Tolnai Népújság, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-07 / 210. szám
4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. SZEPTEMBER 7., CSÜTÖRTÖK MEGYEHÉT 2006 A hallássérülteket kirekesztik jelenség A rosszul látó szemüveget hord, aki rosszul hall, inkább titkolja A hallás éve 2006 megyehéthez kapcsolódó rendezvényének résztvevői Dvorek Gábor pantomlmművész produkcióját láthatták Murphy törvényei címmel Egészségnap lesz a zárónapon a megyei kórház kultúrtermében Ma reggel kilenctől délután három óráig nyílt egészségnap lesz a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza kultúrtermében. Tíz órakor Zomba-Paradi- csompusztán a Tolna Megyei Önkormányzat Berkes János Gyógypedagógiai Intézmény szakmai konferenciája kezdődik. A szakmai programok résztvevői a tapasztalatcsere mellett betekintést nyerhetnek a megyei önkormányzat gyógypedagógiai intézményének mindennapi életébe. Fél kettőkor zárul az idei megyehét programja. Színjátszó gyermekcsoportok adnak gálaműsort Szekszárdon, a Német Színházban. ■ 1.1. Interaktív találka a rovarokkal a múzeumban Bogárkiállítás nyílt tegnap a Wosinsky Mór megyei múzeum emeled időszaki kiállítótermében. Az interaktív, látványos bemutató címe: Variációk hat lábra - találkozás a rovarokkal. A látogatókat tücskök, bogarak hangja, erdei zaj köszönti. Mint Viliminé dr. Kápolnás Mária muzeológus kérdésünkre elmondta, a megyében évek óta nem volt természettudományi kiállítás. Ezért megkeresték a Természettudományi Múzeumot, hogy milyen érdekes, látványos kiállítást lehetne bemutatni. Az interaktivitás azt jelenti, hogy mágnes segítségével ki lehet rakni a rovarok lábait Az érdeklődők megtekinthetik nagyító alatt, hogyan is néznek ki ezek az állatok. A kiállítás azt is bemutatja, hogy mindennapjainkban hol, milyen rovarokkal találkozhatunk. Vannak óriási makettek és ötvenöt tárolóban millió fajta rovar. A hazai mellett az európai és a dél-amerikai rovarvilággal is megismerkedhetnek a látogatók. Megcsodálhatok gyönyörű pillangók és csúnya bogarak. Az érdekes kiállítás fél évig lesz látható Szekszárdon. A rendezők csoportos látogatókra is számítanak. Akár rendhagyó biológiaórát is lehet tartani a múzeum hatlábúakat bemutató tárlatának segítségével. ■ I. H. A lakosság tíz százaléka hallássérült, de közülük csak keveset kezelnek. Szövetségük, a hallás éve program keretében szervezett rendezvényt a megyehét keretében. Ihárosi Ibolya A középiskolás korosztályt célozta meg a tegnapi előadásokkal a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) Tolna megyei szervezete. Ők lehetnek, akik közvetítik esetleg érintett szüleiknek, nagyszüleiknek a tájékoztatón hallott információkat. Takács Katalin akusztikus nagymester előadásában idézte egyik betegét, aki azt mondta, aki nem lát, az a tárgyakat veszíti el, a hallássérült pedig az embereket, az emberi kapcsolatait. Előadásának lényege az volt, hogy akinek szüksége van rá, mielőbb forduljon orvoshoz. Dr. Kosa Ádám, a SINOSZ elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy Magyarországon a jelnyelv még ma sem számít hivatalosan elismert nyelvnek. Kérdésünkre elmondta, hogy hazánkban a lakosság mintegy 10 százaléka vagyis közel egymillió ember él valamilyen hallássérüléssel. Közülük mintegy 250 ezren részesülnek ellátásban. A hallássérültek száma egyre nő. Ez összefügg a lakosság általános elöregedésével, a zajterheléssel és a halláscsökkenést okozó stresszbeteg- ségekkel. Ezért a SINOSZ mint az ország legnagyobb érdekvédelmi szervezete, kommunikációs program keretében szeretné bemutatni a hallásproblémákat és a megoldás módjait. Társszövetségeikkel karöltve az egész országra kiterjedő ingyenes lakossági hallásszűrést kezdeményeztek. Azt remélik, hogy sokan igénybe veszik a lehetőséget.- Mivel ez a fogyatékosság nem látszik, a segítségnyújtás helyett türelmetlenséget, agressziót vált ki. Ezért fordulhat elő, hogy az érintett inkább rejteni kívánja fogyatékosságát - mondta Dr. Kosa Ádám, aki születésétől fogva hallássérült, a szülei is siketek. Úgy tudja, hogy Magyarországon ő az egyetlen, aki súlyos hallássérültként ügyvédkedik. - Az egyetemet nagy nehézségek árán tudtam elvégezni, mert akkor még nem volt semmiféle hivatalos segítségem. A csoporttársaim nélkül nem ment volna. A mai fiatalok már kaphatnak jel- vagy író tolmácsot. A munkám legfőbb célja a hallássérültekkel szembeni diszkrimináció elleni küzdelem, hangsúlyozta a SINOSZ elnöke. Az időben kezelt hallásromlás megállítható Simonná Váradi Zsuzsanna, a SINOSZ megyei titkára elmondta, Tolna megyében 400-500 között van a regisztrált tagok száma, de húszezerre tehető a hallássérültek száma. A legtöbben az idősebb és a középkor- osztályhoz tartoznak, de a fiatalokat is veszélyezteti a bömbölő zene. Hangsúlyozta, hogy az időben ellátott emberek hallásromlása megállítható. Szólt még arról is, hogy a hallássérülteket kirekesztik. Ha például a nagymama nem hall, egyre kevesebbet beszélnek vele. A munkatársaknak sem mondják újra, amit elsőre hallásproblémák miatt nem hallott jói Az ő hallása hároméves koSimonná Váradi Zsuzsanna rában egy gyógyszer mellékhatásaként romlott meg. Tíz éve a megyei szervezet titkára, kialakították a régiós jelnyelvi szolgálatot, amely azóta már minden megyében működik. Érzelmileg is kötődik a jeltolmácsoláshoz Mindkét irányba tolmácsolt a tegnapi rendezvényen Kissné Berta Rozália. A beszédet jelnyelvre, a jeleket szövegre fordította. Huszonöt éve jeltolmács, s érzelmileg erősen kötődik a hivatásához. Siket szülők gyermeke. A szövetség tanfolyamán tanult meg jelelni. Utána következett a tolmács- képző. Mint elmondta, minden nemzetnek saját jelnyelve van. Magyarországon hét nyelvjárás is ismert. Létezik nemzetközi változat is, az éppúgy mesterséges nyelv, mint az eszperantó. A jelnyelvben is van ABC, szavak és kifejezések. Az országban összesen hatvan hivatásos jeltolmács Kissné Berta Rozália működik. Körülbelül háromszázan végezték el a tolmács- képzőt. Ma már minden megyében igénybe lehet venni jeltolmácsot, például hivatalos eljárásban is. Baky-képek a portagalériában kiállítás Tizennyolc festmény és grafika a könyvtár falain Kedvet teremtenek a tudáshoz konferencia Óvónők és tanítók egymástól tanultak Baky Péter festményeiből és gra- a fikáiból nyüt kiállítás a megye- § hét rendezvényeinek sorában a § az Illyés Gyula megyei könyvtár I portagalériájában. A művész 18 | képével ismerkedhetnek meg a * látogatók. A tárlatot Kispál István nyitotta meg. Baky Péter 1979 óta vesz részt kiállításon. Tagja a képzőművészek szövetségének, az Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Grafikusművészek Szövetségének, a Magyar Festők Társaságának és a Magyar Vízfestők Társaságának is. Részt vett a szekszárdi II. világháborús emlékmű tervezésében és kivitelezésében. A Pro Űrbe Szekszárd-díjas. ■ A. I. A kiállítás megnyitóján az alkotó, Baky Péter festőművész (elöl) Is részt vett Hagyomány, hogy a megyehéten óvónők, tanítók, tanárok valamilyen átfogó pedagógiai problémát vitatnak meg, mondta Bajszné Kiss Magdolna, a megyei pedagógiai intézet igazgatója. Az idei téma az átmenet az óvodából az iskolába, illetve az alsó tagozatból a felsőbe volt. Azért ezt választották, mert az egyik legfontosabb pedagógiai probléma, hogy miként sikerül ezeken a fokozatokon átsegíteni a gyerekeket, ami kihathat az egész életükre. Ezen múlhat, hogy miként viszonyul a gyerek a tanuláshoz. Kedve lesz-e művelődni, vagy elutasítja az iskolát, az ismeretszerzést.-Napjainkban, amikor az egész életen át tanulásról beszélünk, nem mindegy, hogy milyen az emberek viszonya az új ismeretek befogadásához - hangsúlyozta Bajszné Kiss Magdolna. Régebbep előfordult, hogy már az óvodában tanították a gyerekeket írni, olvasni. Ma már az a gyakorlat, hogy az iskolai év elején is megmaradnak a játékos formák. Ezzel vezetik át a kicsiket az iskolai munkára. Az ötödik osztályban kezdődik a tudás tantárgyakra osztása. A gyerekek jövője szempontjából fontos, hogy megtanulják, miként juthatnak megfelelő információkhoz. Hosszabbak a leckék, és el kell sajátítaniuk a gyerekeknek a szakszavakat is. Étihez szükség van az átfogó képességek további megalapozására és fejlesztésére. Még itt is fontos a szövegértés, a szövegalkotás és a logika csiszolása. Meg kell tanítani a diákokat az információszerzés technikáira, emelte ki a pedagógiai intézet igazgatója. Az előadások mellett a pedagógusok a Tanuljunk egymástól program jegyében megosztották egymással saját programjaikat, módszereiket. ■ Ihárosi I. i
