Tolnai Népújság, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-04 / 181. szám
2007. AUGUSZTUS 4., SZOMBAT KÖZELET A magyar-magyar kapcsolatok szempontjából új felelőssége van Magyarországnak - mondta Göncz Kinga külügyminiszter. Hozzátette: indokolt lenne, hogy a kárpátaljai és a vajdasági magyarság népességarányosan nagyobb mértékben részesüljön a támogatásokból, mivel kisebb mértékben tudnak hozzájutni uniós forrásokhoz. Félszáz kifogás a népszavazások ellen PÉNTEKIG ÖTVEN kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság határozata ellen, amelyben hitelesítette a Fi- desz-KDNP és Kálmán László nyelvész népszavazási kezdeményezéseit. A kifogásolt témákban - egészségügy-privatizáció, termőföld- elővásárlási jog és gyógyszerkérdés - októberben születhetnek eredmények. Egymilliárdot spórolna a választásokon a Fidesz A FIDESZ egymilliárd forinttal csökkentené a választások állami kiadásait - közölte Nyitrai Zsolt, a párt képviselője. A Fidesz szerint az informatikai és nyomdai beszerzések emésztik fel a választási keretösszeg nagy részét. Ezek ellenőrzésére országgyűlési eseti bizottságokat állítanának fel a kampányidőszak előtt. A kórházban tilos a nem gyógyító célú hirdetés a kórházak nagy részében tilos a nem szakmai, egészségnevelési célzatú plakátok kihelyezése - jelentette ki a Magyar Kórházszövetség arra reagálva, hogy Ódor Ferenc Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlési elnök a vizitdíj-automaták mellé tetette Gyurcsány Ferenc, valamint a volt és jelenlegi egészségügyi miniszter képét. A szövetségnek nem tetszik Mata Tibor, a lignitbánya igazgatója szerint nem menthető meg az összes fa, mivel némelyiknek csupán a háncsa van meg, a törzse már nem Megmenekülnek a ciprusok bükkábrány Ipolytarnócra kerülnek a lignitbányából a 8 millió éves fák Ipolytarnócra szállítják a Bükkábrányban talált, nyolcmillió éves mocsárciprusokat, amelyek így megmenekülhetnek a szétporladástól. Éber Sándor Megmenekülhetnek a bükkábrányi lignitbányában talált, 8 millió éves mocsárciprusok a pusztulástól. A közel egy hónapja talált, világszenzációt jelentő leleteket eddig szinte önerőből a miskolci Herman Ottó Múzeum és egyéb tudományos intézek munkatársai próbálták kiemelni és megvédeni a szétporladástól. Fodor Gábor, a környezetvédelmi tárca vezetője azonban tegnap bejelentette, hogy jövő héten megkezdik a felkészülést a fatörzsek elszállítására, Ipolytarnócra, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának Látogatóközpontjába. „Itt a végleges konzerválási megoldás megtalálásáig gondoskodnak a páratlan lelet állagának megőrzéséről is” - mondta Bükkábrányban a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A törzsek kiemelésének és elszállításának költsége várhatóan több millió forint lesz, amelyet a tárca igyekszik előteremteni. A fákat a szállításig folyamatosan vízzel itatják át Veres János, a mocsárciprusok feltárásának kutatásvezetője kollégáival a könnyen porladó fákat lécekkel vette körül, majd a lécek és a fakéreg közé - saját költségen vásárolt - purhabot öntöttek. A kutatásvezető szerint egy fa kiemelésének költsége mintegy kétmillió forint, míg a konzerválás 10 millió forint; ez utóbbi akár négy évig is eltarthat. Az összes fa megmentése így 200 millióba kerülhet. A bánya vezetősége minden technikai feltételt biztosított a kutatóknak, eddig mintegy 30 millió forintot áldoztak erre, a termelést is leállították a terüleNyolcmillió éves erdőt még nem találtak AZ EDDIG MEGTALÁLT 16 mo csárciprus megtalálása azért világszenzáció, mivel ilyen idős, mintegy 8 millió éves fákat soha nem találtak még meg eredeti helyükön, eredeti állapotukban. Idősebb famaradványokat is találtak már, de azok vagyok megkövesed- tek, vagy elszenesedtek, vagy a lenyomatukat ásták ki. A kutatók így az eredeti fákat tanulmányozhatják, évgyűrűkből. Az aljnövényzetről és az ekkor élő rovarvilágról is új elméletek születhetnek. ten. Mata Tibor bányaigazgató szerint azonban nem menthető meg az összes fa, mivel egyes törzseknek csak a háncsa van meg. „Örülünk, hogy ilyen gyors segítség érkezett, mely megmentheti a fákat” - mondta lapunknak Pusztai Tamás, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgató- helyettese. A régész közölte, hogy a korábban kiemelt két fát Miskolcon állítják ki. Tegnap egyébként azt közölték a fák megmentésén eddig fáradozókkal, hogy már nem kell kimenniük, mivel Fodor Gábor a helyszínen lesz. A régész azt is hangsúlyozta, hogy a természeti katasztrófa következtében megmaradt fák közül, nem a legsérültebbeket, hanem a legépebbeket kellene először megmentem. Az elmúlt napokban többen is jelentkeztek, hogy örökbe fogadnának egyes fákat, hogy megmenthessék őket. Magyar Gárda Egyesület alakult a Jobbik támogatásával A Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatásával kulturális és hagyományőrző szervezet alakult Magyar Gárda Egyesület néven. A csoport a párt szerint szociális és karitatív feladatokat is ellát, az ellenzők a Jobbik magánhadseregéről beszélnek. A gárda első 56 tagja augusztus 25-én tesz esküt a budai Várban a haza és a nemzet szolgálatára. Vona Gábor, a Jobbik elnöke elmondta, a Magyar Gárda megalakulását a Jobbik segítette, de megszervezése után a politikai szervezettől függetlenül működik. Vona cáfolta, hogy bármiféle magánhadsereg szerveződne. A tagok - férfiak, nők vegyesen - önkéntes alapon vállalnak szerepet. Az aktivisták katasztrófa- és polgárvédelmi feladatokat látnának el, valamint kulturális célú - például hadisír-gondozás - és karitatív küldetéseket - adománygyűjtés - végeznének. A gárdisták háborús helyzetben az ország védelmére is kelnének, s a Magyar Gárda alapító nyilatkozatában szerepel, hogy a cél a nemzetőrség leendő bázisának megteremtése. A tagok fekete gyakorlóegyenruhát is kapnak Árpád-sávos címerrel. Az ellenzők leginkább ezt támadják, mondván az uniformis egyes fasiszta egyenruhákra emlékeztet. Vona szerint a fekete méltóságot sugároz, s több hadsereg is használja. Törvényes lehet néhány mondatból az alkotmányosság nem ítélhető meg - mondta el lapunknak Kolláth György. Az alkotmányjogász szerint a szervezet alapszabályából és az alakuló közgyűlés jegyző köny\'éből kiderül, törvényes célokért tevékenykednek-e. Emellett a működés a jövő ben is vizsgálható, és ha az a törvényesség feltételeinek nem felel meg, úgy akár fel is oszlatható a szervezet, mint ahogy történt az a Vér és Becsület esetében. A magyar hidak is romosak, mégsem fognak leszakadni hídomlás Eddig öt áldozat holttestét találták meg a Mississippi-híd szerdai tragédiájának helyszínén Továbbra sem lehet biztosan tudni a szerdai minneapolisi szerencsétlenség pontos okát, de az első szakértői vélemények szerint anyagfáradtságra vezethető vissza a hídomlás. Tegnap egy holttestet sikerült felhozniuk a mentőalakulatoknak a Mississippi folyóból, ezzel együtt már öt halálos áldozatról lehet tudni. Ugyanakkor a hatóságok arra számítanak, hogy ez a szám még nőni fog. Közben azonosították a négy, már megtalált áldozat holttestét. A kórházakban összesen 71 sérültet kezelnek, főleg törések és fejsérülések miatt. Szintén tegnap derült ki, hogy több mint 70 ezer híd szerkezetileg hibás az Egyesült Államokban. Amerikai mérnökök szerint kijavításuk több mint 188 milliárd dollárba (34 ezer milliárd forint) kerülhet a következő évtizedekben. Egyelőre nem tudni, hogy a hibásnak minősített Indákból hány életveszélyes. Ezért Mary Peters közlekedési miniszter elrendelte az összes olyan híd átvizsgálását az országban, amelynek szerkezete hasonló a Mississippi fölött leszakadt építményhez. A magyarországi hidak is romosak, de a szakértők szerint bírják a terhelést, ezért hazánkban nem kell a minneapolisihoz hasonló omlástól tartani. „Magyarországon összesen 6907 híd van, ebből 5307 olyan, ami nem Félszáz autó haladt a Mississippi feletti hídon, mikor leszakadt autópálya felett található. Tudni kell, hogy a hidak 42 százaléka nem felel meg az uniós előírásoknak. Tehát nem szabványos a teherbírásuk, a szélességük és a magasságuk. Ez azonban nem azt jelenti, hogy balesetveszélyesek lennének” - mondta lapunknak Sitku László. Az országos főhidász hozzátette, hogy ameddig évente 1,2 milliárd forintból gazdálkodhatnak, addig nem lehet ugrásszerű változásokra számítani a hidak állapotában. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a hidak többnyire csak akkor dőltek össze, ha lebombázták vagy felrobbantották A Margit hidat gyakrabban ellenőrzik. őket. Ugyanakkor felidézte, hogy legutóbb 1992 márciusában a Mosoni-Duna feletti Halászi-híd dőlt össze, amikor egy túl magas teherautó akart átkelni rajta. Akkor egy katonai pontonhídra terelték a forgalmat, de az átmeneti megoldás még mindig funkcionál. Szintén a második világháború utáni hídomlások közé tartozik a gesztelyi Hernád-híd lassú elsüllyedése 1986-ban. Jelenleg a vásárosnaményi Tisza- híd és a fővárosi Margit híd van a legrosszabb állapotban, de ezek kiemelt hidak, ezért gyakrabban ellenőrizzük őket” - mondta Sitku László. ■ Vég Márton *
