Tolnai Népújság, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-25 / 121. szám

■■ÜH mmm 2006. MÁJUS 25., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR 3 mmmmm Rendkívüli a látvány NEM MINDENNAPI látványt nyújt most a gerjeni temp­lom. Csakúgy, mint a szom­széd megyében a belvárd- gyulai. A kettő között viszont igen lényeges a különbség. A gerjeni körbe van állványoz­va. A Baranya megyei pedig „össze van omolva”. isten malmai lassan őröl­nek, csakúgy, mint az idő vasfoga. Ami módjával ugyan, de biztosan rágja Is­ten házainak többnyire év­százados falait, tornyait. Sok pénz, minimum tízmilliók kellenek ezen értékek meg­őrzéséhez. A gerjeni példa mutatja, hogy egyedül ez sem megy. A Duna menti fa­luban a református egyház mellett az önkormányzat és a hívek adták össze a pénzt. van, ahol viszont már nincs mit felújítani. A belvárdgyu- lai katolikus templomban szombatra esküvőt terveztek. Összedőlésére tehát valószí­nűleg nem számítottak. De az eset nem egyedi. Tolna és Baranya megyében állítólag mintegy hatvan katolikus templom és kápolna van ha­sonló állapotban. Hogy me­lyikek, azt úgymond a pánik­keltés elkerülése érdekében nem hozzák nyilvánosságra. AZÉRT EZ SEM mindennapi. Húsz szakembert képeznek tovább Harkányban Kultúrával kapcsolatos ismere­teket sajátíthatnak el a dél-du­nántúli régió gazdasági, állami, és civil szervezeteinek azon kép­viselői, akik részt vesznek a Hi­dak képzési csoportba tartozó kommunikációs és partner­ségépítő tréningen. A Dél-Du­nántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. TIPP kapacitás­fejlesztő programiroda képzése legfeljebb húsz jelentkező szá­mára ingyenes oktatást biztosít, melynek helyszíne a harkányi Beta Thermál Hotel. ■ H. E. Lombikban terem a hal szaporítás Nemcsak a tejet, hanem az ikrát is fejéssel nyerik ■ v Pontyfejés az Attalai Hal Kft. keltetőjében. A képen balról Bognár Attila telepvezető, dr. Horváth Lászlóné és Hideg Krisztián halászmester Az állattenyésztés egyik ágában nemcsak tejet fej­nek, hanem ikrát is. Igaz, nem közvetlenül emberi fogyasztásra. A halkeltető üzemekben ezzel a sajátos lombikbébiprogrammal állítják elő az ivadékokat. Steinbach Zsolt Egyszerre ennyi hatalmas ponty, mint amennyiben az Attalai Hal Kft. keltetőházában gyönyörködhettünk, még egy kevésbé realista horgásztörté­netben sem szokott felbukkan­ni. A testtömegben öt kilónál kezdődő példányok szaporításra vártak a betonmedencékben. Számukra valószínűleg nem volt ez olyan felejthetetlen él­mény, mint ha egy szép májusi éjszakán, természetes körülmé­nyek között ívhattak volna. A haltenyésztők azonban ilyen esetekben nem adnak a roman­tikára. A lényeg a végeredmény, azaz a lehető legtöbb és legjobb minőségű ivadék előállítása. A keltetőben ottjártunkkor a honi halas szakma két szaktekin­télye, dr. Horváth Lászlóné és fér­je irányításával folyt a mestersé­ges pontyszaporítás. Megtudtuk, hogy a halakat előzőleg hormon­nal oltották be, ami az ivartermé­kek érését szabályozza. Az anya­halak ivarnyílását bevarrták, ne­hogy idő előtt szórják el az ikrát. Elsőként egy rövid időre elhó­dított ikrás került fel a fejőasztal­ra. A cérna elvágása után sza­baddá vált az ivarnyílás, követ­kezhetett a fejes: az érett ikra gyengéd kipréselése a hasból egy műanyag tálba. Miután az anya ikrától duzza­dó pocakjából beesett, löttyedt has lett, egy hímnemű hal ment keresztül a fejési procedúrán. Ám tőle nagyjából csupán egy kupicányi haltejet nyertek, míg egy anya kilónyi, vagy akár an­nál is jóval több ikrát adhat le. A lombikmódszer a következő, leglényegesebb mozzanata a két ivartermék összekeverése, a megtermékenyítés volt. Majd az ikra keltetőüvegekben való elhe­lyezése, amit a természetes kö­rülmények között fontos, de a keltetőben hátrányt jelentő ikra- ragadósság elvétele előzött meg. Horváth Lászlónétól, a kft. ügyvezetőjétől a fejes szüneté­ben azt is megtudtuk, hogy meg­felelő hőmérsékleten három­négy nap múlva kelnek ki az ik­rából a hallárvák. Újabb három­négy nap múlva pedig már vihe­tik is az előnevelő tavakba a táp­lálkozásra képes zsenge ivadé­kot. Amelyek két és fél év múlva fogható-ehető méretű pontyokká cseperednek. A szakember nem titkolta: a mesterséges halszaporításnak is van buktatója. Mint ahogy az emberek sem egyformák, előfor­dul például, hogy egy-egy hal be- érése között egy-egy óra eltérés is van. Ilyenkor türelemmel meg kell várni, míg beérik az ikra. Be szokott érni, mert Attalán évente mintegy huszonötmillió darab lárvát állítanak elő, ennek hetven százaléka ponty, méghoz­zá a kiváló húsminőséggel ren­delkező attalai tükrös fajta. Búcsúzóul még megkérdez­tük, hogy hosszú távon mi a sorsuk az anya- és apahalak­nak. Horváth Lászlóné elmond­ta, hogy a tíz kiló feletti példá­nyokat már nehéz kezelni, az ilyen méret feletti halakat lese­lejtezik, és általában horgászvi­zekbe adják el őket. Ezek szerint viszont nekik is lehet esélyük arra, hogy meg­annyi lombikos alkalom után legalább egyszer összejöjjön ne­kik egy felejthetetlen májusi éj­szaka. Amikor egy szép tó növé­nyekkel benőtt partmenti lan­gyos vizében gondoskodhatnak az utódlásról. Egy kilóban nyolcszázezer darab ikra Egy kiló pontyikrában mintegy 800 ezer darab ikraszem van. Ennek 90-95 százaléka termé- kenyül meg, aminek ugyan­csak a zöme kikel. A tóba kihe­lyezett táplálkozó lárva 50-60 százaléka is elérheti 3-4 centis nagyságot A természetben vi­szont az óriási ikratömeg mind­össze 1-5 százalékából lesz hal. Megtalálták az eltűnt férfi személyautóját Lobbizni kell a megye gazdaságáért vállalkozók Négyen kaptak nívódíjat tegnap a kamarai küldöttgyűlésen Megtalálták egy magyarországi nagyváros parkolójában a Szek- szárdról eltűnt Fejes Ferenc au­tóját - mondta dr. Szíjártó Ist­ván, a megyei rendőr-főkapi­tányság bűnügyi igazgatója. A gépkocsit az országos bűnügyi­technikai intézetben vizsgál­ják. - Sok, az eset megoldását segítő nyomot és elváltozást ta­láltunk a járműben - tette hoz­zá a bűnügyi igazgató. Még nem mondtak le arról a lehető­ségről, hogy a férfi él. Mint er­ről már többször beszámoltunk, a férfi áprüis 27-én este ment el szekszárdi lakásáról a személy- gépkocsijával, és azóta nem tudni róla semmit. ■ Ihárosi Nőtt az idegenforgalom és a beru­házások értéke. A megye gazda­ságáról ezek a legkedvezőbb, az elmúlt évre szóló adatok. Erről dr. Fischer Sándor, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara el­nöke számolt be a kamara tegna­pi küldöttgyűlésén, Szekszárdon. Voltak kevésbé kedvező megálla­pítások is: a megye ipara stag­nált, a textilipar negyedével csök­kent. Az elnök szerint a kitörési pont Bonyhádon az asztalosipar és a bőripar, Dombóváron az egészségipar és a termálturiz­mus, Pakson az energiaipar, Szekszárdon a fémipar és a bor­turizmus, Tamásiban a termáltu­rizmus és az élelmiszeripar lehet. A kamarai feladatok között említette a gazdaság fejleszté­séért történő lobbizást. Szin­tén e cél érdekében azt kérte, hogy az őszi választásokon mi­nél több vállalkozó próbáljon meg bekerülni a helyi önkor­mányzatokba. A küldöttgyűlésen négyen vehették át a 2006. évi kama­rai nívódíjakat: a szekszárdi Nepp Dénes (kézműipari tago­zat), Fodor Tibor, a szekszárdi Alisca Coop Kft. ügyvezetője (ipar), a kölesdi Stengeli Andrásné (kereskedelem) és Süli Gabriella, a szekszárdi Alisca Rádió Kft. ügyvezetője (szolgáltatás). ■ S. K. Fodor Tibor, a szekszárdi Alisca Coop Kft. ügyvezetője a kamarai nívódí­jat Pogátsa Alajostól, a megyei közgyűlés alelnökétől vette át Jutalomkirándulás a legjobb diákoknak bogyiszió A különböző ta­nulmányi és sportversenye­ken kimagasló eredményt elért bogyiszlói iskolások ré­szére szervezett jutalomki­rándulást a helyi iskola. Az elismerést kiérdemlő har­minc diák siófoki utazáson vett részt, útba ejtve Ozora, Tamási és Simontornya ne­vezetességeit is. (sk) Horgásztak, csónakáztak, lovagoltak a gyerekek Medina, szedres A medinai iskolások és óvodások a szedresi horgásztóhoz kirán­dultak, immár hagyományos gyermeknapi programként. A festői környezetben volt le­hetőségük csónakázásra, horgászatra, lovaglásra és bográcsban készült pörkölt elfogyasztására is. A gyere­kek egy része kerékpárral tette meg az utat Medina és a horgásztó között, (sk) Meséltek, zenéltek, táncoltak a diákok SZAKOS Mesejátékkal, tánc­cal és zenével szórakoztat­ták az érdeklődőket a szak- csi, dalmandi és kurdi álta­lános iskolások. A Talen­tum Művészeti Iskolába já­ró gyerekek a zsúfolásig telt szakcsi kultúrházban tartottak bemutatót. A Ta­lentum Művészeti Iskola 2004 őszén kezdte meg a képzést Szakcson, ahol drá­mapedagógiai, néptáncos és zenei osztályba járhat­nak a diákok, (tgy) Négyszáz cserjét és fát ültettek a központban szedres Nemrégiben befe­jeződött a faültetés Szedre­sen. A Paksi Atomerőmű Zrt. félmillió forintos támo­gatása révén több mint négyszáz fát és cserjét ül­tettek el a község központ­jában, az iskola és templom környékén, (sk) A Szekszárd Expo pénteken nyílik szekszárd A Szekszárd Ex­po, a X. Házam a Váram Építőipar-, Lakás-, Környe­zet- és Kertkultúra Szakkiál­lítás, az autó- és motorkiállí­tás, a XII. Vita Agricolae Tol­na Megyei Mezőgazdasági Szakkiállítás és Vásár má­jus 26-án, pénteken, 10.30 órai kezdettel nyílik Szek­szárdon, a városi sport- és szabadidőközpontban. A lá­togatókat a május 28-i, va­sárnapi zárásig közel száz kiállító pavilonja várja, (szá) Jelentkezett a gazdája a befogadott kutyának SZENTGÁL-SZŐLŐHEGY, HARC lelentkezett a gazdája an­nak a szentgál-szőlőhegyi lakosok által befogadott kutyának, amelyről la­punk hétfői számában ír­tunk. Matusz Istvánná, az egyik „befogadó” elmond­ta, hogy a fekete labrador tulajdonosa egy harci ebte­nyésztő, aki lapunkból ér­tesült arról, hogy egyik, el­veszettnek hitt kutyája megkerült, (sk) í i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents