Tolnai Népújság, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-24 / 70. szám

4 ALMANACH 2006 - 88 PÁLFA TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. MÁRCIUS 24., PÉNTEK EZ TÖRTÉNT PÁLFÁN Rendbe teszik az utakat Pálfán és Felsőrácegresen Az utak felújítását tervezi az önkormányzat. A költségve­tésből biztosított saját erő mel­lett pályáznak a kivitelezésre. Felsőrácegresen a teljes úthá­lózat felületi kezelését végzik el nyolcmillió forintért, mely­hez a regionális fejlesztési ta­nácstól remélnek támogatást Pálfán az Ady és az Arany Já­nos utca egy része kap új asz­faltburkolat, s folytatódik a ta­valyról áthúzódó munka a Kossuth és a Teleki utcában. Az útfelújításokkal együtt a vízelvezetést is megoldják, s ahol szükséges, kiváltják a negyvenéves ivóvízvezetéket EU-szabványnak megfelelő játszóteret szeretnének Az önkormányzat ismét pályá­zatot nyújtott be az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esély­egyenlőségi Minisztériumhoz a játszótér felújítására, mert az nem felel meg a szabvá­nyoknak. A református temp­lom és az óvoda között lévő többtornyú várat vagy teljesen felújítják, vagy elbontják. Az elnyerhető 3,2 milliós támoga­tás nem fedezi a teljes mun­kát, az önkormányzat 1,6 mil­lió saját erőt biztosít A TELEPÜLÉS ADATAI Lélekszám: 1 672 fő Óvodások száma: 63 Vállalkozók: 47 Munkanélküliség: 11% Költségvetés: 259 879 000 Ft Fejlesztési keret: 4 846 000 Ft ERROL BESZEL A FALU A Pálfáról elszármazottak talál­kozója már-már hagyomány. A falunapokkal egy időben szerve­zik, s míg régen jobbára a búcsú­ra jártak haza a valaha itt élők, mostanság inkább augusztus­ban. A búcsú régi „fénye” megko­pott már, a falunapon pedig az önkormányt igyekszik kitenni magáért: sport- és kulturális programokat szervez Idén nem egy, hanem két elszármazottak találkozója lesz. Az egyik a pál­fai, a másik a felsőrácegresL A pusztát, ahol Illyés is született, negyven éve csatolták a faluhoz. Az onnan elszármazottak össze­jövetelét a jubileum alkalmából pünkösdkor tartják. Az otthontól függ a falu elzártság A fogyatékosintézményen kívül szükség lenne másra is A munkaképes pálfaiak hatoda, mintegy hatvan ember dolgozik a fogyatékosok otthonában. A munkatársak a civil életben is jó barátok: képünkön (balról jobbra) Baloghné Kasos Veronika, Hegyi János, Patkós Attila és Kuncz Erika, akik igyekeznek mindent megtenni a település jövőjéért Pálfa keresi a kiutat. A lakosság már az ezerhét- százat sem éri el, a fiata­lok többsége máshol bol­dogul. A fogyatékosok ott­honának leépítése is hoz­zájárult a visszaeséshez. A falusi turizmus hozhat szebb jövőt. Évről évre kevesebben élnek Pálfán. Míg egy-két évtizede a kétezret is meghaladta a lakos­ságszám, ma már az ezerhétszá- zat sem éri el. A hirtelen csökke­nés akkor következett be, ami­kor a legnagyobb munkáltatót, a megyei önkormányzat fenntar­tásában lévő fogyatékosok ottho­nát átalakították, s több mint száz gondozottat vittek el. A ter­melőszövetkezet megszűnése óta azonban még mindig az ott­honban dolgoznak a legtöbben, de az aktív keresők hatodrésze, körülbelül hatvan ember ingáz­ni kényszerül. Ez nem egyszerű Pálfa esetében, bekötőutas tele­pülés, távol esik a nagyvárosok­tól. Sokan 50-100 kilométerre utaznak nap mint nap. A falu képén látszik, hogy az utóbbi években bekapcsolódtak a közmunkaprogramba, fákat, virágokat ültettek, rendbe tették a köztereket, utcákat. Mégsem mondható, hogy virágzik a kiste­lepülés, hiszen új ház egyeüen épült az elmúlt években, azokat az öreg házakat pedig, amiből kihaltak az emberek, nem ve­szik meg, így összedőlnek. Néhányan jöttek az olcsó in­gatlanárak miatt a városokból, de számuk elenyésző, s ritkán növelik a keresők táborát. Az egyik kivétel Hegyi János, aki nagy tervekkel érkezett. Szerin­te a falusi turizmus jelentheti a jövőt, hiszen aki nyugalomra vá­Kiizdenek az iskoláért, és A fiatalok többsége elhagyja szü­lőfaluját, az iskolák elvégzése után másutt telepedik le. Éppen ezért küzd a falu vezetés az isko­la megtartásáért, mert tudják, ha az nem lesz, jövő sem lesz Van néhány civil szervezet, mely azon igyekszik, hogy tartalma­sabbá tegye a háköznapokat gyik, Pálfán megtalálja. Ó 1996 óta él a faluban, s a fogyatéko­sok otthonában talált munkát. - Jól érzem magam itt, ha nem így lenne, elmennék - mondta. Patkós Attila tősgyökeres pálfai, és nem vá­gyik máshova. - Itt találtam mun­kát, itt alapítot­tam családot, biztos talaj van a lábam alatt - mondta, de hozzá­tette, hogy sok minden függ az iskolától, s nemcsak a puszta lé­tétől, hanem a képzés színvona­lától is, hiszen a legfontosabbak a gyerekek s az ő jövőjük. Baloghné Kasos Veronika sze­programokat szerveznek legaktívabb talán a horgász­egyesület, de az újonnan alakult roma szervezet is gyakorta tart rendezvényeket, roma- és nép- táncoktatást Hasznos munkát végez az iskolai alapítvány, amely arra hivatott, hogy a gye­rekeknek kínáljon értelmes elfog laltságot, és jó példát mutasson A barátság összetart sok fiatalt. Együtt jár­nak sportolni, szóra­kozni, közös szabad­időt szerveznek. rint éppen ez az, ami aggoda­lomra adhat okot, mert ők is jól érzik magukat, de a gyerekeik már biztos nem találják meg itt a számításukat. El pedig nem szí­vesen engedik őket 10-12 éve­sen, mert abban mindannyian egyetértenek, hogy Pálfa ugyan nem a világ közepe, de itt biztonságban él­hetnek. - Amíg nem volt au­tónk, nehéz volt, most kicsit könnyebb - árulta el Kuncz Eri­ka, aki szerint nincs lehetőség a fiatalok számára. Ezt nem csak a munkára értette, a szórako­zásra is, hiszen még mozi sincs. Nem úgy régen, amikor össze- kovácsolódott az a baráti társa­ság, ami ma is összetartó erő a faluban. Erről Attila is, Vera is szívesen beszél. A társaság húsz éve együtt van, s azok is visszajárnak, akik már máshol élnek. A barátság az élet számos területén visszaköszön. A mostani középgeneráció a gye­rekekre is továbbörökítette ezt a jó viszonyt. A Sió-turizmus és a biogazdálkodás jelenthet kiutat a településnek Pálfa mezőgazdasági jellegű és bekötőutas, vagyis zsáktelepü­lés, ami Bérdi Imre polgármes­ter szerint meghatározza lehe­tőségeiket. Úgy gondolja, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet abszolút nem kedvező számuk­ra. A legnagyobb gond, hogy fogy a falu, csökken a népesség, egyre kevesebb a születések száma. - Akik itt vannak, itt is akarnak élni - szögezte le a pol­gármester, aki két kitörési lehe­tőséget lát. Ez pedig a Sió szabá­lyozása és a mostanság sokat emlegetett biogazdaság, amely munkát, új perspektívát jelent­hetne az embereknek helyben. - Másoknak talán kicsit ábrán­dosnak tűnik ez, nekem nem - tette hozzá Bérdi Imre. Az önkormányzat intézményi hátterét átalakították, az épüle­teket felújították, hogy azok sok évig szolgálják az itt élőket. Azt remélik, fenn tudják majd tarta­ni az iskolát is, mert - miként azt a faluvezető vallja - ha iskola nincs, az a falu leépülését jelen­ti. Éppen ezért mindent meg­tesznek a működés érdekében, s amit lehet, a fej­lesztések terü­letén is. Bérdi Imre polgár- mester FONTOS IDŐPONTOK A községháza nyitva tartása, Medgyesi János jegyző fogadó­órája: hétfőtől csütörtökig: 7:45- 12:00, 13:00-16:00, pénteken: 7:45-13:30. Horváth Imre falu­gazdász fogadóórája: csütörtök: 8:00-12:00. A gyógyszertár nyit­va tartása: hétfő: 17:30-18:30, kedd és csütörtök: 8:00-12:00, szerda: 13:30-17:00, péntek: 15:00-17:00. A háziorvos ren­del: hétfőn: 8:00-12:00, 14:00- 15:00 Terhestanácsadás: kedd: 11:00-12:00. Az összeállítást Vida Tünde írta, a fo­tókat Gottvald Károly készítette. Az ol­dal a Tolna megyei és a pálfai önkor­mányzat támogatásával jelent meg RECEPT Mohai Józsefné szerint a fagyiszelet lelke a krém Nagy sütés-főzéssel telt a hétvé­ge Mohaiéknál: József-napot ün­nepeltek. Mohai Józsefné, Julis­ka néni hajnalban kelt, vagy öt­féle süteményt sütött. Kedvence a fagyiszelet. Szerinte a fagyi­szelet lelke a krém. A piskótá­hoz 30 dkg porcukrot, 4 tojás- sárgáját, 10 kanál vizet kever ki, hozzáad 10 dkg darált diót, 20 dkg lisztet, 1 sütőport és a 4 to­jás felvert habját. A kisült tész­tára 3 dl tejből, 3 kanál lisztből, 3 tojássárgájából sűrű pépet főz, amibe habosra keverve 15 dkg porcukrot, 15 dkg margarint és négy csomag vaníliáscukrot ad. Mohai Józsefné Erre kerül a 3 tojásfehérjéből 15 dkg porcukorral gőz felett fel­vert hab, majd csokidara vagy színes cukorka. ■ Boldogulás: több lábon kell állni aktív A képviselő virágot köt, gázpalackot árul, alapítványt vezet Orchideától a gázpalackig min­den kapható Berki Istvánná, Marika üzletében. A virág volt az első, de egy ilyen kistelepü­lésen ebből nem lehet megélni, ezért papír, írószer, ajándék- tárgy is van a boltjában, s gáz­cseretelepet is üzemeltet. Mari­ka panaszkodni sem szeretne, dicsekvésre sincs oka, egysze­rűen csak igyekszik ügyesen vezetni vállalkozását. A virá­gokkal egyébként szívesen fog­lalkozik, hiszen szereti a szép és kreatív dolgokat. Berkiéknél nem a virágüzlet az egyetlen „vállalkozás”, családi ősterme­Berki Istvánná virágüzletet is vezet. Emellett több lábon áll: segít a családi gazdaságban, képviselő és egy gyermekalapítvány vezetője léssel is foglalkoznak, s ha Ma­rika nem is ül fel a traktorra, amit tud, segít férjének. Egyéb­ként sem unatkozik, a falu kö­zösségének aktív tagja, önkor­mányzati képviselő, s ő áll an­nak az alapítványnak az élén, melynek célja szebbé, jobbá tenni a pálfai gyerekek életét. Elárulta, nagyon jó érzés, ami­kor egy jól sikerült programon a gyerekeken látszik, hogy jól érezték magukat. - Az önkor­mányzat igyekszik segíteni anyagilag, mi is megteszünk minden tőlünk telhetőt, de még többre lenne igény - mondta. ■ 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents