Tolnai Népújság, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-25 / 121. szám

4 76 MURGA TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. MÁJUS 25., CSÜTÖRTÖK ALMANACH 2006 ­Jönnek, de csak hétvégére elzártság A környék gyönyörű, de nincsen munkalehetőség Märcz Jánosnénak (balról) két segítsége is akad a kerti munkához, a kis Ignácz Viktória és Ignáczné Orsós Margit is besegítenek a kapálásban Tavaly már nemzetközi volt a Kenyérszelő Kupa Tizenhetedik alkalommal ren­dezik meg augusztus 20-án, Szent István napján a Kenyér­szelő Kupát. A kispályás lab­darúgótornán a környező tele­pülések csapatai vesznek részt, de tavaly már nemzetkö­zivé bővült, hiszen a Németor­szágba kitelepült családok képviselői is rúgták a bőrt Minden évben köszöntik a nyugdíjas lakókat Idén is ünnepli a nyugdíjaso­kat az önkormányzat szeptem­ber közepén a Felsőnánai Ag­rár Kft.-vel közösen. Most is néptánccsoportok, népdalkö­rök lépnek majd fel. Emellett ebéddel vendégelik meg az ér­deklődőket, és egy kis mulat­sággal zárul a programsorozat A majálist elsősorban a gyerekeknek szánják Az önkormányzat minden év­ben támogatja a majálist, amelyre az egész falu hivata­los, de a gyermekprogramo­kon van a hangsúly. Természe­tesen azért a felnőttek szóra­koztatásáról és jóllakatásáról is gondoskodnak: előbbiről fo­cimeccsel, utóbbiról pedig virslivel és bográcsos ebéddel. ADATOK Lélekszám 90 Óvodások száma 3 Általános iskolások száma 5 Középiskolások száma 7 Felsőoktatásban résztvevők 2 Munkanélküliség 40% Költségvetés 11,5 M Ft Gépjárművek száma 13 Kommunális adó 3500 Ft/fő RRŐL BESZÉLNE A faluban évtizedekig semmi gond sem volt a közbiztonság­gal, a legutóbbi eset, amire a polgármester emlékezett, még legénykorában történt Az el­múlt időszak eseményei vi­szont felborzolták a kedélye­ket: a helyi vegyeskereskedés­be kétszer is betörtek fél év alatt. Egyszer decemberben, és most hétvégén újra tolvajok jártak a boltban. Egyébként az emberek megbíznak egymás­ban, a probléma nem jellemző. Nem lehet tudni, hogy minek köszönhető a bűnözés felfutá­sa, remélhetőleg nem lesz rá újabb példa a közeljövőben. Az utóbbi évtizedekben ro­hamosan csökkent a lélek szám, de idén a faluba köl­tözött egy állandó lakó. A húsvéti nyúl is hozott egy babát, és szeptemberre is várnak egy újszülöttet. Akácosokkal borított dombok között, gyönyörű helyen fekszik a megye legkisebb lélekszámú települése, Murga. Ahogyan a lá­togató behajt a faluba, vegyes kép fogadja: szépen felújított, vagy rendben tartott régi pa­rasztházak, és omladozó falak látványa. A központban köz­munkások nyírják a füvet, a ve­teményes kertek, udvarok szép­sége pedig főleg a szorgosan dol­gozó idősek munkáját dicséri.- A gyesről már nem mehet­tem vissza a munkahelyemre, mert nem tudtam három mű­szakban bejárni Szekszárdra, ráadásul a bérlet árát sem térí­tették volna - meséli Ignáczné Orsós Margit, mi-közben a ma­mának, Märcz Jánosnénak se­gít kapálni. - A legnagyobb gond a közlekedés - folytatja ­mindössze két busz áll meg a faluban. A párom lakatosként dolgozik Németországban, és csak háromhetente jár haza. Nagyon nehéz itt a megélhe­tés, ezért kell a pénz, de a falu előnyökkel is bír: a környék csendes és nyugodt, rendesek az emberek. Märcz Jánosnénak is megvan a véle­ménye. - Régebben amikor még többen éltek itt, egészen más volt a falu képe. Szombat esténként az emberek kinn voltak az utcákon, rendezték a házaik környékét és közben beszélgettek. Most kevesen va­gyunk, és egyre jobban hiány­zik az összetartás is. Kertész Istvánná nyugdíjas, a képviselő-testület tagja, an­nak idején egy közeli tanyáról járt Murgára iskolába, aztán ide is jött férj­hez. Dolgozott ■ már varrodá­ban, a téeszben, a szekszárdi tej­üzemben, a kétyi cipőüzem­ben és a helyi kiskereskedés­ben is. - Nekünk tetszik a falu, már nem költöz­nénk el innen a férjemmel - mondja -, és már nem kell ag­gódnunk a munkahely miatt sem. A gyerekeink azonban el­mentek, a fiam Felsőnánán, a lányom Kétyen él, ott könnyeb­ben boldogulnak. 1900-ban még több mint hét­száz ember élt ezen a településen, ma már csak ki- lencvenen lakják. A világháborúk, a kitelepítés, az isko­la, az óvoda és a téesz megszűnése mind-mind hozzá­járult a csökkenés­hez. De az idén nőtt a létszám, érkezett egy új lakó, és a húsvé­ti nyuszi is hozott egy babát a faluba. Szeptemberre pedig még egy újszülöttet várnak. Az elhagyott házakat városi­ak vásárolják meg hétvégi ház­nak, nyaralónak. Ez nem vélet­len, hiszen a természeti adott­ságok kiválóak, a közművesítés jó, az utcák szilárd burkolattal rendelkeznek. Most éppen Orosházáról volt egy vásárló, és Siófokról is vannak érdeklődők - mondta Ignácz Imre polgár- mester. Hozzátette, ez is sokat számít, de nagyobb szükség lenne állandó lakókra. Hamarosan civil szervezet alakul Murgáért Faluszépítők és Hagyományőr­zők Egyesülete Murgáért néven hoznak létre egy civil szerveze­tet Balogh Margit vezetésével. A történész - aki a Magyar Tu­dományos Akadémia tagja - megírta a település történetét, és maga is egy hétvégi házat tart fenn itt. Az egyesület célja a falu fejlesztése lesz: termé­szeti értékeinek, építészeti em­lékeinek védelme, felújítása. Emellett szeretnék feléleszteni a közösségi művelődési for­mák hag}'ományait, növelnék a falu turisztikai potenciálját, és megpróbálnak munkahelyet teremteni a lakosok számára. A falubeliek menta­litására jellemző, hogy a megyében az elsők között állí­tottak emlékművet a két világháború­ban elesettek tisz­teletére. Nagyon kevésből gazdálkodnak, de azt megpróbálják jól beosztani A falu nagyon nehéz helyzet­ben van - kezdte Ignácz Imre, Murga polgármestere. Mind­össze 11 millió forintos költség- vetésből gazdálkodunk, ebből nagyon nagy álmokat nem le­het megvalósítani, sokszor még a pályázatok önerejéhez is ke­vés. A meglévő értékeket meg­próbáljuk karbantartani, és fo­lyamatosan csinosítjuk a tele­pülést. A képviselőtestület jó hozzáállásának köszönhetően sokat fordíthatunk a lakosság támogatására. Erre szükség is van, hiszen negyven százalékos a munkanélküliség. Terveink természetesen vannak, és len­ne mit tenni. A falu központjá­ban levő önkormányzati épüle­tet tatarozni kellene, valamint három hidunk is felújításra szo­rul. Az utóbbi különösen fontos lenne, hiszen az átkelők hama­rosan életveszélyessé válhat­nak, és akkor sem a mezőgaz­dasági gépek, sem a személyau­tók nem tudnak majd közlekedni - mondta a tele-1 pülés vezetője. Ignácz Imre: a hidakat sürgősen rendbe kellene tenni FONTOS IDŐPONTOK Ignácz Imre polgármester minden hétköznap bármikor elérhető. Dr. Fábián Lászlóné dr. Szulirhán Zsuzsanna körjegyző Kétyen dol­gozik, csak indokolt esetben láto­gat a faluba. Dr. Vándor Ilona há­ziorvosi rendelése hétfőn és ked­den 12-től 13 óráig tart. Dr. Far­kas Klára gyermekorvos minden hónap első csütörtökén 12 órától 13 óráig rendel. Evangélikus is­tentisztelet minden második va­sárnap délelőtt van. A katolikus templomban csak nagyobb egy­házi alkalmakkor tartanak misét. Az összeállítást Hargitai Éva írta, a fotókat Mártonfai Dénes készítette. Az oldal megjelenését a Tolna Me­gyei Önkormányzat támogatta. RECEPT A lakodalmas kuglóf, ahogyan régen készült Schmidt Péterné, a falu legidő­sebb asszonya igazán tudja, ho­gyan készül a lakodalmas kuglóf. Először is 80 deka lisztet, 12 deka cukrot, 8 deka vajat és zsírt fele­fele arányban összedolgoztak, egy csipetnyi sóval, két tojás sárgájá­val és a fehérje felével, valamint a tejben felfuttatott 2 deka élesztő­vel. Az így kapott masszához any- nyi tejet adtak, hogy a tészta jól kezelhető legyen, és alaposan át­dagasztották. Kétfelé osztották, az egyik félhez kakaót kevertek, majd hagyták kelni. Miután feljöt­tek a tészták, még egyszer átgyúr­ták, és kis cipókat készítettek be­Schmidt Péterné lőlük. A fehéret kinyújtva rátették a kakaósat, mazsolát is szórtak közéjük, feltekerték, végül kerá­mia kuglófsütőbe tették, és mehe­tett a kemencébe. ■ Nehéz a dolga ma a gazdának vállalkozás Tervek vannak, de sok pénz kell a megvalósításukhoz Felki Márton tizenkét éve foglal­kozik mezőgazdasággal, bár ere­detileg műszaki végzettsége van. Családi vállalkozásukban meg­művelt földjeiknek csak egy ré­sze saját, a többit bérlik. Jelenleg 140 hektáron termesztenek őszi búzát, árpát, triticalét, zabot, ku­koricát és napraforgót. Legelő­jük, kaszálójuk és 40 hektár er­dőterületük is van. A sógoráék foglalkoznak sertéstenyésztés­sel, közösen pedig hízómarhákat nevelnek. Nincsenek könnyű helyzetben, a takarmány felvá­sárlási ára nagyon nyomott. Sze­rencsére Tolnán, ahol jelenleg él­Felkl Márton a mezőgazdasági termelők összefogásában látja a jövőt nek, van egy takarmányboltjuk, ahol közvetlenül értékesítik a terményeiket. Tárolókat is építet­tek, így nem kell a legelső felvá­sárlási áron megválni a gaboná­tól. Két mezőgazdasági értékesí­tési szövetkezetnek is tagjai. Ezek még nem igazán indultak be, de a jövőt mindenképpen a termelők összefogásában látja. Vannak terveik, ám a megvalósí­tás pénz kérdése. Már kaptak tá­mogatást épületekre, gépekre, de a segítséghez nagyon nehéz hoz­zájutni. Bővítenének, több hízó­marhát tartanának, amelyből most kilenc vár leadásra. ■ J r

Next

/
Thumbnails
Contents