Tolnai Népújság, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-07 / 210. szám

2006. SZEPTEMBER 7., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2006 1 1 APARHANT 5 Internet csábítja a fiatalokat fejlődés Százhúsz forintért adnak egy négyzetméter telket Győrfl Olivia (balról) és László Ildikó ebédel az aparhanti óvodában. A szomszédos Nagyvejkéről is sok gyereket ide járatnak a szüleik A fiatal családok boldogulását is próbálja segíteni az önkormányzat- Duplán siralmas a falusi önkor­mányzatok helyzete, hisz a min­denkori kormány gazdaságpoliti­kája úgy működik, hogy Budapes­tet helyezi előtérbe - mondta Szűts György polgármester. Sze­rinte a falvakban, kistelepülésen élők helyzete egyre nehezebb. Ezért Aparhanton mindig meg­próbálnak előrefelé menekülni. Úgy dolgoznak, hogy a lehetséges kedveződen hatásokat valamiféle­képpen megelőzzék. Az önkor­mányzat megpróbálja minél ésszerűbben, költségtakarékosab- ban működtetni az intézményhá­lózatot Segítik a fiatal családok boldogulását is. Műiden évben in­gyen kapják a helyi általános is­kolás gyerekek a tankönyveket, valamint lehetőségük van arra is, hogy naponta háromszor, térítés- mentesen étkezzenek. Ezek a kedvezmények egy két-három gyermekes családban már jelen­tősek lehetnek. - Fontos megemlí­teni azt is, hogy nincs olyan utca a faluban, amely ne lenne szüárd burkolatú, és ne lenne mellé járda építve - mondta a polgármester. FONTOS IDŐPONTOK Szűts György polgármester és dr. Nagy Gyöngyi jegyző a hét minden napján, munkaidőben megtalál­ható az önkormányzati hivatalban. Az orvosi rendelés időpontja januártól stabilizálódik, jelenleg havonta más-más doktor látja el a falubeli betegeket hétfőn, szerdán és pénteken, délután kettő órától fél négyig. Hufnager Imre falugazdász kedden délelőtt várja szintén a polgármesteri hivatal­ban a tanácsra váró ügyfeleket. Az összeállítást Rácz Tibor írta, a fotó­kat Bakó Jenő készítette. Az oldal a Tolna megyei és az aparhanti önkor­mányzat támogatásával jelent meg Az aparhantiak legtöbbje földművelésből él, de a nemrég épített állatpiac és vásárcsarnok talán le­hetőséget ad arra, hogy néhányan állattenyésztés­be fogjanak. Sokan remé­lik, hogy a piac fellendít­heti a turizmust is. Egy szőke kislány egy nagy sze­let, tejföllel megkent kenyérrel a kezében próbálta kinyitni a ka­put Az is akadályozta, hogy kar­digánját csak félig-meddig húzta föl, és kis tomazsákja nem akart sehogy a vállán maradni. A kaput csak úgy lábbal, meg sem fordul­va lökte be maga után. Örült. Még csak délidő volt, de neki mára vé­ge az ovinak, még nem kell ott aludnia. Az aparhanti óvodában ötvenegy kis társával készülnek az iskolára, a betűvetés, számolás alapjait tanulgatják játékosan. Boróczkiné Schenk Erika vezető óvónő kollégáival és a kicsikkel ebédelt az étkezőben. Érdeklődé­sünkre elmondta, hozzájuk nem­csak helybéli gyerekek járnak, hanem Nagyvejkéről is ide hoz­zák a kicsiket A két települést nemcsak az óvoda, az iskola is összekapcsol­ja. Az általános iskolások egy ré­sze szintén a szomszéd kistele­pülésről jár át iskolabusszal. Kianek Józsefné, az iskola igaz­gatója elmondta, a nyolc osztál­lyal működő intézményben több mint százhúsz gyermek tanul. A legutóbbi végzős osztályból, amely egytucatnyi kisdiákot számlált, kilencen szakközépis­kolában, hárman szakmunkás- képzőben tanulnak tovább. Büszkén mondta, hogy számítás- technikából és német nyelvből kifejezetten jó eredményeket tud­nak felmutatni a gyerekek, hi­szen legtöbbjük, ballagás előtt ECDL és alapfokú nyelvvizsgát tesz. De hát hol máshol terme egy gyerek számítógépkezelői vizsgát, mint Aparhanton! Itt az internet havi díja körülbelül negyedannyiba kerül, mint más szolgáltatóknál. Szűts György polgármester, amellett hogy a települést irá­nyítja, informatikus-mérnök is. Ő valósította meg talán a megyé­ben először, hogy mikrohullá­mon kapcsolódjanak a világháló­ra. - Mindig a jövővel kell foglal­kozni - mondta. A háromszáz házból, amely a falut alkotja, minden másodikban van inter­net. Az időseb­bek közül sokan az unokájuk mi­att csatlakoztak, hogy iskola után Bonyhádról kijár­hassanak a na­gyihoz, és olcsón szörfölhessenek. Vonzó lehet a fiatal házaspá­roknak és egyben nagy segítség a letelepedéshez, a kezdéshez, hogy közművesítve négyzetmé­terenként mindössze százhúsz forintért lehet telket kapni a fa­luban. Ráadásul csatornadíjat sem kell fizetni, ugyanis a tele­pülésen az országban az elsők között építettek biológiai szennyvíztisztítót, amely költ­ségek nélkül működik. Huf- náger Imre falugazdász azt is elmondta, hogy a helybéliek többsége földművelésből, nö­vénytermesztésből él. De több szőlősgazda is van a faluban. Je­lenleg is működik egy mező- gazdasági szövetkezet, mely összefogja a helyi gazdákat. EZ TÖRTÉNT Az európai normáknak is megfelel az állatpiac Befejeződött az áprilisban megkezdett állatpiac és felvásárlóhely építése. A Pe­tőfi utcai létesítményt még a múlt hónap végén adták át. A beruházás 55 millió forint­ba került. Az önkormányzat a pénzt az AVOP pályázatán és a Belügyminisztérium ön­erőalapján nyerte. A volt ter­melőszövetkezet háromezer négyzetméteres romos tele­pét bontották le, és építtették meg az európai normáknak megfelelő állatvásárt, -piacot, felvásárló és pihentető he­lyet. A létesítményben van kamion mosó-fertőtlenítő, di­gitális állatmérleg, iroda, va­lamint állatorvosi szoba is. Nyolc kisdiák jár első osztályba az iskolában Nyolc kisdiák alkotja az idei első osztályt az aparhanti ál­talános iskolában. Eredetileg kilencen indultak volna, de egy gyerek más iskolát vá­lasztott. Kianek Józsefné igazgató elmondása szerint ez a korosztály az utolsó, ahol ilyen kevés a gyerek, ugyanis az óvodában a jelen­legi nagycsoportban már sokkal többen vannak. így jövőre már több gyerek jön majd elsőbe. ADATOK Lakosság: 1176 Iskolás: 124 Óvodás: 52 Költségvetés: 200 M Ft Fejlesztési összeg: 60 M Ft Munkanélküliségi ráta: 6% Körülbelül kilenc éve, hogy Aparhant és Izmény közösen akart építeni egy utat a két falu között, hogy megszüntessék Izmény zsáktelepülés jellegét Ám a felek végül nem tudtak megegyezni. Egyesek szerint leg inkább a pénzről Állítólag azt mondták az izményiek, fizesse ki Aparhant a teljes összeget, hisz neki fontosabb az út A ter­vek elkészültek, máig is meg vannak. Ahhoz, hogy a ßldutat a két falu között aszfaltcsík vált­sa fel, két dolog szükséges: pénz és kompromisszum. Most úgy néz ki, pénz lesz. A többi a veze­tők dolga. Vendégszoba, szabadidőpark marasztalja a látogatót Állattenyésztéssel nem igazán foglalkoznak itt az emberek, de ezen változtathat, hogy a közel­múltban épült egy állatpiac a te­lepülésen. Mozgás ugyan még nem volt tapasztalható a csar­nokban, de a helybéliek azt re­mélik, talán fellendíti a helyi gazdasági életet és a turizmust is. Az önkormányzat azt tervezi, hogy az épület tetőterében né­hány vendégszobát alakít ki, és egy kamionmosó is üzemel majd mellette. A polgármester úgy gondolja, ha már eljönnek ide az emberek, úgyis szétnéz­nek. Látnivaló is van a faluban, hisz nemrég épült a szabadidő­park szökőkúttal A lábtenisz- és a teniszpálya már most vonzza Aparhantra a megyéből az em­bereket, mondta Szűts György. ■ Egy négyzetméter te­lek százhúsz forintba kerül. Ez vonzó a fia­tal házaspárok számá­ra, mert nagy segítség lehet a letelepedéshez, a kezdetekhez. A kövek súlya marad, a teher nő vállalkozó Palkó Attila sírkőkészítő két helybeli munkást foglalkoztat Tizenhárom éve kezdte a sírkő­készítést Palkó Attila. Bonyhá- don, az 504-es számú Szakmun­kásképző Intézetben szerezte meg képesítését 1986-ban. Hét évig dolgozott egy másik mester­nél, utána kezdett vállalkozásba. Aparhanton épített házat, ott ne­veli két gyermekét feleségével. A kisebbik idén szeptemberben kezdte az első osztályt. Mint mondta, többnyire a környező te­lepülésekről kapja a megrende­léseket, de szállítanak a megye távolabbi részeibe is. Eleinte egyedül, egyéni vállalkozóként tevékenykedett, két embernek Palkó Attila sírkőkészítő az egész megyéből kap megrendeléseket ad munkát jelenleg, mindketten helybéliek, betanított munkások. Általában március és november között dolgoznak, télen előkészí­tik az alapanyagot. Hozzátette, a hónap elején életbe lépett változ­tatások, járulékemelések nagy­ban megnehezítik a fennmara­dást, főleg, hogy télen egyáltalán nem jut bevételhez. Az évek so­rán apránként készítette el a gé­peket, amelyeket a gránit- és mű­kő tömbök megmunkálásához használ. Egy elkészült síremlék körülbelül hat tonnát nyom, a be­tonkeret és a megcsiszolt kő kü- lön-külön három tonna. RECEPT Régi székely étel a máj kelkáposztába göngyölve Juhász Józsefné mielőtt nyugdí­jas lett, az általános iskolában dolgozott vezető szakácsként. Egy-egy lakodalomra, rendez­vényre most is felkérik, hogy főz­zön. Mint elmondta, legtöbbször hétvégén főzi a kelkáposztába göngyölt májat, amikor gyerme­kei és unokái meglátogatják. Ez egy régi székely étel. A kelká­posztát sós vízben néhány percig forralja, hogy egy kicsit megfony- nyadjon. Csirkemellet szeletel, ki- klopfolja, lisztbe forgatja, és olaj­ban megpirítja, elősüti, de nem készre. Az elősütött húst a kiterí­tett káposztalevelekre rakja, arra Juhász Józsefné csirkemájat helyez, összegöngyö­li. A göngyölegeket tepsibe rakja, lelocsolja bőségesen tejföllel, és forró sütőben pirosra süti. A

Next

/
Thumbnails
Contents