Tolnai Népújság, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-06 / 31. szám

2 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. FEBRUÁR 6., KEDD MEGYEI TÜKÖR HÍRSÁV Csak a tervek 400 ezer forintba kerülnek BÁTA A volt orvosi szolgálati lakást nyugdíjasklubbá ala­kíttatná át a bátai önkor­mányzat. A rendelő aka­dálymentesítését 96 ezer fo­rintért már megterveztette a község, a klub és egy pihe­nőszoba terveinek elkészíté­se 300 ezer forintba kerül. Az átalakításért összesen 7- 8 millió forintot kellene fi­zetnie a településnek, (bk) Öt évig Hajdú János az fb-tag a Nefelánál Paks Hajdú János, Paks pol­gármestere képviseli Tolna megyét öt éven át a Nefela Dél-magyarországi Jégeső-el­hárítási Egyesülés felügyelő­bizottságában. Tavaly hat- vanszor kellett beavatkoznia a jégeső-elhárításnak, a régi­óban 141 generátor van, eb­ből Tolna megyében 37, mely 300 ezer hektárnyi te­rületet véd. (mi) Új szekszárdi képviselet az ifjúsági fórumon szekszárd Megbízta a köz­gyűlés legutóbbi ülésén Horváth István polgármes­tert a városi ifjúsági érdek­egyeztető fórum önkor­mányzati oldalának vezeté­sével. Az önkormányzati ol­dal képviseletére Csillagné Szántó Polixénát, Fajszi La­jost és Horváth László kép­viselőt kérte fel. (ii) Gyékényt szőnek, csuhét, szalmát fonnak szakály Tanfolyamot indított Szakályban az önkormány­zat munkanélküli, rendsze­res szociális segélyben ré­szesülőknek. A 18 férfi és nő gyékényszövést, csuhé- és szalmafonás,t tanul napi hat órában. A képzés tavasz- szal vizsgával zárul, (fké) Megújult irodákban a páti önkormányzat pari Megújult helyén műkö­dik a pári önkormányzat - tájékoztatott Gere Zoltán pol­gármester. A régi iskola épü­letében mintegy ^00 ezer fo­rintból három irodahelyisé­get alakítottak ki, és sikerült ellátni a hivatalt bútorokkal, eszközökkel, (hé) Feszültebb a kórházi légkör betegjogok Türelmetlen betegek, terhelt, bizonytalan egészségügy A betegnek és az orvosnak, ápolónak is vannak jogai. Előbbi panaszai orvoslásáért, jogai érvényesítésért a betegjogi képviselőhöz fordulhat. (Képünk illusztráció) Egyre többen keresik a be­tegjogi képviselőket legin­kább tanácsért. A pana­szokat a legtöbbször sike­rült békéltetéssel orvosol­ni, elenyésző esetben mentek perre a felek. Hargitai Éva Tavaly csaknem négyszázan for­dultak Lindauer Zoltánhoz, a megyei betegjogi képviselőhöz segítségért, a legtöbben taná­csért. Negyvenkét esetben kel­lett meghatalmazással eljárnia, tudomása szerint bírósághoz csak hét ügyben fordultak. Utób­biak peren kívüli megegyezés­sel vagy perrel zárultak. Az egészségügy általános helyzete meghatározza a kom­munikációt is. Az érzékenység is egyenes arányban növekszik a vélt vagy valós sérelmekkel. Az elmúlt évben több panasz érkezett az orvosok viselkedé­sével kapcsolatban, és több esetben kellett az etikai bizott­sághoz fordulniuk. Lindauer Zoltán szerint ez valószínűleg annak tudható be, hogy az egészségügyi dolgozók na­gyobb terhelésnek vannak kité­ve, nagyobb bizonytalanságban dolgoznak, a betegek pedig egyre türelmetlenebbek. - Az osztályok közül nem lehet ki­emelni egyet, volt panasz a se­bészetről, a szülészetről, a pszi­chiátriáról és a belgyógyászati osztályról is. Azért azt is meg kell említeni, hogy a panaszok ■ A bizonytalanság az egészségügyben is rossz tanácsadó. nem mindig voltak jogosak, és néha a betegek, hozzátartozók is ügyeskedtek - mondta. A leg­kényesebb terület a pszichiát­ria, hiszen az itt gyógykezeltek- nek sokszor nincsen betegség- tudatuk. Pozitív újdonság volt, hogy csaknem negyven esetben várandós nők keresték fel a képviselőt, hogy a szülés előtt megelőző jelleggel tájékozódja­nak. Az egészségügyi rendszer reformja az alapítványi formá­ban működő szervezetet mind­össze annyiban érinti, hogy jó­val több megkeresésre számí­tanak ezután. Dombóváron is inkább taná­csot kértek a betegek és hozzá­tartozóik - tájékoztatta lapunkat dr. Andrasovszky Enikő dombó­vári betegjogi képviselő. Mind­össze tíz esetben lett a megkere­sésből ügy. Főként az orvosi ügyelet átalakítása miatt pa­naszkodtak az emberek. Az orvosok is kiszolgáltatott helyzetben vannak, azonban az ő jogaikról, tévedéshez való jo­gukról csak ritkán esik szó - emelte ki a betegek panaszai­nak kapcsán dr. Andriska Ist­ván, a Tolna Megyei Orvosi Ka­mara elnöke. A rájuk nehezedő felelősség mellett attól Is tartani­uk kell, mikor perelik be őket - fűzte hozzá. Erre egyébként sok­szor ok nélkül kerül sor. Véle­ménye szerint betegjogi képvi­seletre békéltető szerepe miatt szükség van. Sajnálatosnak tart­ja azonban, hogy a média nega­tív hatása és az ügyvédek hozzá­állása tovább csökkenti az orvo­si hivatás amúgy sem kellő meg­becsültségét, és kiszolgáltatottá teszi a szakembereket. A képviselet célja a felek kibékítése A megyében csaknem hét éve működik betegjogi képviselet, Lindauer Zoltán eddig csak­nem ezer ügyben segített a hoz­zá fordulókhoz A betegjogi képviselő felveszi a hozzá for­dulók kórházi ellátással, egész­ségügyi alapellátással, házi- és fogorvosokkal kapcsolatos ész­revételeit, panaszait és tájékoz­tatást ad a betegjogokról. A szervezet egyik célja, hogy a feleket kibéidtse egymással Lindauer Zoltánt Szekszárdon a rendelőintézetben, hétfőn és kedden 8-tól 14, dr. Andra­sovszky Enikőt a dombóvári kórházban szerdánként 9-től 12 óráig találják meg a betegek. Lindauer Zoltán Több mint száz dolgozó állása szűnhet meg az idén bizottságok A leépítés a megyei önkormányzat szociális otthonait sem hagyja érintetlenül Právics József: nem a büdzsére szekszárd Öt igennel négy nem ellenében leszavazta tegnap a pénzügyi bizottság a megyei ön- kormányzat idei költségvetési tervét. - Hiányoznak a vezetői döntések, nem derül ki, hogy mi legyen az intézményekkel, s nem egyértelműek az intézmé­nyi fejlesztések. Právics József, a bizottság elnöke (MSZP) többek között ezekre hivatkozva szava­zott az előterjesztés ellen. Ugyanakkor hangsúlyozta: azért is szavazott nemmel, mert bár pénzügyi szempontból megfele­lő az előterjesztés, megítélése szerinte hiányzik az elképzelés a dokumentumból. Mindenesetre tény, hogy a me­gye a kiadások csökkentése ér­dekében komoly megszorításo­kat léptet életbe. Az egyik ilyen intézkedés a leépítés: idén 116 álláshely megszüntetésével kö­zel 83 millió forint megtakarítás érhető el - derül ki az előterjesz­tésből. Ez nem jelent kizárólag elbocsátást: létszámcsökkentés az is, hogy nem töltik fel a nyug­díjba vonulás miatt megürese­dett álláshelyeket. A tervezett leépítés a megye tizenkilenc intézményének zö­mét érinti. így azokat a szociális otthonokat is, melyek az elkövet­kező időszakban egy újabb ko­moly gonddal kénytelenek szembenézni. Dr. Széchenyi At­tila (Fidesz), az ugyancsak teg­nap ülésező szociális és egész­ségügyi bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a szo­ciális törvény módosítása követ­keztében az intézményi térítési díjak a legtöbb helyen gyakorta a kétszeresére emelkednek. Egy jellemző példa: a belecskai ott­honban az eddigi 38 ezer 700 fo­rint helyett 85 ezer 900 forintot kellene fizetnie a gondozottnak. A kérdés csak az, hogy miből te­gyék ezt. ■ Szeri Á. -Rácz T. A csökkentés lehetetlenné tenné az ellátást- HA CSÖKKENTENÉK a dolgozók létszámát, nem tudnánk ellátni az otthon hetven lakóját, akik közül minden második egész napos, teljes ellátást igényel - mondta Móricz Jánosáé, a sár­pilisi Idősek Otthona részlegve­zetője. - Jelenleg 15 nővér, két mentálhigiénés munkatárs és egy mozgásterapeuta dolgozik az intézményben négy konyhai, két mosodai alkalmazottal és két karbantartóval Szerinte ez a minimális létszám ahhoz, hogy ellássák az időseket. hozzátette, a nővérek három műszakban, nyolcórás beosz­tásban váltják egymást, Báta- széken a Szivárvány Idősek ott­honában 12 órában dolgoznak. JEGYZET RÁCZ TIBOR Átlagon innen, és azon túl talán egy luxusautót, ten­gerparti nyaralót, vagy vala­mi hasonlót vettek volna azon a pár százmillió forin­ton, amit négy megyében akartak kicsalni a társada­lombiztosítástól. Kicsit ha­sonlítanak is ránk, átlagem­berekre, több szempontból is. Abban például, hogy sze­rettek volna meggazdagodni, ha lehet azon nyomban, és persze a lehető legkevesebb munkával és befektetésből. Ők is álmokat kergetnek. Adózni sem szeretnek. Mi sem. Abban azonban külön­böznek, hogy ők annyira nem szeretnek, hogy eldön­tötték: soha egy fillért sem. sőt. fizessen nekik az állam, amennyit lehet. Tovább gon­dolva az az elszomorító, hogy mindezt nagyon sokan meg­tették már, és meg is teszik még ezt Magyarországon. Mert vannak, akik hagyják, vagy egyszerűen csak sze­rencséjük van. Nem buknak le. Szomorú az is, hogy eb­ben az országban egyre ke­vesebben gondolják úgy, hogy munkával, ha a legke­ményebbel is, meg tudják va­lósítani az álmaikat. Egysze­rűen nem látnak rá esélyt. Sokan már a tisztes megélhe­tésre sem. A helyzet tehát egyre fokozódik, ahogy Virág elvtárs mondaná. Ki tudja meddig? Talán vénember korunkig gürcölni, hajtani kell. A csalók még öregko­rukra is gondoltak: rokkant­sági nyugdíjat is akartak in­tézni maguknak... Erdőn át vezetnek a fejlesztési tervek Faddon fadd Egy közel két kilométeres, vízparti erdősávon keresztül ve­zetnek a faddi önkormányzat középtávú fejlesztési tervei. Fü- löp János polgármester lapunk­nak elmondta: a területen jóléti célokat szolgáló parkerdőt és nemzetközi horgászversenypá­lyát szeretnének kialakítani. Ezt a fadd-dombori holtág tervezett mederkotrásával összekötve, a parti, jelenleg nádas sáv a kiko­tort iszappal való feltöltésével képzelik el. Legkorábban 2009- től. Az említett, háromhektáros terület a falu végétől a Bartal- csatornáig húzódik, a holtág mentén. Ez az erdőrész jelenleg állami tulajdonban, a vízügyi igazgatóság kezelésében van. A község számára lényegében ez az egyetlen szabad partszakasz, ahol önkormányzati fejlesztése­ket lehetne csinálni. A település vezetése ezért kezdő lépésként legalább a terület kezelői jogát szeretné megszerezni. A vízügy ettől nem zárkózott el. Közösen felmérték az erdő fáinak érté­két, ami 3,2 millió forint. A kép­viselő-testület legutóbbi ülésén hozzájárult, hogy ezt az össze­get, a faállomány vételárát a köz­ség idei költségvetésében elkü­lönítsék. ■ S. K. * t I i

Next

/
Thumbnails
Contents