Tolnai Népújság, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-28 / 175. szám
2006. JULIUS 28., PENTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG BALASSA JANOS KÓRHÁZ 5 Bababarát elvek szerint szülnek majd a kismamák Szekszárdim Az asztma nem betegség kórház Ötnapos egészségnevelési program a gyermekosztályon Hőségriadót rendelt el az ÁNTSZ, igyunk sok folyadékot Bababarát Kórház címre pályázik a Balassa János kórház. Ennek keretében Várandósok délutánja elnevezéssel szülésre felkészítő program indult júliusban. Az interaktív kiscsoportos foglalkozásokon szemléltető oktatást tartanak, valódi élethelyzeteket próbálhatnak ki a kismamák. A felkészítés egy hónapja alatt a leendő szülők megismerkedhetnek a bababarát elvekkel, tájékoztatást kapnak a terhességi folyamatokról és a szülésről. Bemutatják nekik az alternatív szülőszobát, a rooming-in szobát, ahol a baba együtt van a mamával, és az újszülöttrészleget. Hallanak a kismamák a szülés alatti fájdalomcsillapítás lehetőségeiről, az apa vagy más kísérő szerepéről, a szülés alatti légzés- technikáról, az újszülött ápolásáról, gondozásáról. ■ Jelentkezni folyamatosan lehet munkanapokon 10-14 óráig a 06/74/501-543 telefonon. A Bababarát Kórház kezdeményezés kiemelt szakmai célként tűzi ki a hat hónapos korig tartó kizárólagos szoptatás minél magasabb arányának elérését. Előadást tartanak a leendő anyukáknak az anyatejes táplálás előnyeiről és módjáról. Napirenden szerepel a gyermekorvos és a védőnő szerepe az újszülött ellátásában, illetve az újszülöttkori szűrővizsgálatok. A felkészítő programban részt vesz szülészorvos, gyermekgyógyász, Szegi Kata szülésznő, Széles Lívia védőnő, dr. Nyikosné Gondos Mónika egészségfejlesztő edukátor, Ham Boglárka szociális munkás és Osztermájerné Fodor Ilona diplomás ápoló, az újszülöttrészleg főnővére. A szülésre felkészítés csütörtökönként 15 órától van Szek- szárdon, a megyei kórház szülészeti osztályán és klubtermében. A szervezők kérik a kismamákat és kísérőiket, hogy váltópapucsot, folyadékot vigyenek magukkal a foglalkozásokra. Az oldal a Balassa János Megyei Kórház támogatásával készült. A cikkeket F. Kováts Éva írta, a fotókat Kiss Albert és Mártonfai Dénes készítették. Az asztma nem betegség, hanem egy állapot, amivel meg kell tanulni együtt élni. Ezt tudatosították azokkal a gyerekkel, akik részt vettek a szekszárdi kórház asztmatáborában. F. Kováts Éva Sípoló, nehéz légzés, kínzó köhögés, légszomj, ezek a tünetek gyötrik leginkább az asztmás betegeket. Magyarországon 70 ezernél több asztmás gyermek van. Bár a gyermekkori asztma kinőhető, de van, akit élete végéig elkísér. A megyében az utóbbi öt évben duplájára nőtt az allergiás, asztmás gyermekek száma, több százan lehetnek. Pontos adatokat mondani lehetetlen, sokan ugyanis a háziorvostól kapnak gyógyszert, ezért nem jelennek meg a szak- rendeléseken, a kórházban - mondta dr. Csábi Márta gyermek-tüdőgyógyász, aller- gológus szakorvos. A Balassa János kórház gyermekgyógyászati osztálya idén ötödik alkalommal rendezett felvilágosító asztmatábort. A nagy érdeklődés miatt két turnust indítottak júliusban. A két táborban kilenc-kilenc Szek- szárd és környéki 7-12 éves gyerek vett részt térítésmentesen, a Szabad Lélegzet Alapítvány és a Fejlődésben Hátráltatott Gyermekek Alapítvány jóvoltából. A bentlakásos tábor öt napig tartott. A szakemberek felmérték és értékelték a gyermekek egészségi állapotát, és azt, hogy mit tudnak a betegségükről, gyógyszereikről, a segédeszközök használatáról. Ezt követően életmódbeli tanácsokkal látták el őket. Felhívták a figyelmüket a megfelelő étkezés, a mozgás fontosságára. Megmutatták a gyerekeknek a légzéskönnyítő eszközök, az asztmapumpa helyes használatát. Az asztmatáborban az egészségügyi foglalkozásokon kívül számos érdekes program volt. A gyerekek úszni jártak, kézműves foglalkozásokon vettek részt, túráztak. Egész napos kirándulást tettek Lengyelre, az Anna-fürdői parkerdőbe és erdei iskolába, ahol erdész segítségével ismerkedtek meg a tájegység jellegzetes élővilágával. Zsobrákné Erőss Beáta gyermekápoló az asztma-órán lufin mutatta be a tüdő működését a gyerekeknek A betegség tünetei Az asztma tünetei: rohamokban jelentkező nehéz légzés és köhögés, tapadás, sűrű, nyá- kos köpet ürítés enyhétől a súlyos változatig. Magyarországon az asztma előfordulási gyakorisága 3 százalék, ma mintegy 70 ezer asztmás gyermek él ezzel a betegséggel, ami azt jelenti, hogy 130-140 ezer szülő számára az asztma nap mint nap potenciális veszély- forrás. Az asztmát gyógyszeresen kezelik, de ha a szakorvos úgy ítéli meg, akkor adott esetben a beteg gyereket szanatóriumi gyógykezelésre utalják. Allergiából asztma AzEU-ban több allergológia társaság rábírta kormányát, hogy kezdjenek el foglalkozni a növekvő allergiás megbetegedésekkel A betegség nagy terhet ró az egyénre, a családra, a társadalomra, az egészségügyre egyaránt. Csökken a beteg életminősége, munkaképessége, nő az egészségügyi ellátás költsége. Ezért tanácsolják, hogy feltétlenül forduljon szakorvoshoz az, aki észleli magán a szénanátha tüneteit, mert ebből az allergiából, ha nem kezelik, gyakran alakulhat ki a súlyosabb asztma. A vétkes pollenek A levegő egy köbméternyi mennyiségében található 40- 50 pollen már előhozhatja az allergiát. Az országban eddig mért pollencsúcs 1500 darab volt egy köbméternyi levegő ben. A pollenallergiások több mint fele a parlagfű virág porára érzékeny. Az allergia kialakulásában több tényező is szerepet játszik, ezek egyike a genetikai hajlam, de számos külső tényező is okozhatja. Az allergia és a súlyos, vagy nem kellően kezelt allergiából kifejlődő asztma bármelyéletkorban kialakulhat. Hőségriadót rendelt el az Országos Tisztiorvosi Hivatal, mivel a napi középhőmérséklet tartósan meghaladta júliusban a 25 Celsius-fokot. Az ÁNTSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a kánikulai meleg károsan befolyásolja az egészségi állapotot, elsősorban az idősek körében okozhat szív- és érrendszeri panaszokat, tüneteket. Az idősek kánikula idején tartózkodjanak hűvös helyen, kerüljék a megterhelő fizikai munkát. Nagyon fontos a szervezet túlmelegedésének megelőzése, zuhanyozzanak naponta többször langyos vízzel. Szükség esetén panaszaikkal haladéktalanul keressék fel orvosukat! Ilyenkor mindenkinek ügyelnie kell a fokozott folyadékbevitelre, akár 4 literrel is több folyadékot kell inni, és a só pótlása is szükséges. Szívgyógyszereket szedők kérjék ez ügyben kezelőorvosuk tanácsát. Aki teheti, kerülje a tűző napot 11-15 óra között, a káros UVB sugárzás ellen védje bőrét napvédő krémmel. Ne hagyjunk kisgyermeket, állatot bezárt gépkocsiban. A szabadban végzett sportolást korlátozzuk a reggeli vagy kora esti órákra. Háláját fejezte ki egy beteg az ortopédusoknak Szekszárdon születtem, 80 éves vagyok, 40 éve voltam utoljára kórházban, akkor nem voltak túl jó tapasztalataim. Ezért nagy fenntartással fogadtam, hogy kopás miatt műteni kell a térdemet. Egy ideig halogattam, de amikor tűrhetetlenné vált a fájdalom, mégis rászántam magam az operációra. Május 23-án feküdtem be a szekszárdi kórház ortopédia osztályára, térdprotézist kaptam. Két hétig voltam bent, és a legjobb tapasztalatokat szereztem. Az orvosok, nővérek kedvesen, türelmesen bántak velünk, mindenkihez volt egy jó szavuk. Az étel jó és változatos volt. A kórtermekben, a fürdőben rend, tisztaság, naponta cserélték az ágyneműt. Hálás köszönet mindenkinek! Vanitsek Istvánná, Május 1. u. 4. Ötvennégy éve töretlenül gyógyítja a betegeket ÉLETMŰ Batthyány-Strattmann László-díjat kapott dr. Szily Ferenc, a Balassa János kórház radiológus főorvosa Batthyány-Strattmann László- díjat kapott dr. Szily Ferenc, a Balassa János kórház radiológus főorvosa. Ez a díj az egészségügyi miniszter által adományozható egyik legmagasabb szakmai elismerés. A kitüntetést dr. Szily Ferencnek az Egészségügyi Minisztériumban adta át Molnár Lajos miniszter Semmelweis Ignác születésnapján, az egészségügyi dolgozók ünnepén. Dr. Szily Ferenc Tolnán született, július 19-én ünnepelte 82. születésnapját. Az egyetemet Pécsett végezte, diplomája kézhezvétele óta, 1952-től dolgozik a szekszárdi kórházban. Kezdetben a röntgenrészlegen, majd 1958-tól napjainkig folyamatosan a rendelőintézeti röntgenben. Radiológiai szakorvosi képesítést 1955-ben kapott, sportszakorvos képesítést két évvel korábban, 1953-ban szerzett. 1953-tól 25 éven át munkavédelmi feladatokat is ellátott és sportorvosként is tevékenykedett. 2001-ben az Egészségügyi Minisztérium Díszoklevele kitüntetésben részesült, 2002-ben pedig a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karán vehette át aranydiplomáját. Bár Szily főorvos úr 1995- ben nyugdíjas lett, azóta is folyamatosan, egyedüli szakorDr. Szily Ferenc ötvennégy éve radiológus a megyei kórházban vosként látja el a szekszárdi rendelőintézetben a szakrendelés betegeit. A nyolcadik ikszen túl is rendszeresen tanul, érdeklik az új eljárások, a számítógépes rendszerek kiváló ismerője. A fiatalok példaképévé vált. Munkáját végtelen szakmai alázattal, elhivatottsággal, a betegek iránti tisztelettel végzi. Az eltelt évek alatt számtalan orvos, asszisztens nőtt fel mellette, tudását mindig szívesen megosztotta kollégáival. A kitüntetés átvétele után Szekszárdon bensőséges ünnepséget rendeztek a főorvos tiszteletére, ahol köszöntötték a kórház vezetői, kollégái, barátai. - Ideális munkatárs, nagy tudású, olvasott, művelt ember, akire mindig, minden körülmények között lehet számítani. Ráadásul galamblelkű, azon kevesek közé tartozik, akinek egy haragosa sincs, akit mindenki szeret - méltatta dr. Sík Erzsébet főorvos, a radiológiai osztály vezetője. Dr. Szily Ferenc főorvos több elismerést kapott hosszú életútja alatt, de a legbüszkébb - elmondása szerint - arra, amit egyszer egy kislány mondott a röntgenvizsgálat után az édesanyjának a barátságos, mosolygós orvosra mutatva: anya, ő egy igazi doktor bácsi! A,