Tolnai Népújság, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-02 / 256. szám
4 HALOTTAK NAPJA TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Szolgálat közben elhunyt tűzoltókra és rendőrökre emlékeztek Próbák erősítenek minket tisztelet Ne térjünk úgy nyugovóra, hogy haragszunk valakire Sziréna hangja verte fel a tegnapi esős délután csendjét a tolnai temetőben. A kürt ezúttal azt jelezte, hogy felavatták az elhunyt tűzoltók tiszteletére állított emléktáblát. Csöglei István, a Tolna Megyei Tűzoltószövetség örökös, tiszteletbeli elnöke elmondta, elsősorban a tolnai és mözsi származású fiatal tűzoltókra emlékeznek, akiket 1956. november 7-én lőttek le szovjet katonák. Emlékeztek arra a három fiatal bajtársukra is, akik 2006-ban a Budapesti Műszaki Egyetem lőterének oltása közben vesztették életüket. Az emléktáblát Lendvai István apátplébános és Sipos Judith Éva tiszteletes áldotta meg. Szekszárdon kedden délután a világháborús emlékműveket, valamint a Holocaust áldozatainak emlékére állított szobrot ko- szorúzták meg. Dr. Haag Éva és Ács Rezső alpolgármesterek, Nagy János, a Tolna Megyei Honvéd Hagyományőrző Egyesület, Dóri Antal ezredes, a megyei nemzetőrök, Vitéz Kovács János, a Szent György Lovagrend megyei priorátusa, valamint Csikós Attila, a Tolna MeDr. Kovács Zoltán gyei Honvéd Nyugdíjasklub nevében rótta le tiszteletét Ugyancsak kedden a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányságon is megkoszorúztak egy emléktáblát, amelyet a szolgálat közben elhunyt rendőröknek állítottak. A táblánál a hozzátartozók mellett dr. Kovács Zoltán, a megyei kapitányság helyettes vezetője is lerótta tiszteletét. A Bonyhádi Független Roma Egyesület virágkötő tanfolyamának hallgatói saját maguk készítette koszorúval rótták le kegyeletüket Bonyhádon, a második világháborús emlékműnél. »RÁ.- R. T. A mindenszentek és a halottak napja keresztény egyházi ünnepek. Nem mindenki tudja azonban, hogy november első két napján kikre és miért is emlékezünk. Budavári Kata Mindenszentekkor, november 1-jén az üdvözült lelkeket ünnepeljük. Azokat, akik itt, a földön hozzánk hasonlóan szerették Istent és embertársaikat, küzdöttek a bűnök, a szenvedélyek ellen, és elnyerték jutalmukat Istentől - mondta László András, bátai római katolikus lelkész. - A keresztény tanítás szerint a földi életet az örök élet követi, érdemeink szerint tisztítóhelyre, a mennyországba jutunk vagy örök büntetésben lesz részünk halálunk után. ■ A halál - azaz az örök élet - nem a vég, hanem a tulajdonképpeni cél. November 1-jén azokat a névtelen szenteket ünnepeljük, akiket nem említ a naptár, de az üd- vözültek közösségében élnek. Mindenszentekre a VII. századtól emlékezünk, ekkor szentelték fel a római pogány templomot, a Pantheont minden vértanú és szent tiszteletére. A névtelenek azok az édesapák, anyák, fiatalok, gyerekek és idősek, akik megtapasztalták azt, amiről Szent Pál is szólt: az istenszeretőknek minden a javukra válik. - Ez azt jelenti, hogy amikor a Mennyei Atya próbára tesz minket, például tragédia történik a családban, nem kitolásból teszi - fogalmazott András atya. Ezek a nem tervezett események megerősíthetnek bennünket, de csalódások az örök életben is érhetnek minket. Üdvözülhetnek olyanok is, akikre nem számítottunk, és azok, akikről azt gondoltuk, hogy biztosan a mennyországba jutnak, nem feltétlenül kerültek még oda.- November 2-án azokra a kedves halottainkra emlékezünk, akik a tisztulás állapotában vannak, és vágyakoznak arra, hogy Isten színe elé, és ezzel az üdvözültek közösségébe jussanak. Ők már nem szerezhetnek érdemeket maguknak, így rászorulnak a mi imádságaLászló András: a feltámadásnak mi is részesei vagyunk inkra, jó cselekedeteinkre, melyeket felajánlhatunk lelkűk üdvéért. Ezzel szenvedésük állapotán javíthatunk, hogy minél hamarabb kerüljenek Isten színe látására. A földön térben és időben gondolkodunk, az örök életben azonban nem léteznek ezek a kategóriák. A temetéskor ezért így énekelünk: látjátok testvérek, ennyi az élet- a földi élet befejezésére gondolunk, bízva, hogy a halál pillanatától kezdődik az örök élet - mondta a lelkész. A születés és halál pillanatát nem ismerjük. László András arra int: ezért ne térjünk úgy soha nyugovóra, hogy haragban vagyunk valakivel. Nem tudhatjuk ugyanis, hogy másnap reggel tudunk-e tőle bocsánatot kérni. Egy népi éneket idéz: „ha megtartasz holnapi napodra, nem fordítom azt megbán tásodra”.- A Bibliában pedig az áll, hogyha Krisztus feltámadt a halálból, akkor a feltámadásnak ugyanúgy mi is részesei lettünk. A halál - azaz az örök élet- nem a vég, hanem a tulajdonképpeni cél. Ugyanakkor gyakran azt tapasztalom, hogy a gyászoló hozzátartozók nagyobb tiszteletet táplálnak szeretőiknek halála után, mint életében. Pedig, ha ezt a tiszteletet már a földi életben jobban megadnánk, szebb lesz ez a világ - fejezte be László András. November 1-jén és 2-án Bétán is emlékeznek A bátai egyházközség szerdán délután két ómtól azokra a bátaiakm emlékezett a temetek ben, akik az elmúlt egy év alatt haltak meg. A szentmise után az ő sírjaikat megszentelte András atya, a családtagokat pedig megáldotta. November 2-án a bátai kegytemplomban a világ összes halottjáért imádkoznak, a bátaiak a szentmise után a hősök szobránál emlékeznek A Csángó- földről származó András atyától megtudtuk, szülőföldjén november 1-jén több szomszédos falu papjai a temetőben az összes sírt megszentelik, a hozzátartozók, gyertyát, gyümölcsöt és italt ajándékoznak az embereknek Mindenszentek a halottak napi ünnep előestéje, vigíliája Mindenszentek azoknak az üd- vözülteknek a közös ünnepe, akiket nem avattak szentté, illetve akikről a kalendárium nem emlékezik meg név szerint. Mindenszentek a halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje. Az ünnep kezdete a IV. századra nyúlik vissza, ekkor még május 13-án tartották mindenszentek napját, majd a VIII. században áttevődött november 1-jére. 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével lett az egész kereszténység emléknapja. A halottak napját 998 óta tartják november 2-án, amikor Odiló cluny-i apát a Benedek- rend minden kolostorában ünnepi miséket rendelt el a halottak lelki üdvéért. A XIV. században Róma is átvette ezt a gyakorlatot és a pápák kiterjesztették az egész egyházra. Az ünnep összefüggött azzal az első ezredvégi szorongásos hangulattal, amely 1000-re a vüágvégét várta, ekkor a hívek igyekeztek „jóban lenni” a halottakkal, illetve az elhunytak szellemeivel. ■ A reformáció eltörölte a szentek tiszteletét Mindenszentek és halottak napja nem tartozik a hivatalos református ünnepek közé, mert az íratlan szabályok szerint a halottakat nem emlegették, sírjaikat nem gondozták. Kálvin a sírok megjelölését is helytelenítette. A halottak emléke előtti tisztelet- adás a református közösségekben újkeletű, katolikus és görögkeleti hatásra kialakult szokás. A szentek tiszteletének eltörlésével a reformáció az egyházi ünnepeket alaposan megritkította: a XX. századra a reformátusok csak Jézus életének jelentős eseményeit ünnepük meg: a karácsonyt, a virágvasárnapot, a nagypénteket, a húsvétot, áldozócsütörtököt és pünkösdöt. Külön csoportot alkot néhány jeles nap, amely sem Jézus életével, sem a szenttisztelettel nincsen összefüggésben: például az újkenyér, a reformáció napja. November első két napját azonban kitüntetett figyelem övezi csaknem mindenütt a református gyülekezeteknél is. ■ Hol sírjaik nem domborulnak és nincs rajtuk virág névtelenek Minden évben húsz-harminc embert temetnek el közpénzen a megyeslékhelyen Októberig 285 temetés történt a három szekszárdi sírkertben. Ezek közül huszonkilencet fizetett az önkormányzat. Wessely Gábor Névtelen halottak a hetvenes évek elejéig létezhettek. Az 1975-ös népesség-összeíráson alapuló rendszerben elvileg már mindenki szerepel. Esetleg egy-egy Magyarországon tartózkodó, okmányaitól megfosztott külföldi állampolgár azonosításával adódhatnak gondok. De Turbán Klára szerint - aki a g szekszárdi önkormányzatnál a | haláleseteket anyakönyvezi - s nagyon ritka az ilyesmi. Úgy | emlékszik, hogy több mint tíz f éve volt utoljára nehezen kidé- s ríthető kilétű elhunyt. Hajléktalanok, bűntettek áldozatai, magányosan élő idős emberek, illetve olyanok, akiknek van hozzátartozójuk, de nem tudja vagy nem akarja fizetni a végbúcsú költségeit. Közülük kerülnek ki a ma névtelenjei. Beazonosíthatóak, de fejfájuk üres, és még halottak napján is csak elvétve visznek nekik virágot. Régebben az alNyakas László egy névtelen kereszt előtt Már csak néhány hírmondó akad sóvárosi temető sarkában sorakoztak számozott keresztjeik, sírdomb nélküli nyughelyeiket jelölve, ma egy közös, felirat nélküli sírboltba helyezik hamvaikat. A hamvasztás egyébként egyre jobban terjed, főleg a nagyobb városokban. A falvakban továbbra is a koporsós temetés az általános, de Szekszárdon már 40 százalékban hamvasz- tást kérnek az elhunytak hozzátartozói. Hamvasztást végző vállalkozás legközelebb Pécsen működik. Odaszállítják az elhunytak egyre nagyobb hányadát, iüetve mindazt, ami a kórJiázakból kikerül: halva született csecsemőket, amputált végtagokat. A közpénzen elteme- tendőket kivétel nélkül hamvasztják. Évente 20-30 urnát tesznek le közös sírjukba. Az idén októberig 285 temetés történt Szekszárdon, s ezek közül 29-et fizetett a város. Jelenleg az ilyen kedvezményes önkormányzati temetés 46 ezer forint. De, mint Nyakas László, a sírkertet gondozó Panteon Kft. ügyvezetője mondta, jövőre a pécsiek megszüntetik ezt a kategóriát, és minden hamvasztásért 90 ezret kérnek. Drágul az élet, az élet utáni szolgáltatások terén is. i I
