Tolnai Népújság, 2007. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-31 / 76. szám

IV, 2007. MÁRCIUS 31, SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG Húsvét teológiája másképpen - Pauli. Granlund: Feltámadás A húsvét előtti nagyhét a nagy váltó A jó irányba nem igazított utazás rossz helyre érkezik REFORMÁTUS EGYHÁZ Az újjáteremtés, az örök élet nem a rossz célból, a rossz végállomásból emel ki. Már e földi életben lehet és kell az irányváltás Jézus így szólt hozzá: „Asz- szony, miért sírsz? Kit kere­sel?” Ő azt gondolta, hogy a kertész az, ezért így szólt hoz­zá: „Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nekem, hova tet­ted, és én elhozom.” Jézus ne­vén szólította: „Mária!” Az megfordult, és így szólt hozzá héberül: „Rabbuni!” - ami azt jelenti: Mester. (János evangé­liuma 20,15-16) Micsoda jelenet! A művé­szettörténetben sok keresztre feszítést láthattunk. Igen ke­vesen merészkedtek azonban arra, hogy a feltámadás pilla­natát örökítsék meg. Ezek a ritka ábrázolások is inkább képeken mint szobrokon szemlélhetőek. De eljött a XX. század és Paul T. Granlund amerikai - evangélikus szob­rász - megalkotta e művét. Ő már 2003 óta nincs az élők so­rában, de műve hirdeti hitét, mely legmodernebb formá­ban is megragadóan hiteles bemutatása az új teremtés­nek. Turgenyev azt írta: „A szeretet - úgy gondolom - erősebb a halálnál vagy a ha­lálfélelemnél. Csak általa, a szeretet által fejlődhet és tart­ható fenn az élet.” Ezt a „sze­mélyes és szent” pillanatot (Simone Weil) körbejárva ér­zékelhetjük. ■ „Csak általa, a szeretet által fejlődhet és tartható fenn az élet” Krisztus még meggörnyed- ten. A fej és a térdek majdnem érintik egymást. A kezekben még ott feszül a kereszt kínja. A testet körbeöleli a sír három síkmetszete. A negyedik maga a föld. A síkokon látható a ke­zeket kalodába bilincselő lu- kak helye. Szorosan ölelte őt át a halál. De ez a test fel- és kiegyene­sedésben található. A kezek és a lábak mozdulata Krisz­tus erejét is mutatják. Isten hatalma szétrobbantja a sírt, a halál falai legyőzettek. Ez a test szinte már egy madarat sejtet. Legyőzte a föld gravi­tációját, nincs a természetes időnek és térnek alárendelve. Feltámadott! ■ Imaging the Word nyomán: Peterdi Dániel esperes Mégpedig a legnagyobb. Nem volt ennél nagyobb hét, a teremtést is beleért­ve, és nem is lesz nagyobb, az újjáteremtést is figye­lembe véve. Tudom, nagy ez az állítás. Mert mi lett volna a teremtés hete nélkül? Semmi - ha ugyan ez értelmezhető a szá­munkra. S mi lenne az újjáte­remtés nélkül, az új ég, új föld, a mennyei üdvösség nél­kül? Ezek jogos ellenvetés­nek látszanak. Mi lenne egy hosszú-hosszú utazásból az elindulás és a megérkezés nélkül? Csakhogy az utas - még egy hosszabb belföldi úton is - azt tapasztalta, hogy egy-egy ál­lomáson csattognak alatta a kerekek, mert váltókon megy át. De nemegyszer még át is kell szállnia. Nos valójában ezeken a váltókon és átszállá­sokon múlik a megérkezés. Mert anélkül a vakvilágba utazik. A teremtés értelme veszett volna el Jézus Krisztus nélkül. Minden mozzanat, minden ta­nítás, minden szabadító cso­da fontos Jézus életében. S mindez csúcsosodik ki a nagy­héten, az akkor elmondott ta­nításokban, és lesz mindennél beszédesebb nagypénteken a kereszten és húsvétkor a feltá­madásban. Jézus nélkül a teremtmény a bűneset miatt csak így kiált­hat fel: Óh, én nyomorult em­ber! Kicsoda szabadíthat meg engem a halálnak ebből a tes­téből? A halálra ítélt testből! De sóhajtozik és nyög az egész teremtett világegyetem is. Mit várhat, mi a célja? Jézus a nagy Váltó, a nagy Átszállás a halálba való vonatról az életre vivő vonatra. Nélküle nincs újjáteremtés sem. A jó irányba nem igazított utazás rossz helyre érkezik. S bizony az élet olyan utazás, amelynek végére mindenünk elfogy. Erő, egészség, élet... Nincs tovább! A rossz végállomás véglege­sen rossz. Ott már nincs át­szállás! Azt itt kell megtenni, út közben! Mert nagyon kül­földre utazunk. S ha nem lett volna nagyhét, semmi esé­lyünk nem lenne átszállásra, váltásra. Az újjáteremtés, az örök élet nem a rossz cél­ból, a rossz végállomásból emel ki. Krisztus által már e földi életben lehet és kell az irány­váltás. Ez szól nekünk, akik úgy utazunk, hogy mindannyian keresztezzük legalább egyszer Jézus útját. Nekünk át kell szállnunk, mert mi átszállha­tunk. Ez szól személyesen e sorok írójának és olvasójának. A többieket pedig rábízhatjuk Istenre. Ő velük is beszél. Hogy hogyan, azt is bízzuk csak Őrá. Hozzánk Jézusban szólt és szól. Adja Isten, hogy szóljon ezen a nagyhéten is! így adjon mindannyiónknak áldott, békés ünnepeket! ■ Szénási János lelkipásztor Gyülekezeti alkalmak a Pécs- kertvárosi gyülekezetben MÁRCIUS 31., SZOMBAT: húsvéti tO- jásfestő játszóház (10.00) áprius l.: virágvasárnapi isten- tisztelet (9.30) 5. : nagycsütörtök úrvacsorái előkészítő (18.00) 8. : nagypénteki úrvacsorás is­tentisztelet (9.30) 6. : nagypénteki úrvacsorás is­tentisztelet passióval (18.00) 7. : nagyszombati úrvacsorái előkészítő (18.00) s.: húsvétvasárnapi úrvacsorás istentisztelet (9.30) 9. : húsvéthétfői úrvacsorás is­tentisztelet (9.30) DÉLUTÁN istentiszteletek szórvá­nyokban A házi úrvacsorát betegek ré­szére külön kérjük jelezni az aláb­bi telefonszámon. 7636 Pécs, Tildy Z. u. 12. Tel: 72/441-550. E-mail: pecsiref- kert@gmail.com . Istentiszteleti rend a Pécs-belvárosi Egyházközségben ápr. 3-7-iG minden este 6 óra­kor bűnbánati előkészítők. 5- én este 6-kor: passióolvasás Márk evangéliuma alapján. 6- án, Nagypénteken úrvacso­rás istentiszteletek de. 10-kor Szalay Lajos lelkipásztor, este 6- kor Peterdi Dániel esperes szol­gálatával. HÚSVÉT 1. NAPJÁN (ápr. 8.) Pécs: 19-kor: úrvacsorás isten- tisztelet: Gaál Mariann lelki- pásztor, 10 órakor: úrvacsorás istentisztelet templomban: Sza- lay Lajos lp. 10 órakor: úrvacso­rás istentisztelet a gyülekezeti házban: Peterdlné Molnár Judit lp. Este 6-kor: Különkelyhes úr­vacsorás istentisztelet: Tóth Győző ny. lp. pellérden: 9-kor úrvacsorás istentisztelet: Szalay Lajos lp. hirden: 10-kor úrvacsorás is­tentisztelet: Peterdi Dániel esp. húsvét 2. napján (ápr. 9.) Pé­csen: 9-kor: úrvacsorás isten- tisztelet: Antal Zoltán ny. lp. 10 órakor: úrvacsorás isten- tisztelet: Peterdi Dániel esp. Este 6-kor: istentisztelet: Gaál Mariann lp. (Pécs, Szabadság u. 35., vala­mint Hird, Szövőgyár u. 22. és Pellérd, Vasút u. 433/4.) Az utolsó vacsora két változatban ötszáz Év Ennyit veszítettünk emberségünkből, hitünkből? Az egyik Leonardo da Vinci nagyszerű freskója. A XV. szá­zad végén készült festmény lassan és biztosan pusztul a milánói Maria déllé Grazié ko­lostor ebédlőjének falán. Erről a képről már annyit tudha­tunk, hogy nem időzöm tovább elemzésén. A másik kép, Ben Willikens Úrvacsora című képe 1976-79 között készült. A három hatal­mas, 3x2 m-es táblaképet a Német Építészeti Múzeum őrzi Frankfurt am Mainban. A XX. századi braunschwei- gi professzor eltüntette a szí­neket és az embereket a kép­ről. Mintha párbeszédben áll­na a reneszánsz híres meste­rével. 500 év alatt ennyit ve­szítettünk emberségünkből, hitünkből, szeretetünkből? Le­onardo még képes volt vala­mit ecsetjével is mondani a közösségről, szeretetről, áru­lásról. Színeivel otthonossá te­szi és kitágítja a szerzetesek ebédlőjét. Willikens üres és hideg. Önmagától is elidege­nedett emberségről tudósít. Leonardo háttérbeli táját va­kító fehérség váltja fel. Azt mondják, a neutronbomba hagyna ilyen tereket. Nem pusztulnak el a javak, de el­pusztulhat az ember. De addig is, hol lehet most az ember? Egyetlen „színesített” része a festménynek a nyolc szürke ajtó. Ezek az ajtók azonban börtöncellákat zárnak le. Mit is írt T. S. Eliot 1934-ben (Kó­rusok „A szikládból)? „Ahol nincsen templom, ott nincsenek otthonok, Vannak bár menhelyek és intézmények. Ideiglenes szállások, amelyekért lakbért kell fizetni, Alagsori lakások, ahol patkányok tenyésznek, Vagy számozott ajtajú kórházi szobák...” A templomokban kezdődik húsvétkor is életünk helyreál­lítása! ■ Peterdi D. tr l 4 >

Next

/
Thumbnails
Contents