet és turisztikai együttműkö­dést finanszíroznak. Harmincszázalékos növekedést vár Gráf A tárcavezető derűlátó A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG múlt évi kibocsátása elérte az 1600 milliárd forintot, ami 6 százalékkal maga­sabb az előző évinél - kö­zölte a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Gráf József hozzátette: a következő tíz évben várhatóan 30 százalékkal nő az agrárium teljesít­ménye. A szektor tavaly csaknem 190 ezer ember­nek adott munkát, és 407 milliárd forint támo­gatást kapott. Gyúlékony szennyeződés a szellőzőben paneltüzek Lakásonként néhány ezer forintért, a háztetőről tisztíthatnak Égig érő lángok, füst és pánik - paneltüzek pusztítanak ország­szerte. Az utóbbi hónapokban Debrecenben és a fővárosban is a lángok miatt maradtak többen otthon nélkül. Szakértők szerint a tüzek egyik leggyakoribb oka, hogy a panelházak többségének szellőzőberendezései elavultak. Az ilyen lakásokban az egész há­zat behálózó, egymással össze­kapcsolódó gyűjtőszellőző-veze- tékeket építettek ki, melyeknek gyakori hibája, hogy a lakások irányába erősen szennyezett le­vegő áramlik vissza. Az elkoszolódott szeüőzőcsö- vek is elősegíthetik egy tűz ter­jedését. Ennek megelőzése érde­kében szükség lenne 3-5 éven­Az újfajta módszerhez nem kell bejutni a panelházi lakásokba sem te egy tűzbiztonsági célú felújí­tásra. Ez lakásonként öt-hétezer forint körüli összegbe kerül. Újbuda önkormányzata teg­nap egy dél-budai háztömbben új módszerrel végzett szellőző­tisztítást. Először forgókefékkel lazították fel a csövekben lera­kodott szennyeződéseket, majd kiszívták a hulladékot. A követ­kező lépésben fertőtlenítőt per­meteztek a rendszerbe, végül ka­merával ellenőrizték a folyamat sikerességét. Molnár Gyula, a XI kerület polgármestere lapunk­nak elmondta: a teljes épület szellőzőrendszerének tisztíttatá- sa mintegy nyolszázezer forint­ba került. ■ Forgó Petra, Szatmári Csilla Betörések és lopások a megszűnő kórházakban A bezárásra ítélt sváb-hegyi gyer­mekkórház egyik leplombált épü­letébe akartak betörni csütörtök éjjel. Az őrző-védő szolgálatnak ugyan sikerült megakadályoznia az akciót, de a lopakodó elillant. Megvan viszont az a férfi, aki a Szabolcs utcai - ugyancsak meg­szűnő - Országos Gyógyintézeti Központból (OGYK) vaselemeket akart lopni. Ebben az intézetben a megszűnés bejelentését követő­en sok külső és önbetörés történt, emiatt elrendelték a ki- és behaj­tó autók átvizsgálását is. Erről Kárpáti Zsuzsanna, az Egészség- ügyi Készletgazdálkodási Inté­zet (EKI) főigazgatója beszélt. Sok fejtörést okoz az EKI mun­katársainak, hogy az OGYK-ból más intézménybe került orvo­sok szeretnék magukkal vinni az ott használt, drága diagnosz­tikai eszközöket. Ám nem ritka, hogy azokat egy-egy orvostech­nikai cég helyezte el náluk, így nem voltak az OGYK tulajdoná­ban, több céggel már lejárt a ki­helyezési szerződés ideje is. Az intézet viszont az OEP-től kapott közpénzen működtette azokat. Vannak eszközök, amelyek­nek eredetéről nincs semmiféle dokumentum, azok állami tulaj­donba kerülnek. A főigazgató hozzátette: néha küzdelmet kell vívniuk, mert a főorvosok saját tulajdonként új munkahelyükre vinnék a muzeális értékű köny­veket, festményeket. ■ « k

Next

/
Thumbnails
Contents