Tolnai Népújság, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-28 / 175. szám

4 ALMANACH 2006 N HMMHM MNN MMMMMMMM I ' - m|g mm m mm H Hl MMMfflMM A 20 BONYHADVARASD TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. JÚLIUS 28.. PÉNTEK A nyugdíjasok klubja a legnépesebb közösség A nyugdíjasok klubja a falu legnépesebb közössége. Közel harminc tagja van. Vezetője Varga Istvánná, aki szociális gondozó. Nemcsak a klub összejövetelein, munkája so­rán naponta találkozik az idős, rászoruló emberekkel. Házhoz viszi az ebédet, a gyógyszert, ott segít, ahol tud. Az idősek csoportjának tagjai havonta egyszer találkoznak. Ilyenkor megbeszélik a világ dolgait, élménybeszámolókat tartanak, szórakoznak. Éven­te egyszer kirándulást szer­veznek. Az idén Gunarasban jártak. Útjukat az önkor­mányzat támogatta. Összefogtak a katolikus templom felújításáért Megrongálódott, megrepedt az 1793-ban barokk stílusban épült katolikus templom tor­nya. Helyreállítása meghalad­ja a falu erejét, ezért összefo­gott a Német Kisebbségi Ön- kormányzat, valamint a kato­likus egyházközösség. Megál­lapodtak abban, hogy a Lea­der program keretében, az egységes hagyományőrző fa­lukép kialakítása helyi mun­kanélküliek foglalkoztatására alapozva címszó alatt pályá­zatot nyújtanak be a műem­lék jellegű épület felújításra. ADATOK Lélekszám 504 Iskolások száma 73 Óvodások száma 21 Nyugdíjasok száma 90 Vállalkozások száma 23 Munkanélküliek száma 12 Költségvetés főösszege 45 M Ft Fejlesztési keret 3 M Ft RRŐL BESZÉLNE Megint népes volt a varasdi bú­csú. Az ünnepi misére a katoli­kus templomba alig lehetett be­férni, s ahogy a hívek mond­ták, Simon János plébános új­ra megható szertartást celeb­rált. Kevés olyan család volt, ahol ne fogadtak volna vendé­get Az asszonyok napokig ké­szültek, hogy illendőképpen fo­gadhassák a meghívottakat és váratlanul érkezőket. Volt, aki messziföldről jött. Ebner Mária Németországból látogatott visz- sza szülőfalujába, hogy férjével együtt részese lehessen a nagy ünnepnek. Bonyhádvarasdon született, átélte a kitelepítést Nem mennek el a fiatalok nyitottság Gyakran járnak a buszok, nem gond a munkába jutás Nagyon szeretnék megtartani a már felújított óvodát, általános iskolát Balázs Gézáné, férje és Eszter kislányuk letettek arról, hogy elköltözzenek. Láng! Norbertné (jobbról) is marad, a helyi vegyesboltban helyezkedett el Ritka egy kistelepülés Bonyhádvarasd. Kevés fi- átal válik meg a falutól. Jónak tartják a közleke­dést, elérhetőnek a mun­kát, értékelik a csendet, a nyugalmat. A baj csak annyi, hogy kevés kis­gyermek születik. A kanyargós varasdi lejtő fölött sátorként hajlanak össze a fák. A domb alján, a község határá­ban útszéli feszület fogadja a lá­togatót. A faluban egytől egyig gondozott házak. Rogyadozó, el­hanyagolt épülettel nem találko­zik a kíváncsiskodó, az átutazó. A porták előtt és az udvarokon gaznak és gyomnak híre-hamva sincs. Annál több a virág. A falu közepén egy árnyas, parkban kopjafa áll, amelyre dátumokat faragott a mester, az itt élő né­metek, székelyek, felvidékiek sorsfordító eseményeinek idő­pontjait. A park szomszédságá­ban álló tájház bizonysága, hogy a kis faluban lakó népcsopor­tok, nemzetiségek tisztelik egy­más kultúráját. A néprajzi gyűj­temény kiállított darabjait a köz­ség lakossága adta össze. A szel­lemi örökséget hagyományőrző együttesek ápolják és adják to­vább a fiataloknak. A hatvanas éveiben járó Hammer Péter itt született, itt járt iskolába. Min­denkit ismer, de ha idegent lát a fa­luban, őt is meg­szólítja, szívesen beszélget a beté­rőkkel. Véleménye szerint is rendezett a falu. Minden meg­van a kényelmes élethez, mégis hiányzik valami. Talán az ösz- szetartás - mondja. Nincs az az összefogás, mint ami évekkel ezelőtt volt. Az idősek már elfá­radtak, a fiatalok vagy nem ér­nek rá foglalkozni a település dolgaival, vagy egyenlőre nem érdekli őket. De azért az nagyon jó, hogy itthon maradnak, nem öregszik el Bonyhádvarasd. Hogy mégis valamelyest fogyat­kozik a népesség, annak az az oka, hogy ke­A kicsi gyerekeknek nem kell kora reggel útra kelniük, hogy ta­nulhassanak. vés kisgyer­mek születik, többen huny­nak el, mint ahányan vi­lágra jönnek - teszi hozzá. Balázs Géza és felesége, Tí­mea sem tervezik, hogy elköl­töznek innen. Volt ugyan szó erről is, de letettek róla. A ház­vásárláshoz tőkéjük nincsen, a szocpol támogatáshoz nehezen jutnának hozzá. Úgy döntöttek, hogy maradnak. így legalább az ugyancsak Bonyhádvarasdon Jó társ. sokat segít a Német Kisebbségi Önkoimánvzat Amiben tudja, segíti a falu veze­tését a Német Kisebbségi Önkor­mányzat Nekik köszönhetően áll a temetőben a kereszt, amely Bonyhádvarasd halottainak ál­lít emléket Az elmúlt esztendők­ben az óvodának videót, az ál­talános iskolának nyomtatót ajándékoztak A falu idős embe­reit anyagilag támogatták Ta­valy az úthálózat fejlesztéséhez 200 ezer forinttal, a ravatalozó helyreállításához 380 ezer fo­rinttal járultak hozzá. A temp­lom fenntartásából is kiveszik a részüket A település rendezvé­nyeinek szervezésében szintén jó társnak bizonyulnak lakó szüleikkel kölcsönösen se­gíthetik egymást. Mint a fiatal férj mondja, jó fekvése van a fa­lunak. A 6-os és 65-ös főutak között fekszik, és kiváló a közle­kedése. Sok családnak van au­tója. A közeli városokba, Bony- hádra, Hőgyészre, Szekszárdra percek alatt eljuthatnak. Gya­koriak a buszjáratok, nem je­lent gondot az utazás, a munká­ba járás. Néhányan helyben is talál­nak kenyérkereseti lehetőséget a vállalkozóknál, a termelőszö­vetkezetnél és az önkormány­zatnál. Nem mondja, hogy köny- nyű munkát találni, de nem le­hetetlen. Úgy tartja, mindezek mellett a csend és a nyugalom is sokat ér, amit már néhány külföldi is felismert, és házat vásárolt a »településen. Bi- szakné Pausch Erzsébet is ha­sonló véleményen van. Ő még hozzáteszi: az sem elhanyagol­ható szempont, hogy helyben van az óvoda és az alsó tagoza­tos iskola. Itt is hozzájutnak ugyanahhoz a tudáshoz, mint máshol. Talán ennek is köszön­hető, hogy a fiatalok nem ván­dorolnak el, inkább felújítják a régi házakat.- Korszerűnek számít az isko­lánk, amelyet 1992-ben építet­tünk, és fel tudtuk újítani az óvodánkat - mondta Csaba Józsefné polgármester, aki ti­zenhat éve áll az önkormányzat élén. - A pénz nálunk is kevés, mint máshol, de működtetni tudjuk az intézményeinket. Az iskola fenntartását társulásban oldjuk meg. Csaba Józsefnének nincs szándékában indulni az őszi választáson, ezért egyre gyakrabban veszi számba, mire jutottak a másfél évtized alatt. Egyik legnagyobb eredmény­nek tartja, hogy a vezetékes szennyvizet állami támogatás­sal úgy vezették be még a 90-es évek közepén, hogy a lakosság­nak egy fillérjébe sem került. Bár nyugdíjba készül, tudja, mi mindent kell tenni a falu jövőjé­ért. Szerinte a Táncsics utcát sürgősen le kell aszfaltozni, leg­nagyobb álma pedig, hogy Bonyhádvarasd arról legyen hi­res, hogy amerre a szem ellát, virág legyen mindenütt. FONTOS IDŐPONTOK Csaba Józsefné polgármester hétfőn és szerdán 9-től 11 óráig tart ügyfélfogadást. Biró Gyula körjegyző ugyanezeken a napo­kon 8 és 16 óra között várja a hozzá fordulókat. A falugazdász, Kozma Péter kedden 8-tól 10 óráig a polgármesteri hivatalban tart fogadónapot. Dr. Borcsek László háziorvos kedden 8-tól 12 óráig, szerdán 13-tól 15 óráig rendel. A plébános, Simon János vasárnaponként 8 óra 30 perctől tart misét. Az összeállítást Pál Ágnes írta, a fotókat Mártonfai Dénes és Pál Ágnes készítette. Az oldal a Tolna megyei és a bonyhádvarasdi önkor­mányzat támogatásával jelent meg RECEPT Annus néni messze földön híres, ízes-túrós rétese Hecker Henrikné rétesét messzi földön is ismerik. Négy hatalmas rúd elkészítéséhez 4 marék rétes­és 4 marék sima lisztet kever össze langyos, sós vízzel, olyan lágyra, hogy könnyen nyújtható legyen. A tésztát addig dagasztja, míg elválik az edény falától. Négy részre osztja, fél órát pihenteti, majd egy fehér belisztezett térítőn a bezsírozott cipókat körülbelül 80x120 centi nagyságúra, papír vékonyságúra húzza. Fél küó tú­rót ízlés szerint cukorral, citrom­héjjal, vaníliás cukorral ízesít Két deci tejfölt két tojás sárgájával és a felvert habjával összekever. A tú­Hecker Henrikné rót és a tejfölt a tésztára szórja, fel­tekeri, majd a rudat úgy hajtogat­ja, hogy a tepsiben elférjen. Vilá­gos pirosra süti. Szülőfaluját szépíti az asztalos vállalkozás Tetszetős padokat és virágládákat is készítenek a műhelyben János Tibor épületasztalos. Nem Bonyhádvarasdon él, de ezer szállal kötődik a faluhoz. Itt ne­velkedett, s a szülei most is itt élnek. Vállalkozását is itt mű­ködteti egy szépen felújított pa­rasztházban. Pályázatával ő is csatlakozott a Leader program­hoz, azon belül az egységes falu­kép kialakításához. Fából eszté­tikus virágtartókat, padokat, szeméttárolókat, hirdetőtáblá­kat készített. Ezekből néhány darabot elhelyeztek a műhely és a szomszédos porták előtt. A bonyhádvarasdiak közül többen jelezték, hogy áldozná­János Tibor a pályázati pénzből készített virágtartónál nak rá, szívesen állítanának az ő házuk előtt is a János Tibor mű­helyében készült virágládákból, padokból. Néhány szomszédos község önkormányzata is érdek­lődött. ígérete van rá, ha eredmé­nyesen pályáznak, és a költsége­ket elő tudják teremteni, ők is a megrendelők sorába állnak. Já­nos Tibor az önkormányzat mel­lett a falu egyik legnagyobb fog­lalkoztatójának számít. Folya­matosan öt-hat embernek tud munkát biztosítani. Két fia van, akik, ha szükség van rá, segíte­nek édesapjuknak, érdekli őket is az asztalosszakma.

Next

/
Thumbnails
Contents