Tolnai Népújság, 2007. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-31 / 76. szám
IV, 2007. MÁRCIUS 31, SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG Húsvét teológiája másképpen - Pauli. Granlund: Feltámadás A húsvét előtti nagyhét a nagy váltó A jó irányba nem igazított utazás rossz helyre érkezik REFORMÁTUS EGYHÁZ Az újjáteremtés, az örök élet nem a rossz célból, a rossz végállomásból emel ki. Már e földi életben lehet és kell az irányváltás Jézus így szólt hozzá: „Asz- szony, miért sírsz? Kit keresel?” Ő azt gondolta, hogy a kertész az, ezért így szólt hozzá: „Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nekem, hova tetted, és én elhozom.” Jézus nevén szólította: „Mária!” Az megfordult, és így szólt hozzá héberül: „Rabbuni!” - ami azt jelenti: Mester. (János evangéliuma 20,15-16) Micsoda jelenet! A művészettörténetben sok keresztre feszítést láthattunk. Igen kevesen merészkedtek azonban arra, hogy a feltámadás pillanatát örökítsék meg. Ezek a ritka ábrázolások is inkább képeken mint szobrokon szemlélhetőek. De eljött a XX. század és Paul T. Granlund amerikai - evangélikus szobrász - megalkotta e művét. Ő már 2003 óta nincs az élők sorában, de műve hirdeti hitét, mely legmodernebb formában is megragadóan hiteles bemutatása az új teremtésnek. Turgenyev azt írta: „A szeretet - úgy gondolom - erősebb a halálnál vagy a halálfélelemnél. Csak általa, a szeretet által fejlődhet és tartható fenn az élet.” Ezt a „személyes és szent” pillanatot (Simone Weil) körbejárva érzékelhetjük. ■ „Csak általa, a szeretet által fejlődhet és tartható fenn az élet” Krisztus még meggörnyed- ten. A fej és a térdek majdnem érintik egymást. A kezekben még ott feszül a kereszt kínja. A testet körbeöleli a sír három síkmetszete. A negyedik maga a föld. A síkokon látható a kezeket kalodába bilincselő lu- kak helye. Szorosan ölelte őt át a halál. De ez a test fel- és kiegyenesedésben található. A kezek és a lábak mozdulata Krisztus erejét is mutatják. Isten hatalma szétrobbantja a sírt, a halál falai legyőzettek. Ez a test szinte már egy madarat sejtet. Legyőzte a föld gravitációját, nincs a természetes időnek és térnek alárendelve. Feltámadott! ■ Imaging the Word nyomán: Peterdi Dániel esperes Mégpedig a legnagyobb. Nem volt ennél nagyobb hét, a teremtést is beleértve, és nem is lesz nagyobb, az újjáteremtést is figyelembe véve. Tudom, nagy ez az állítás. Mert mi lett volna a teremtés hete nélkül? Semmi - ha ugyan ez értelmezhető a számunkra. S mi lenne az újjáteremtés nélkül, az új ég, új föld, a mennyei üdvösség nélkül? Ezek jogos ellenvetésnek látszanak. Mi lenne egy hosszú-hosszú utazásból az elindulás és a megérkezés nélkül? Csakhogy az utas - még egy hosszabb belföldi úton is - azt tapasztalta, hogy egy-egy állomáson csattognak alatta a kerekek, mert váltókon megy át. De nemegyszer még át is kell szállnia. Nos valójában ezeken a váltókon és átszállásokon múlik a megérkezés. Mert anélkül a vakvilágba utazik. A teremtés értelme veszett volna el Jézus Krisztus nélkül. Minden mozzanat, minden tanítás, minden szabadító csoda fontos Jézus életében. S mindez csúcsosodik ki a nagyhéten, az akkor elmondott tanításokban, és lesz mindennél beszédesebb nagypénteken a kereszten és húsvétkor a feltámadásban. Jézus nélkül a teremtmény a bűneset miatt csak így kiálthat fel: Óh, én nyomorult ember! Kicsoda szabadíthat meg engem a halálnak ebből a testéből? A halálra ítélt testből! De sóhajtozik és nyög az egész teremtett világegyetem is. Mit várhat, mi a célja? Jézus a nagy Váltó, a nagy Átszállás a halálba való vonatról az életre vivő vonatra. Nélküle nincs újjáteremtés sem. A jó irányba nem igazított utazás rossz helyre érkezik. S bizony az élet olyan utazás, amelynek végére mindenünk elfogy. Erő, egészség, élet... Nincs tovább! A rossz végállomás véglegesen rossz. Ott már nincs átszállás! Azt itt kell megtenni, út közben! Mert nagyon külföldre utazunk. S ha nem lett volna nagyhét, semmi esélyünk nem lenne átszállásra, váltásra. Az újjáteremtés, az örök élet nem a rossz célból, a rossz végállomásból emel ki. Krisztus által már e földi életben lehet és kell az irányváltás. Ez szól nekünk, akik úgy utazunk, hogy mindannyian keresztezzük legalább egyszer Jézus útját. Nekünk át kell szállnunk, mert mi átszállhatunk. Ez szól személyesen e sorok írójának és olvasójának. A többieket pedig rábízhatjuk Istenre. Ő velük is beszél. Hogy hogyan, azt is bízzuk csak Őrá. Hozzánk Jézusban szólt és szól. Adja Isten, hogy szóljon ezen a nagyhéten is! így adjon mindannyiónknak áldott, békés ünnepeket! ■ Szénási János lelkipásztor Gyülekezeti alkalmak a Pécs- kertvárosi gyülekezetben MÁRCIUS 31., SZOMBAT: húsvéti tO- jásfestő játszóház (10.00) áprius l.: virágvasárnapi isten- tisztelet (9.30) 5. : nagycsütörtök úrvacsorái előkészítő (18.00) 8. : nagypénteki úrvacsorás istentisztelet (9.30) 6. : nagypénteki úrvacsorás istentisztelet passióval (18.00) 7. : nagyszombati úrvacsorái előkészítő (18.00) s.: húsvétvasárnapi úrvacsorás istentisztelet (9.30) 9. : húsvéthétfői úrvacsorás istentisztelet (9.30) DÉLUTÁN istentiszteletek szórványokban A házi úrvacsorát betegek részére külön kérjük jelezni az alábbi telefonszámon. 7636 Pécs, Tildy Z. u. 12. Tel: 72/441-550. E-mail: pecsiref- kert@gmail.com . Istentiszteleti rend a Pécs-belvárosi Egyházközségben ápr. 3-7-iG minden este 6 órakor bűnbánati előkészítők. 5- én este 6-kor: passióolvasás Márk evangéliuma alapján. 6- án, Nagypénteken úrvacsorás istentiszteletek de. 10-kor Szalay Lajos lelkipásztor, este 6- kor Peterdi Dániel esperes szolgálatával. HÚSVÉT 1. NAPJÁN (ápr. 8.) Pécs: 19-kor: úrvacsorás isten- tisztelet: Gaál Mariann lelki- pásztor, 10 órakor: úrvacsorás istentisztelet templomban: Sza- lay Lajos lp. 10 órakor: úrvacsorás istentisztelet a gyülekezeti házban: Peterdlné Molnár Judit lp. Este 6-kor: Különkelyhes úrvacsorás istentisztelet: Tóth Győző ny. lp. pellérden: 9-kor úrvacsorás istentisztelet: Szalay Lajos lp. hirden: 10-kor úrvacsorás istentisztelet: Peterdi Dániel esp. húsvét 2. napján (ápr. 9.) Pécsen: 9-kor: úrvacsorás isten- tisztelet: Antal Zoltán ny. lp. 10 órakor: úrvacsorás isten- tisztelet: Peterdi Dániel esp. Este 6-kor: istentisztelet: Gaál Mariann lp. (Pécs, Szabadság u. 35., valamint Hird, Szövőgyár u. 22. és Pellérd, Vasút u. 433/4.) Az utolsó vacsora két változatban ötszáz Év Ennyit veszítettünk emberségünkből, hitünkből? Az egyik Leonardo da Vinci nagyszerű freskója. A XV. század végén készült festmény lassan és biztosan pusztul a milánói Maria déllé Grazié kolostor ebédlőjének falán. Erről a képről már annyit tudhatunk, hogy nem időzöm tovább elemzésén. A másik kép, Ben Willikens Úrvacsora című képe 1976-79 között készült. A három hatalmas, 3x2 m-es táblaképet a Német Építészeti Múzeum őrzi Frankfurt am Mainban. A XX. századi braunschwei- gi professzor eltüntette a színeket és az embereket a képről. Mintha párbeszédben állna a reneszánsz híres mesterével. 500 év alatt ennyit veszítettünk emberségünkből, hitünkből, szeretetünkből? Leonardo még képes volt valamit ecsetjével is mondani a közösségről, szeretetről, árulásról. Színeivel otthonossá teszi és kitágítja a szerzetesek ebédlőjét. Willikens üres és hideg. Önmagától is elidegenedett emberségről tudósít. Leonardo háttérbeli táját vakító fehérség váltja fel. Azt mondják, a neutronbomba hagyna ilyen tereket. Nem pusztulnak el a javak, de elpusztulhat az ember. De addig is, hol lehet most az ember? Egyetlen „színesített” része a festménynek a nyolc szürke ajtó. Ezek az ajtók azonban börtöncellákat zárnak le. Mit is írt T. S. Eliot 1934-ben (Kórusok „A szikládból)? „Ahol nincsen templom, ott nincsenek otthonok, Vannak bár menhelyek és intézmények. Ideiglenes szállások, amelyekért lakbért kell fizetni, Alagsori lakások, ahol patkányok tenyésznek, Vagy számozott ajtajú kórházi szobák...” A templomokban kezdődik húsvétkor is életünk helyreállítása! ■ Peterdi D. tr l 4 >
