Tolnai Népújság, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-14 / 137. szám
ALMANACH 2007 - 70 MEDINA TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. JUNIUS 14., CSÜTÖRTÖK HÍREK Húszéves jubileumát ünnepli a laktanya A medinai radarszázad, Tolna megye egyetlen katonai alakulata a mai napon ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Az ünnepre nagyszabású rendezvénnyel készült a falu. A laktanya fontos szerepet tölt be a település életében, hiszen közülük többen itt találtak munkát maguknak. Aktívak és jókedvűek a falubeli nyugdíjasok A mintegy kilencven tagot számláló nyugdíjas klub tagjai nem tétlenkednek. Gyakran szerveznek kirándulásokat, igaz, az anyagiak miatt nem túl távoli célpontok felé. Az utóbbi alkalmakkor a megye nevezetességeit és látnivalóit keresték fel, múzeumokat, kastélyokat. Változatlanul népszerű a fürdőzés, a leggyakoribb célpontok Tamási, Harkány és Gunaras. Vendégek helyett vevőket vár az új üzlet bor És pálinka helyett permetezőszert és mezőgazda- sági eszközöket kínálnak az egykori vendéglátóhelyen. A falu központjában lévő üzletben presszó helyett gazdaboltot működtet egy helyi vállalkozó. ■liglfflM Az önkormányzatnál az ü^félfo- gadás rendje a következő: hétfőtől csütörtökig 8 és 12 óra között, szerdán 8-tól 12 és 13-tól 17 óráig. A polgármester a hivatal ügy- félfogadási rendjében tartja saját fogadóóráit A körjegyzői fogadóóra kedden 13-tól 16 óráig tart. A könyvtár nyitvatartási rendje: kedden és csütörtökön 16-tól 18, szombaton 16-tól 20 óráig Enma Polgármester Szalai László, alpolgármester Szokics Elekné, körjegyző dr. Fábián László. Az önkormányzat tagjai: Balogh József, Debreceni István, Lang Katalin, Matusné Umenhoffer Ildikó, Pintér József és Vén Attila. A szerb kisebbségi önkormányzat elnöke Szokics Elekné, tagjai Mirkovicsné Szokics Száveta, Szokics Mito, Szokics Pájo és Rafajlovics Miklós. A roma kisebbség önkormányzat elnöke Pusztai Lajos, tagai Tausz Krisztián és Martosán Géza. ADATOK 1 Lélekszám: 848 fő Szőlőhegyi lakosság: 136 fő Óvodások: 25 fő Iskolások: 19 fő Költségvetés összege: 127 645 000 Ft Vállalkozások száma: 83 AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST VENTER MARIANNA ÍRTA, A FOTÓKAT BAKÓ JENŐ ÉS KISS ALBERT KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A MEDINAI ÖNKOR MÁNYZAT TÁMOGATTA. Csikiné Sebestény Mihaela könyvtáros (balról) kíváncsi gyerekeknek mutatja meg az új könyvtár választékát Turizmusban lehet a jövő célok A jövő zenéje, de nem mondtak le a termálvízről Kiváló természeti adottságainak és kiemelkedő' infrastruktúrájának előnyeit akarja kihasználni Medina. Venter Marianna Büszkék vagyunk rá, hogy a község kikerült a hátrányos helyzetű települések közül. A falu fekvése, erőforrásai és fejlettsége reményt ad arra, hogy fejlődőképesek maradjunk és legyen jövőnk - mondja Szalai László, Medina polgármestere. Szalai László: fejlődőképesek 5 maradunk Az elvégzett összehasonlítás alapján Medinán a Tolna megyei átlagnál fejlettebb az infrastruktúra, kedvezőbb a munkaerő szerkezete és a település demográfiai helyzete. Mindezen mutatók, valamint a település kedvező földrajzi fekvése a turisztika fejlesztésének irányába billenti a mérleg nyelvét. Nem a nulláról kell indulni, már eddig is szép eredményeket értek el. A Sió-parton álló egykori malmot, valamint a medina-szőlőhegyi volt iskola- épületet átalakították, felújították. A következő lépés a korábban iskolaként működő kastély átépítése. Itt turisztikai és rehabilitációs centrumot szeretnének kialakítani. A tervek már készen állnak, a megfelelő forrást és pályázati lehetőségeket keresik. A természetjárást, túrázást kedvelő látogatók számát jelentősen növelné, ha elkészülne a Sió-töltésen húzódó kerékpárút. Biztató, hogy ennek megépítése szerepel a megyei fejlesztési tervben. A szőlőhegyi részen a tanyák villamosítása, illetve a szilárd burkolatú út megépítése szerepel az elképzelések között. Medina-Szőlőhegyen szintén útépítést és az ivóvízhálózat kiépítését tervezik. Ha mindez megvalósul, még vonzóbb célpont lesz az odaköltözni vágyóknak a szőlőhegyi rész. A nagy álom, a termálvíz A természeti kincseket ak náznák ki. Modem könyvtár emeli a szolgáltatás színvonalát modern, 21. századi könyvtárral gazdagodott a falu, A szekszárdi kistérség 2005- ben nyert pályázaton 6,4 millió forintot hat település, közöttük Medina könyvtárának felújítására és modernizálására. Medinának jutott a legnagyobb összeg, mintegy 2,4 millió forint. Ebből a pénzből javították a tetőt, festettek, mázoltak, megújult a padlózat és a villamos hálózat. Azelőtt sem fűtés, sem vizesblokk nem volt, most mindkettőt kialakították. NEM CSAK könyveket találnak a látogatók, van számítógép, internetezési lehetőség, kábeltévé és DVD- lejátszó is - mondta Szalai László polgármester. hasznosítása még a jövő zenéje, de nem mondanak le róla. Még a hetvenes években kútfúráskor derült ki, hogy a falu melegvízkinccsel is rendelkezik. A területet megvizsgáltatja az önkormányzat, és bízik abban, hogy mind mennyiségben, mind minőségben megfelelő lesz. Ha kedvező eredményt hoznak a mérések, az azt jelentené, hogy a turisztikai fejlesztés minden eddiginél nagyobb lökést kapna Medinán. A Sió nyújtotta lehetőségek, a szőlő- és borkultúra, a szép természeti környezet már adott a településen. A megyében egyedül itt élő szerb nemzetiség különleges kultúrája, szokásai tovább színesítik a palettát, csakúgy, mint a helyi kézművesek, népzenészek. Medina különleges, semmi máshoz “nem hasonlító hangulatú település. Összetartó, különböző nemzetiségű, egymással mégis példásan együtt élni tudó emberek lakják a festői szépségű települést Nem csak a teljeskörű infrastruktúra, vagy a kedvező foglalkoztatási mutatók biztatóak. Hanem az is, hogy Medinának határozott elképzelése van a jövőt és a fejlődés-fejlesztés irányát illetően. E2H2132HH3 Miért szeretnek Medinán élni? CSIZMADIA JÁNOS, NYUGALMAZOTT FODRÁSZMESTER:- Máshol el sem tudtam volna képzelni az életemet. Itt születtem, a családom mindig is medinai volt, az őseink az 1700-as években telepedtek le a faluban. Szeretem az itteni nyugalmat, az itt élő embereket. Nem hiszem, hogy máshol meg tudtam volna szokni, én már örökre medinai maradok. rákics radovánné, ÜZLETVEZETŐ:- Született medinai vagyok. Összetartó, jó kis közösség él a mi falunkban, ezért én sosem vágytam innen máshová. Annak azért nagyon tudnék örülni, ha az itt élők még többet törődnének Medinával. Nem olyan dolgokra gondolok, ami pénzkérdés. Egy kis munka, egy kis gondosság csodát művelhetne, ha az emberek többet törődnének a környezetükkel. VÉN ATTILA. FALUGONDNOK:- Szeretem ezt a szép vidéket, a nyugodt életet, amit csak egy ilyen faluban találhat meg az ember. Sok örömöt találok a munkámban, mert fontosnak és hasznosnak tartom. Falugondnokként rendszeresen járom a települést és elmondhatom, hogy most ismerem csak meg igazán az itt élő embereket. Akik megosztják velem gondjaikat, örömeiket és tapasztalataikat. Gazdasági előnyöket remélnek a barátságtól Barátkozni a szomszédba járnak a medinaiak. Pontosabban a szomszédos országokba, mert a déli határ mentén lévő országok szinte mindegyikében akad testvértelepülésük. Szerb, horvát, német és erdélyi településekkel ápol kiterjedt kapcsolatokat Medina. A horvátországi Borovóval és a szerbiai Báccsal a közelmúltban írták alá az együttműködési megállapodást. Már elkészült a romániai Nagyszentmiklóssal hamarosan megkötendő megállapodás tervezete. A partnerség a baráti kapcsolatok erősítése mellett a települések kultúrájának és hagyományainak megőrBorovóval és Báccsal már megállapodtak. zését, a népek közötti közeledést és kölcsönös megértést szolgálja, az aláíró felek reményei szerint. A barátság mellett kölcsönösen előnyös gazdasági eredményeket várnak az együttműködéstől mind a négy országban. A három településsel, valamint Nagyszentmik- lós német testvérvárosával, Burgkirchennel, a határokon átnyúló, közös fejlesztési lehetőségekben gondolkodnak a partneri kapcsolatba került önkormányzatok. Mindezt közösen megcélzott európai uniós pályázatok, támogatások megszerzése révén kívánják elérni az együttműködő felek. Fakéregből is zenét csihol dudás Országszerte tart bemutatókat a hangszerekről Legyen az fű, fa, ág, vagy termés, Kőszegi István egészen biztos, hogy tud belőle hangszert készíteni. A ma már főállásban népi hangszerkészítőként dolgozó medinai vállalkozó az Erdélyből érkezett Ferentz lá- nostól leste el a mesterség alapjait. A tanultakat aztán saját ötleteivel, fejlesztéseivel egészítek Kőszegi István hangszerei közül nem hiányzik a hagyományos köcsögduda te ki. így találkozhatunk műhelyében diósíppal, madárodú síppal, s mindenféle csörgő-zörgő, zümmögő ritmus- és dallam- hangszerrel. Kőszegi István nem csak készíti hangszereit, az ország minden részébe hívják tanítani, illetve bemutatókat tartani. A bemutatókra szívesen viszi el az ajándékba kapott, vagy saját maga vásárolta különleges hangszereket, amelyek más népek zenéjéhez használatosak. Kőszegi István munkásságát a Népművészeti Egyesületek Szövetsége 2005-ben az igen rangos Király Zsiga díjjal ismerte el, amelyet alkotó művész pályafutása alatt csak egy alkalommal kaphat meg.
