Tolnai Népújság, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-25 / 146. szám
4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. JÚNIUS 25., HÉTFŐ A megbékélés volt a középpontban az evangélikusok találkozóján PAKS Igazi különlegességgel zárult az ötödik Országos Evangélikus Találkozó. Az ösz- szejövetelt Pakson tartották, ott, ahol tíz éve az elsőt Szabó Vilmos Béla, akkor még lelkész, ma esperes ötlete nyomán is rendezték. Több mint ezerötszázan érkeztek határon innen és határon túlról, s az úrvacsorái istentiszteleten paksiak is szép számmal megjelentek. A rendhagyó éppen a záró istentisztelet volt, melyet a Duna partján, a vízi színpadon tartottak három esperes közreműködésével. Igét Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke hirdetett. Az összejövetel már pénteken elkezdődött. Az ASE sport- csarnokban köszöntötte a vendégeket a házigazda, Szabó Vilmos Béla. A nyitó áhítatot dr. Fabiny Tamás püspök tartotta. Ugyanezen az estén még közegyházi fórum kezdődött. A szombat délelőttöt az országos találkozó mottója, a Békesség néktek hatotta át. A megbékéltek mint békességszerzők című pódiumbeszélgetést követő szekcióüléseken is a megbékélés lehetőségeit boncolgatták. Ennek szemüvegén át számos, ma jelentkező problémát, kérdést felvetettek, így a generációk közti feszültségeket, a cigánykérdést, szó esett a családon belüli párbeszédről, s a határokon túl élőkkel ápolt viszonyról. Délután tartották az utcamissziót, majd az említett istentiszteletet a vízi színpadon. ■ V. T. Fabiny Tamás (jobbra) püspök KÖRKÉP Másokért dolgozni hívta őt az Úr hivatás Fél évszázada munkálkodik a közösségért a kismányoki szerzetesnővér Csillag Etelka a Jézus Szíve Társaság tagja, szerzetesnővér. Az idén ötven esztendeje annak, hogy a falu lakosaiért, a katolikus egyházközségért munkálkodik Kismányokon. Venter Marianna Már a szerzetesnővérek háza is nyugalmat, békét áraszt. A vadszőlővel befuttatott kapubejáró, a tornácon zöldellő növények, színes virágok, a gondozott kert látványa jól esik a léleknek. Csillag Etelka fél évszázada mondhatja otthonának Kismányokot. A Szeged melletti tanyáról rögös út vezetett a völgységi faluba.- 1930-ban születtem, Szeged mellett, egy tanyán éltünk, a szüleim gazdálkodók voltak. 1948-ban, a „fordulat évében“ ért el a hívó szó, és jelentkeztem a társaságba - meséli. A kérdésre, hogy miért éppen akkor, amikor a politika nem igazán kedvezett a vallásosságnak, mosolygós választ kapunk: nem mi választjuk Istent, ő választ minket. Két esztendővel később, 1950-ben feloszlatták a szerzetesrendeket. A fiatalok, mint ő is, hazatértek családjukhoz. De a hivatást, ami mellett elkötelezték magukat, nem adták fel. Titokban tartották a kapcsolatot az elöljárósággal, és keresték a helyet, ahol testvéreik között lehetnek. Csillag Etelkát a társaság hamarosan Budapestre vezényelte, ahol egy virágkertészetben dolgozott. Megbecsülték őt is, a munkáját is. Néhány év múlva Kiskunfélegyházára helyezte a közösség, itt bejárónőként dolgozott. Hamarosan új helyre került, mégpedig a Tolna megyei Mucsfára. A közeli Kismányokon ebben az időben nem volt gazdája a római katolikus egyházközségnek. Csillag Etelka ekkor, 1957-ben érkezett a faluba. Két esztendeig egyedül végezte a munkát, majd segítségül kapott egy másik szerzetesnővért, Sperber Annát. Az első feladat a kápolnaként is szolgáló parasztház lakhatóvá tétele volt. Az utcára néző első két szobát szükségkápolnaként Csillag Etelka 1948-ban hallotta meg a hívó szót, két évvel azelőtt, hogy feloszlatták a szerzetesrendet 1985-ben végre teljesen a nagy álommal foglalkozhatott: templomot építeni a faluban A hétköznapokban szolgálja az embereket a Jézus Szíve Társaság a jézus szíve Társaságot páter Bíró Ferenc jezsuita szerzetes alapította Budapesten 1921-ben. Feladatuknak tekintették, hogy Jézus szívének szereteturalmát az egyének és a családok érdekében terjesszék a társadalomban. Közösségük tagjai nem vonulnak zárdába; a hétköznapok, a világ jobbításán fáradoznak. A szerzetesrendek feloszlatása után is kapcsolatban maradtak egymással a társaság tagjai. Magyarországon jelenleg 83 tagot számlálnak. használták a faluban élő római katolikusok. A hátsó helyiségek szolgáltak lakásul a két szerzetesnővérnek, s bizony igencsak rossz állapotban voltak. Amellett, hogy felújították, javítgatták a valaha fóldpadlós szobákat, meg is kellett élniük valamiből. A falutól nem várhatták, hogy eltartsa őket, hiszen mindenki más is szegény volt. Napszámba jártak, és terményben kapták a fizetséget. így lett krumpli, hogy ehessenek, és kukorica, hogy baromfit tarthassanak. A munka mellett a faluban élő emberek hitbéli és erkölcsi támogatása volt a feladatuk, amit becsülettel elláttak. Vigyáztak a gyerekekre, amíg a szülők dolgoztak.- Becsületes felnőtteket neveltünk belőlük. Segítettünk nekik a tanulásban és később, mikor kántori oklevelet szereztem, zenére tanítottam őket. Büszke vagyok rá, hogy ketten közülük szintén megszerezték a kántori képesítést - mondja Csillag Etelka, akin látszik, hogy büszke egykori tanítványaira. Közben teológiai tanfolyamot is végzett, hogy be tudjon segíteni a nehéz helyzetbe került hitoktatásba. A tanulás mellett dolgozott, mégpedig Bonyhá- don, a kenyérgyárban. Megbecsülték, és meg is fizették az ott végzett munkáját. Aztán ismét hívta az egyház. Nagymányokon főállású kántorként teljesített szolgálatot 13 esztendeig, és mellette az alsó tagozatosokat oktatta hittanra. Csillag Etelka 1985-ben ment nyugdíjba. S végre teljes erejével foglalkozhatott a nagy álom megvalósításával: egy katolikus templom építésével a faluban. Nem ment ez könnyen a nyolcvanas években. Hat esztendeig vártak az engedélyre. Hivatalról hivatalra járták, mire nagy nehezen a negyedik tervet 1987-ben elfogadták. Abban a szent pillanatban építkezni kezdtek. A templomot 1989. október 8-án szentelték fel. A mai világban a becsületnek nincs becsülete - mondja a szerzetesnővér. Mindenkinek úgy kellene élnie, hogy tiszteletben tartson és megértsen másokat, törődjön másokkal. Vallom és hiszem, hogy istenhit nélkül nincs ember. Akinek van hite, annak erkölcse és becsülete is van. Közel hárommilliárdra pályáztak a tolnai gazdák Elodázhatatlan a mederrendezés völgység A kistérség egészében kell megoldani a csapadékvíz-elvezetést Az idén 288 géptámogatási kérelem érkezett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Tolna megyei kirendeltségéhez. Kovács Judit kirendeltség-vezető elmondta: 2,733 milliárd forint támogatásra nyújtottak be igényt a gazdák. Országosan 4638 kérelem érkezett az MVH-hoz, aminek a vonzata 45 milliárd forint. A támogatás célja, hogy az elavult, korszerűden gépeket, technológiai berendezéseket, eszközöket a termelékenység növelése érdekében mielőbb lecseréljék. A támogatott gépbeszerzésre június 15-ig lehetett pályázni. Az állattartó telepek korszerűsítésére május 23-ig adhattak be kérelmet. Tolna megyéből 24-en 4,5 milliárd forintra pályáztak. Országosan 965 kérelem érkezett be összesen 119,737 milliárd forintra. A nyertes pályázók az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) juthatnak forrásokhoz. Gépekre megítélt támogatásokat október elsejétől fizetnek ki. A jövő évtől a kifizetési kérelmeket több alkalommal is be lehet nyújtani: januárban, áprilisban, júliusban és októberben. A kérelmek benyújtásának módjáról az MVH külön közleményben rendelkezik majd - mondta Kovács Judit. ■ M. I. ■ A cél, hogy javuljon a termelékenység. Sok gondot okoz a völgységi településeknek a csapadékvíz-elvezetés. Helyi megoldásokkal mindenütt próbálkoznak, de Garay János mórágyi polgármester szerint előbb-utóbb átfogó projektben kell gondolkodni a kistérségben. Mórágyon most a falu központján átfolyó patak burkolását, mederrendezését végzik. Ez egy negyvenmilliós, önerős beruházás, amibe beletartozik az érintett belterületi szakasz teljes rekonstrukciója a hidak, átereszek javításával együtt. Tavasszal kezdték, nyár közepére lesz kész. Az utóbbi időben a szélsőséges időjárás, a hirtelen lehullott, nagy mennyiségű csapadék többször okozott komoly probléEgy kishíd javítását végzi Hajnal János (balról), Lotz Zoltán és Somogyi Mihály mát. A mesterséges vízelvezető árkok, csatornák és a természetes vízfolyások medrének állaga és karbantartása kevés helyen megfelelő. A Völgység egészét tekintve többmilliárdba kerülne a medrek tisztítása, kotrása, burkolása és a járulékos munkák elvégeztetése. A mórágyi polgár- mester a mostani negyvenmilliós beruházást is túlságosan megterhelőnek tartja egy kistelepülés számára. Ennél több nem gazdálkodható ki. Tekinthető ez a beruházás egy folyamat nyitányának, de a tovább lépéshez több pénz kell. Átfogó megoldást uniós pályázati források bevonásától remél Garay János a kistérségben. ■ W. G.
